A dán iskolai modell

A dán iskolai modell

Sára Erasmus programmal járt egy dán iskolában, hogy az oktatási rendszert tanulmányozza és olyan példákat hozzon haza, amelyeket érdemes lenne otthon is bevezetni.

Egy magyar lány két éve járt Dániában, és leírta, mennyi mindenben más az ottani oktatás, mint a magyar. Az írást a Világ iskolái oldal közölte, ennek első felét közöljük. Érdemes a végén a teljes cikkre átkattintani! (Az alcímeket mi szúrtuk be a könnyebb olvashatóság kedvéért – a szerk.)

“A Nyugat-magyarországi Egyetem Apáczai Csere János Karára járok és jártam. Jelenleg mesterképzésre, korábban tanítóképzőre, ahol az angol volt a szakirányom. Azért választottam Dániát, mert angol anyanyelvű iskolába szerettem volna menni, de az egyetem nem állt ilyen intézménnyel kapcsolatban. Dániában viszont magasan kvalifikált az oktatási rendszer és vonzott az északi miliő. University College Lillybelt nevű egyetemre jártam, de nem tanítóként, hanem mint szoc./gyógypedes. Az osztályom egy internacionális Erasmus közösség volt, 32 diák, 19 országból. (pl. Kongó, Japán, Litvánia, Hollandia, Spanyolország, stb) Nagyon gyakorlatias volt az oktatás, maximálisan kiegészítette tanulmányaimat és rengeteg fantasztikus élménnyel gazdagított! Emberileg is jóval több lettem általa. Az ezt megelőző nyarakon EF Education programmal töltöttem hosszú heteket Brighton-ban és Cambridge-ben. Amelyeken szintén nagy hatással voltak rám.

Írásom fő témája olyan dán oktatási módszerek bemutatása, melyeket itthon is lehetne alkalmazni a gyerekek körében. Központban a természet megismerése, környezetvédelemre és a természet szeretetére való nevelés áll. – Ez a dán óvodában és az iskolában is fontos részét képezi a mindennapoknak.

Már az étkezés és az ételhez való viszony is más

Első ilyen élményem volt az étkezési szokások mássága. Már a boltokban feltűnt, hogy kis méretű csomagokban lehet kapni gyümölcsöket, zöldségeket, teljes kiőrlésű kenyér és süti szeleteket…. Ezeket kimondottan gyerekek tízórais dobozaiba készítik és valóban részei az étkezésnek. Cukor, csoki, chips kizárva az intézményből. Napi ötszöri étkezés és mindig egészséges, friss összetevőkből.. Sok ennivalót maguk készítenek el vagy termelnek meg követve az egész munkafolyamatot. Az óvoda udvarának hátsó részében állatokat tartanak, melyeket a gyerekek gondoznak, és videokamera segítségével a teremben is tudják követni védenceik életét. Megtanulják, hogyan kell joghurtot, túrót, kenyértésztát készíteni. Ez természetes náluk és a felnőttek életének is része. Az élelmiszerárakat is így alakították ki, az egészségtelen ételek drágábbak. Mivel ezt szokták meg a gyerekeknek ez a természetes, nem az édesség.

Napi három óra a szabadban

Minden dán óvódásnak időjárástól függetlenül napi három órát kell a szabadban töltenie. Játékkal, sétával, természet felfedezésével. Inkább a kerékpárt, mint az autót használják. – Tehát az egészséges életre nevelés már korán elkezdődik. Egyetemünkön, az első héten minden diák saját kerékpárt kapott, dobozban, amit nekünk kellett összerakni. Holland társaim az otthonról hozott gyakorlatiassággal és önbizalommal ezt hamar megtették, míg a “keleti szekció” – “furcsán fog sikerülni, majd valaki megcsinálja helyettem” hozzáállással várt, ahogy jómagam is.. de szaktanárunk biztatására végül sikerült és ettől kezdve mi is minden nap így közlekedtünk a városban. Ez a szemlélet – önállóság, és a „bízzál magadban” elv az egész oktatásunkat áthatotta , legyen szó akármilyen bonyolult technika órán használt gép alkalmazásáról is.. (gyalu, ólomöntés..).

Önállóságra nevelés

Másik fontos dolog az önálló probléma megoldásra nevelés, a feladatok végzése közben pedig az, hogy jól érezzék magukat. Kis műhelyekben saját maguk készítik az eszközöket, majd felhasználják és más foglalkozásokkal komplexen alkalmazzák. Pl.: séta a közeli erdőben ahonnan kis talicskákkal faágacskákat, gallyakat gyűjtöttek a gyerekek. Hazaszállítás után szétválogatták, nyársaknak használták a hosszabb egyeneseket, a közepeseket dobozba rakták, a kicsi formátlanokat a tűzre helyezték. Miután megsütötték a bio kolbászt, házikenyérrel – eltakarítottak a szemetet /szelektíven/ majd eloltották a tüzet és a teremben elkészítették az őszi fát a séta alkalmával megfigyeltek alapján.

Egy téma, sokféle megközelítés

A foglalkozások nagy részében különböző témákat nagyon sokrétűen dolgoznak fel, minél természetesebb és hatékonyabb tanulságosabb formában. Erre példák: Hulladék gyűjtése, majd ötletes hasznosítása. Előzetes feladat volt, hogy két hétig az iskola folyosójára kihelyezett dobozokban külön-külön – papírt, műanyag palackot, kupakot, papírdobozt, tojástartót… hoztak a gyerekek. Később annyi helyszín ahány doboz. Majd ezekből ötletes használati és dísztárgyakat készítenek. Például: Papír tejes dobozból madáretető, műanyagpalackból lepke, lámpa, kollázs, tojástartóból állatkák.. Végül kiállítják a kis alkotásokat és mindenki szavazhat. A szülők jobban részt vesznek az iskola életében – énekkar, anyaggyűjtés, rendezvényszervezés…. Nem kritikusként, inkább támogatóként és segítőként.

Karácsony előtt az előbb leírt előzetes gyűjtés alapján kis műhelyek működtek osztályonként. Ez olyasmi, mint nálunk a játszóház csak családiasabb. Minden a praktikumról, az önbizalom és önállóság fejlesztéséről szólt.

A valódi interaktivitás

Az óvodásokat mikor múzeumba vitték kis kereső-kutató füzetecskét kaptak, amit megtaláltak kipipálták – a látogatás végén jutalmat kaptak. Továbbá amikor a kórházban tettek látogatást, kis plüsseiket ugyanolyan komolyan vették, mint az igazi betegeket. A moziban rövid, kimondottan korosztályra szabott filmecskéket vetítettek még a zene is figyelemfelkeltő volt. Valóban interaktív a legtöbb téma feldolgozása. Az oktatásban a tanár kezdeményez, igyekszik minél izgalmasabb órát tartani. Lehet enni, inni, mozogni, kérdezni. Rengeteg a csoportmunka. Ugyanazt a témát a csoportok különbözőképpen dolgozzák fel.. tánc, báb , pantomim….majd színpadon szülők, tanárok előtt adják elő és komoly szempontok alapján értékelik a gyerekeket, akik nagyon igyekeznek hétről hétre magasabb szintű és ötletes munkával előállni.

Értékelésnél nem a pontok, jegyek a fontosak, hanem a hármas szempont:

  1. Jól érezted magad a feladat elvégzése alatt?
  2. Tanultál belőle?
  3. A fejlődés vagy a végeredmény a fontos?

Az órák, foglalkozások nem csendesek, sokszor túl hangosak, mozgalmasak, de működnek. Nincs görcs, bátran, önbizalommal állnak neki bármilyen feladatnak. Ez a felnőtt embereken is látszik. Több dán családnál is jártam, ahol a nyugalom, az egymásra figyelés, és sok közös program a jellemző. Szándékosan nem írtam olyan dolgokról, amelyek pénzfüggők, hiszen jóval magasabb szinten élnek, intézményeik nem szenvednek hiányt semmiben. Ami miatt már az első héten “belelkesültem” a szemlélet, a hozzáállás, az életszeretet és a nyugalom. Szerintem ebből itthon is sok mindent meg tudnánk valósítani – pénz nélkül is. Itt  túlságosan ismeretközlő, egyoldalú egy tanóra. Míg az ottani munkát a ” Mondd és én elfelejtem. Mutasd meg és én eszembe vésem. Engedd, hogy tegyem és én megértem”- szemlélet hatja át”.

A szerző néhány konkrét feladatról, valamint még számos érdekességről is beszámol a Világ iskolái oldalon.

Felelős Szülők Iskolája
  • Felelős Szülők Iskolája

Felelős Szülők Iskolája

A Felelős Szülők Iskolája 2010 óta működő aktív szakmai és civil közösség, mely keretén belül az ideális gyermeknevelésre, az „elég jól” működő családra és a felelős szülői attitűdre keressük a válaszokat.

Tovább

A weboldalon "cookie-kat" ("sütiket") használunk, hogy a legjobb felhasználói élményt nyújthassuk látogatóinknak. A cookie beállítások igény esetén bármikor megváltoztathatók a böngésző beállításaiban.