A zene hatása a tanulásra
Míg korábban úgy tartották, hogy az a legjobb tanulási módszer, ha nem osztjuk meg a figyelmünket, egyes modern kutatások eredményei úgy tartják, annyi mégis hasznos lehet, ha egy kellemes dallam szól a háttérben.
Természetesen nem vagyunk egyformák, ezért nem is lehet megmondani, hogy pontosan mely dalok azok, amik serkentik az agyi teljesítményt, de néhány szempontot figyelembe véve mindenki megtalálhatja a számára megfelelő dallamokat.
A zene pozitív hatásának köszönhetően egyre több olyan program bontakozik ki, ahol a gyerekek a zenélés keretein belül vesznek részt fejlesztéseken – írta a TanTrend. Ilyen többek között a Minnesotában kifejlesztett Rock’n’Read projekt, ami a tanulók olvasási készségének fejlesztésére fókuszál. A program kialakításában szerepet játszott az a szemlélet, miszerint a leggyorsabban éneklés közben tanulunk új szavakat, s emellett a szövegértést és az olvasás folyékonyságát is javítja az éneklés. Az olvasás a tanulás alappillére, hiszen kutatások is bizonyítják, hogy akiknek nehézkesen megy az olvasás, nagyobb eséllyel hagyják el az iskolát, mivel küzdelmes munkába kerül nekik egy-egy anyag elsajátítása.
A Kodály-módszer alapján
Hazánkban is elindultak hasonló fejlesztésű programok, amelyek alapvetően a Kodály-módszer elemeire építenek. Az egyik igen sikeres próbálkozás a Láthatatlan Hangok projekt volt, amelyben óvodás korosztályon tesztelték, hogy a zenei fejlesztés miként segítheti a gyerekek beszédértését, szövegértését, az elemi gondolkodást és más, az iskolai tanuláshoz elengedhetetlen alapkészséget. A vizsgálat eredménye sikeres volt, ugyanis a gyerekek nem csak magukhoz képest mutattak javulást, hanem a programban részt nem vevő társaikat is túlszárnyalták.
Egy másik hazai kezdeményezés a Szimfónia program, ami kifejezetten a hátrányos helyzetű gyerekek életébe igyekszik zenét csempészni. A programot működtető Symphonia Alapítvány kuratóriumának elnöke szerint: „A programnak nem az az elsődleges célja, hogy ezek a gyerekek jobban zenéljenek a többieknél, hanem az, hogy emberileg, lelkileg-szellemileg sikerüljön megerősítenünk őket, hogy kikerülhessenek a társadalom perifériájáról.”
Milyen zene alkalmas a tanuláshoz?
Ebben a részben nem azt határozzuk meg, hogy mely zeneszámok alkalmasak a tanuláshoz, hiszen valakinél a melodikusabb, valakinél pedig a dallamtalanabb zenék hozzák meg a várt eredményt. Ettől függetlenül érdemes néhány szempontot figyelembe venni, amelyek sikerre vezethetnek minket.
Az úgynevezett Mozart-hatásról 1993-ban Fran Rauscher, a Wisconsin Oshkosh Egyetem idegtudósa számolt be. Kutatásából kiderült, hogy azok a diákok, akiknek tíz percen keresztül részleteket játszottak le Mozart szonátájából, sokkal jobban teljesítettek egy logikai teszten, mint azok, akik kortárs zenét vagy semmilyen dallamot nem hallgattak. Az eredmény nagy hatást gyakorolt a közvéleményre, de a tudományos világ szkeptikusan fogadta, s sokan úgy gondolják, hogy a legtöbb zene hasonló hatást fejthet ki, míg mások nem hisznek a zene tanulásra gyakorolt előnyös hatásában.
Mindenképpen olyan zenét válasszuk ki, ami a mi ízlésünkhöz közel áll, hiszen a Mozart-hatást nem csak Mozart zenéjével lehet elérni: Bach, Beethoven, de akár a rock- vagy a popzene is alkalmas lehet a tanuláshoz.
Fontos, hogy ne legyen se túl gyors, se túl lassú, próbáljunk 56-64 metronómszámú zenéket összeválogatni. Arra is ügyeljünk, hogy az adott dalban ne legyen túl nagy fókusz a dobon és a lüktető ritmuson, mint a Technóban vagy a Heavy Metalban, ugyanis ezek túlságosan felpörgetik a szervezetet, és gátolják a befogadóképességet. A szövegcentrikus zeneszámok sem ideálisak, mert elvonják – vagy nagyon megosztják – a figyelmet.
Dr. Emma Gray klinikai szakpszichológus – aki szintén végzett vizsgálatokat a témában – úgy véli, hogy az érzelmes pop- és rockmelódiák kreativitást növelő hatása főként a nyelv, az irodalom és a művészetek tanulásakor lehet hasznos, míg a matematika tanulásához leginkább a klasszikus zenét ajánlja.
Mi a helyzet a multitasking-hatással? Miért működik a zene melletti tanulás? További érdekességek és tudnivalók a TanTrend oldal cikkében olvashatók.