Alternatív iskolák… és új oktatási „formák” Magyarországon a XXI. század elején

Alternatív iskolák… és új oktatási „formák” Magyarországon a XXI. század elején

Az alternatív iskolát leegyszerűsítve a hagyományos iskola (herbarti iskola) ellenpólusaként is emlegetik. Tanulmányomban napjaink alternatív iskoláit tekintem át. Arra az egyszerűnek látszó kérdésre, hogy hány alternatív iskola működik Magyarországon, nem könnyű válaszolni. Ahhoz, hogy ezt tisztázzuk, körül kell járni, hogy mit értünk alternatív iskola alatt. Dobos Orsolya írása, amely a tani-tani.info oldalon 2017. februárjában jelent meg.

forrás: divany.hu

Bevezető

Az első alternatív iskolákat, melyekről itt szó lesz, a rendszerváltás környékén alapították. A legelsők közvetlenül a rendszerváltás előtt, 1988-ban kezdték meg működésüket (Winkler Márta Kincskereső Iskolája és Horn György Alternatív Közgazdasági Gimnáziuma). Az alternatív iskoláknak a gyökerei a reformpedagógiai irányzatok indulásához, a XIX. század végére és a XX. század elejére nyúlnak vissza. Már 1915-ben is működtek Magyarországon a hagyományostól jelentősen eltérő iskolák (Új Iskola, Családiskola). Az ötvenes évektől szintén voltak „alternatív” kezdeményesek, akkor ezek „iskolakísérlet” néven zajlottak. A rendszerváltás után kezdett elterjedni az alternatív iskola mint fogalom, mely abban az időben még nemcsak az intézmény pedagógiai hozzáállására utalt, hanem arra is, hogy végre lehetőség nyílt alternatív fenntartású, vagyis magániskolák létrehozására. (Ezek többsége alapítványi vagy egyesületi, gyakran közösségi fenntartású, de mivel a jelenlegi törvényi szabályozás a nem állami és nem egyházi fenntartású iskolákat egyaránt magániskolaként nevezi meg, ezért én is így fogom ezt a fogalmat használni.) Később, ahogy egyre több magánfenntartású intézmény jött létre, az alternatív iskola jelentése elkezdett egyre inkább egyfajta pedagógiai megközelítést jelenteni. (Ezek első megfogalmazói Horn György, Vekerdy Tamás és Winkler Márta.)

 

Az „alternatív iskola” fogalom jelentésének változása

Az alternatív iskola fogalmának használata a rendszerváltás után terjedt el. Szó szerinti értelmezésében jelenthetne bármilyen, a hagyományos iskolától eltérő oktatási formát, a jelentés ennél mégis szűkebb.

A pedagógiai lexikonokban az idők során folyamatosan árnyalódott a jelentése. Először 1996-ban jelenik meg az alternatív iskola mint szócikk, még csak egy mondatban, „egyenértékű lehetőségek közötti választás”-ként meghatározva (Nanszákné: Pedagógiai Kislexikon, 1996). Az 1997-es Báthory–Falus-féle Pedagógiai Lexikon már hosszabban definiál, ismérvei között ilyenek szerepelnek: civil kezdeményezésre létrejött, tömegoktatástól eltérő tananyag, legtöbbször nem hagyományos pedagógiai módszerek, sokszor valamilyen hálózat tagjai. Ez a lexikon már különbséget tesz a reformpedagógiai irányzatokat követő modellek és a II. világháború után létrejött iskolakoncepciók között.

2004-ben Brezsnyánszky úgy ír az alternativitásról, hogy az nemcsak pedagógiai hozzáállást, hanem alternatív fenntartást is jelent (Alternatívok és alternatívák, Új Pedagógiai Szemle, 2004. június). Ez a megközelítés ma is eléggé elterjedt. Gyakran az alternatív iskola szinonimájaként emlegetik az alapítványi iskolákat, illetve ehhez hasonlóan a fogalmat közel azonos tartalmúnak vélik a reformpedagógia, reformiskola és az alternatív pedagógia kifejezésekkel. Az alternatív iskolát leegyszerűsítve a hagyományos iskola (herbarti iskola) ellenpólusaként is emlegetik.

A különböző értelmezések abban megegyeznek, hogy az alternatív iskola egyre inkább egyfajta pedagógiai megközelítést jelent. Ebben a jelentésben Németh és Skiera leírása szerint a hagyományos iskola tanárcentrikus, jellemzően frontális oktatást alkalmaz, módszereiben a tanári előadás, a tanári magyarázat és a tankönyvhasználat a domináns, homogén osztálykeretben dolgozik, mindenkire azonosan vonatkozó követelményekkel, repetitív számonkéréssel, osztályzással történő értékeléssel (Reformpedagógia és az iskola reformja, 1999).

Ezzel szemben Czike Bernadett így foglalja össze az alternatív iskola jellemzőit: a gyermek személyiségét és életkori sajátosságait veszi kiemelten figyelembe, a tanár szerepe inkább a tanulási környezet megteremtése és a tanulás facilitálása, a tanításban-tanulásban használt módszereket pedig az eddig felsorolt jellemzők határozzák meg. Ez megjelenik a tanítási-tanulási munkaformákban, a tér elrendezésében, a használt eszközökben és az értékelésben is. Az alternatív iskolákban fontos szerepet kapnak a partneri kapcsolatok és viszonyok, valamint a partnerek közötti kommunikáció. (Az alternatív iskolák jellemzői – kezdeti elveik, mai gyakorlatuk, Új Pedagógiai Szemle, 1997. június.)

Bár az itt felsorolt jellegzetességek és módszerek közül néhányat próbáltak már átemelni a hagyományos iskolákba is, összességében ezek megmaradtak az alternatív iskolák jellemzőinek.

Ha egy iskola a fenti pedagógiai megközelítésre törekszik, akkor önmagát alternatív iskolának tarthatja-tarthatta. Külső mérése nincs és nem is volt eddig annak, hogy ezek a jellemzők mennyire igazak egy-egy iskolára. Vagyis az, hogy egy iskola alternatívnak nevezi magát, gyakorlatilag öndefiníció kérdése.

Mivel az alternatív iskolákban különösen fontos, hogy a tanári kar minden egyes tagja értse és képviselje az öndefinícióban foglalt jellemzőket, szervezeti működésükben általában jelen vannak azok a fórumok és aktív alkotó pedagógusműhelyek, melyek ezt az egységességet biztosítják.

 

forrás: iskolatalapitok.blog.hu

 

Neveléstudományi megközelítés

Miközben a köznyelvben a fentiek szerint használják az alternatív iskola kifejezést, a neveléstudományban kétféle megközelítés terjedt el. Alternatív iskolaként tekintenek az ún. reformpedagógiai irányzatokhoz csatlakozó iskolákra (Dr. Magyarné: Neveléstörténet, 1999), illetve az ún. modern alternatív vagy innovatív iskolákra (Bodonyi Edit: Modern alternatív iskolák, 2012).  Előbbiek a XX. század első felében létrejött pedagógiai irányzatokat vagy módszereket vették át. Ugyan nem a XX. század elején jöttek létre, de mivel átvehető modellek, én a reformpedagógiákhoz sorolom az egyéb külföldről átvett vagy magyar fejlesztésű, módszertani alapú „franchise”-okat is. A modern alternatív iskolák közé pedig azok az iskolák tartoznak, melyek – számos reformpedagógiai gyakorlatot is ötvözve – saját magukat „alkották” meg, így alakítva ki egy teljesen egyedi, az adott intézményre jellemző arculatot.

Az alternatív iskolák terjedésével megjelent az igény arra, hogy már óvodás korban az alternatív iskolákra jellemző szemlélettel dolgozó intézményekbe írathassák a szülők a gyermekeiket, így jöttek létre az alternatív óvodák. Ezekre részletesen most nem fogok kitérni, csak az iskolák kapcsán felmerülő témáknál fogom az érintett alternatív óvodai programokat megemlíteni.

 

Reformpedagógiai iskolák

A legismertebb reformpedagógiai iskolák a Waldorf- és a Montessori-iskolák. Ezeken túl főleg szakmai körökben ismertek a Dalton-terv, a Freinet és a Jena-plan szerint működő iskolák. További elterjedt módszertani alapú átvehető „franchise-ok” az Értékközvetítő és képességfejlesztő program, a Komplex instrukciós program és a Lépésről lépésre. Az alábbiakban ezek magyarországi elterjedtségét elemzem.

A legismertebbek a Waldorf-iskolák. Ez az egyetlen alternatív irányzat, melynek van saját, intézményesült tanárképzése. A Waldorf-iskolák mind magánfenntartású iskolák. A Waldorf név használatának engedélyével a Waldorf Szövetség rendelkezik.

A Waldorf Szövetség honlapján 2017. januári adatok szerint Magyarországon 39 Waldorf-iskola működik. (A zárójelben szereplő számok közül az első 2015 nyár eleji adat, a második 2016 tavaszi adat. Ezekből láthatjuk a két tanév alatt lezajlott fejlődést.) Iskolai tekintetben ebből 25 (18, 22) általános iskola, 13 (13, 12) általános iskola és gimnázium és egy (1, 1) csak gimnázium. Ezek száma folyamatosan és látványosan bővül. (A Waldorf-óvodák száma 53, a különböző adminisztrált kezdeményezéseké – óvoda, iskola – összesen 10.) A Waldorf-iskolák a programjukba beépítve folytatnak alapfokú művészetoktatást is.

A másik ismertebb reformpedagógiai módszer a Montessori. A Montessori név használata Magyarországon nincs engedélyhez kötve, bárki használhatja. Bár a Magyar Montessori Egyesület törekszik a Montessori-intézmények összefogására, de nem minden ilyen pedagógiát követő intézmény az egyesület tagja. Így aztán alternatív iskolák fórumain szerzett információkból és internetes kutatás alapján arra jutottam, hogy jelenleg 5 Montessorinak tartott általános iskola van (ebből egy gimnázium is). Négyben ez annyit jelent, hogy működik benne Montessori-osztály (az iskola nem minden csoportjában dolgoznak a módszer szerint). A Montessori nevet csak egy intézmény használja az iskola megnevezésében. Tallér Júlia Montessori-pedagógia szakos pedagógus, közoktatási szakértő tájékoztatása alapján ezek az iskolák inkább Montessori-jellegűnek mondhatók, mert nem felelnek meg néhány alapvető Montessori-pedagógiai elvárásnak (nem vegyes életkorú csoportban foglalkoznak a gyerekekkel, elsősorban gyakorlásra használják a Montessori-eszközöket, nem rendelkeznek minden olyan eszközzel, mellyel tananyagtartalmak ismeretátadás szintjén taníthatóak, a pedagógusok nagy része nem az iskolai korosztályra kiképzett, mivel Magyarországon nincs ilyen képzés évek óta).

Az öt Montessori-jellegű iskolából egy magánfenntartású, a többi egy állami intézményen belül működik. (Montessori-óvoda, -bölcsőde és családi napközi sok van, megközelítőleg 20, állami és magánfenntartásúak vegyesen. Ezekhez a Magyar Montessori Egyesületnek van egy kidolgozott minősített feltételrendszere, de ez is csak a tagok számára kötelező.)

A továbbiakban a három kevésbé ismert reformpedagógiai irányzat iskoláit tekintem át.

Bár tudomásom van Dalton-tervvel tanító pedagógusokról, keveset lehet tudni a módszer iskolai szintű felhasználásról.  A Hungaro-Dalton Egyesület honlapján 8 partneriskolát nevez meg, ezek mind állami fenntartású iskolák (2017 januári adat).

Freinet pedagógiája leginkább az óvodai nevelésben terjedt el. Jelenleg mindösszesen egy iskola (Dunaújvárosban) egy-két osztályában dolgoznak – ők úgy mondják – Freinet-szellemiség szerint. Emellett több mint 20 óvoda dolgozik Freinet pedagógiája szerint. Az említett intézmények mind állami fenntartásúak.

Jena-Plan-hoz kapcsolódóan pár éve még két állami fenntartású iskolát lehetett fellelni, mindkét alapiskola létezik még, de semmi utalás nincs náluk alternatív pedagógiára.

A következőkben a módszertani alapú átvehető „franchise-ok” adatait ismertetem.

Az Értékközvetítő és képességfejlesztő program (ÉKP) a köznyelvben Zsolnai-programként ismert. (A Nyelvi, irodalmi és kommunikációs nevelési program – NYIK – után ez Zsolnai József és kutatócsapatának második, jelenleg is működő programja.) Az ÉKP szerint dolgozik jelenleg 20 általános iskola, 1 tizenkét évfolyamos iskola és 5 olyan intézmény, mely általános és középiskola egyben, továbbá 1 középiskola. Ezek között állami és magánfenntartású intézmény is van. (Forrás: Deák Istvánné, a Képesség- és Tehetségfejlesztő Magániskola igazgatója, az Értékközvetítő és képességfejlesztő program kerettantervének szakmai képviselője.)

Komplex instrukciós program (KIP), ismertebb nevén Hejőkeresztúri modell B. Nagy Éva révén került Magyarországra, legismertebb követője Kovácsné Nagy Emese. A modell megismertetésére és átadására kidolgoztak egy képzést, ebben a képzésben 13 középiskola és 11 általános iskola vett részt. Jelenleg 16 iskola képzése zajlik. Ezek között állami, egyházi és magánfenntartású iskolák is vannak.

Lépésről lépésre szintén amerikai fejlesztésű gyerekközpontú program, mely óvodákban és néhány iskolában működik. Ezekről nincs fellelhető összefoglaló lista.

 

Modern alternatív iskolák

Jelenleg körülbelül 40 modern alternatív iskolának tekinthető iskola működik Magyarországon. Ezek közül most azokat sorolom fel, melyeket 20-30 éve alapítottak (már akkor is alternatív iskolaként) és melyek máig is ezen jellemzők alapján működnek (külön jelzem, ahol nem derült ki a névből az oktatási formája):

  • Alternatív Közgazdasági Gimnázium (AKG) – Budapest III.,
  • Belvárosi Tanoda (középiskola) – Budapest V.,
  • Burattino Iskola (általános és középiskola) ‒ Budapest XXI.,
  • Gyermekek Háza (általános iskola) – Budapest II.,
  • Kék Madár (általános iskola) – Veszprém,
  • Kincskereső Iskola (hatosztályos általános iskola) – Budapest XI.,
  • Közgazdasági Politechnikum (középiskola) ‒ Budapest IX.,
  • Kürt Alapítványi Gimnázium – Budapest XI.,
  • Lauder Javne Iskola (óvoda, általános iskola és középiskola) – Budapest XII.,
  • Palánta Iskola (általános iskola) – Pilisvörösvár,
  • Rogers Személyközpontú Iskola (óvoda és általános iskola) – Budapest XI.,
  • Színes Iskola (óvoda, általános iskola és középiskola) – Tata,
  • Zöld Kakas Líceum (középiskola) – Budapest IX.

A felsorolt intézmények közül három állami (Gyermekek Háza, Kék Madár, Kincskereső), a többi magán- (alapítványi, egyesületi) fenntartású.

 

Törvényi háttér

A fenti csoportosítás mellett a 2011. évi CXC. A nemzeti köznevelésről szóló törvényben megjelent az alternatív kerettantervet alkalmazó iskolák kategóriája is (9. § (8)). Ez nagyon fontos, hiszen a központi szabályozással előírt és ellenőrzött egységességhez képest ez ad lehetőséget az eltérésekre. Az alternatív kerettantervben meg lehet határozni az általános szabályoktól eltérő, sajátos, az adott intézményben alkalmazott

  • oktatott tananyagot, követelményeket,
  • felkészítést az állami vizsgákra,
  • a tanulók számára előírt heti kötelező óraszámot,
  • a pedagógusok kötött és kötetlen munkaidejének szabályait,
  • alkalmazott építésügyi előírásokat, eszközöket és felszereléseket, a minőségpolitika rendszerét, módszereit és eszközeit,
  • működő vezetési modellt, nevelés- és oktatásszervezést,
  • elfogadott pedagógus végzettséget és szakképzettséget.

(Itt csak az iskolákra vonatkozókat soroltam fel.)

Az alternatív kerettanterveket az oktatásért felelős miniszter hagyja jóvá. A jóváhagyáshoz szükséges szakértői véleményt az Oktatáskutató és Fejlesztő Intézet (OFI) állítja ki. A jóváhagyás eljárási menetéről az OFI honlapján lehet tájékozódni.

 

Alternatív kerettantervek

A törvény megjelenése után első körben tizenegy alternatív kerettantervet hagyott jóvá az Emberi Erőforrások Minisztériuma, 2014-ben ezekhez csatalakozott még egy, majd 2016-ban két, már beadott kerettantervet dolgoztak át más korosztályra. Így 2017-ben az elfogadott tizennégy kerettanterv a következő:

általános iskolára:

  • A szociális kompetenciák fejlesztésére épülő alternatív alapfokú kerettanterv általános iskolai intézmények számára (öt általános iskola közös kerettanterve: Humánus, Kincskereső, Meixner, Palánta, Rogers; adminisztratív okokból rövidítve a Rogers nevén említik.)
  • Gyermekek Háza Alternatív Alapozó Program
  • Értékközvetítő és képességfejlesztő program 1‒8. osztályos kerettanterv (Zsolnai)
  • Alternatív kerettanterv a „különös bánásmódot igénylő – ún. ZK” (értsd: Zöld Kakas) diákok számára (általános iskola)

általános és középiskolát is lefedő program:

  • A magyar Waldorf-iskolák kerettanterve

középiskolai program:

  • AKG Kerettanterv
  • „ILYENEK VAGYUNK” a Közgazdasági Politechnikus Gimnázium és Szakközépiskola alternatív kerettanterve
  • Értékközvetítő és képességfejlesztő program gimnázium – 7‒12. osztályos kerettanterv (Zsolnai)
  • Értékközvetítő és képességfejlesztő program gimnázium – 9‒12. osztályos kerettanterv (Zsolnai)
  • Alternatív kerettanterv a „különös bánásmódot igénylő – ún. ZK” (értsd: Zöld Kakas) diákok számára (6 évfolyamos szakközépiskola, 3 évfolyamos szakiskola, 4 évfolyamos gimnázium)
  • Belvárosi Tanoda Alapítványi Gimnázium – A személyre szabott iskola alternatív kerettanterve
  • „Kürt – A rád szabott iskola” alternatív kerettanterve

(A további két alternatív kerettanterv nem az eddigi értelemben vett alternatív iskolákról szól, de a jelen jogi helyzetben alternatív kerettantervűként kaptak engedélyt:

  • Magyar Táncművészeti Főiskola Nádasi Ferenc Gimnáziumának kerettanterve
  • „Kerettanterv két nyelven való tanításhoz az általános iskola 1–4. évfolyama számára és Kétnyelvű oktatás kerettanterv az általános iskolák 5–8. évfolyama számára”)

A fenti iskolák közül a Kincskereső és a Gyermekek Háza állami fenntartású, a többi alapítványi vagy egyesületi iskola.

A Zöld Kakas középiskolai kerettantervét, valamint A szociális kompetenciák fejlesztésére épülő általános iskolai kerettantervet (Rogers) már átvették más iskolák is (Zöld Kakas középiskolai kerettanterv: további 4 iskola, általános iskolai: további 1 iskola; Szociális kompetenciák fejlesztésére épülő kerettanterv: további 2 iskola), illetve jelenleg is zajlik több átvétel. Az engedélyezéshez a kerettanterv tulajdonosa kéri az engedélyt a minisztériumtól, megnevezve az adott iskolát, aki a kerettantervet használni kívánja.

Az általam felsorolt „nagy múltú” alternatív iskolák közül az alábbiak alternatív kerettantervvel működnek:

  • Alternatív Közgazdasági Gimnázium (AKG) – Budapest III.,
  • Belvárosi Tanoda (középiskola) – Budapest V.,
  • Gyermekek Háza (általános iskola) – Budapest II.,
  • Kincskereső Iskola (hatosztályos általános iskola) – Budapest XI.,
  • Közgazdasági Politechnikum (középiskola) _ Budapest IX.,
  • Kürt Alapítványi Gimnázium – Budapest XI.,
  • Palánta Iskola (általános iskola) – Pilisvörösvár,
  • Rogers Személyközpontú Iskola (óvoda és általános iskola) – Budapest XI.,
  • Zöld Kakas Líceum (középiskola) – Budapest IX.

Jelenleg nem alternatív kerettanterv szerint dolgoznak:

  • Burattino Iskola (általános és középiskola) – Budapest XXI.
  • Lauder Javne Iskola (óvoda, általános iskola és középiskola) – Budapest II.
  • Színes Iskola (óvoda, általános iskola és középiskola) – Tata.

 

Az alternatív kerettantervek jellemzése

Dr. Dobszay Ambrus, az OFI Tartalomfejlesztési és Módszertani Központ igazgatója egy előadásában elemezte az első körben (2013) engedélyezett kerettanterveket. A szempontjai a következők voltak:

  1. Milyen célcsoportokat jelölnek meg a jóváhagyott kerettantervek? Valóban sajátosak-e ezek, vagy inkább a módszerek sajátosak, s egyébként bárkire alkalmazhatók? (Tól‒ig skálán.)
  2. A kerettantervek tartalmi jellemzése, különösen arra való tekintettel, hogy hogyan viszonyulnak a NAT-hoz és a kiadott kerettantervekhez. Milyen a központi kerettantervtől való eltérés nagyságrendje?
  3. A benyújtók sajátos hagyományai, reformpedagógiákra való hivatkozásaik, öndefiníciójuk, „világnézetük”.
  4. Milyen terjedelműek és szerkezetűek az egyes kerettantervek? Hány iskolára vonatkozik az engedély?

Az akkori elemzést az alábbi ábra szemlélteti.

(A 2013 után engedélyezett kerettantervek hiányoznak az ábráról. Az 1‒3. szempontok eredményei ettől függetlenül változatlanok. Az azóta engedélyeztetett 7‒12. évfolyamra szóló zsolnais program, valamint a Zöld Kakas általános iskolai programja a vizsgált jellemzők tekintetében megegyezik az előzőleg már elfogadott, más korosztályra szóló zsolnais és Zöld Kakas kerettantervekkel. A 4. szempont adatai azóta változtak és folyamatosan változnak a kerettantervek átvételével.)

Célcsoportok tekintetében látható, hogy a kerettantervek többsége bárkire alkalmazható, vagy a célcsoport sajátosságát a közös szemléletben fogalmazza meg. A Zöld Kakas és a Belvárosi Tanoda kerettanterve szól a legszűkebb célcsoportnak, hiszen ők kiemelten a különleges bánásmódot igénylő, illetve a rendszerből kihullott diákokkal foglalkoznak.

A NAT-tal teljes mértékben kompatibilis a Politechnikum, a Rogers, a Zsolnai és a Zöld Kakas kerettanterve. A legnagyobb eltérés a Waldorf esetében van: ők tananyagtartalomban jelentősen eltérnek, bár a NAT-ot is figyelembe veszik.

A kerettantervek alkalmazását tekintve a Waldorfot és a Zsolnai-kerettantervet használja a legtöbb iskola, ezeknél jelentősen kevesebb, de így is több iskola dolgozik a Zöld Kakas és a Rogers kerettanterve szerint (ez még az ábrán nem látszik), a többi kerettantervet egy-egy iskola használja.

(Az ábra értelmezéskor eltekintettem a két csak jogilag alternatív kerettantervtől.)

 

Otthonoktatás, tanulócsoportok

Az utóbbi időben egyre inkább terjed az otthonoktatás Magyarországon, és ennek egy változata, az ún. tanulócsoportok. Az otthonoktatás fajtái:

  • a gyermek a családban tanul,
  • több család együtt végzi a gyermekek tanítását-segítését úgy, hogy bizonyos időközönként más-más családban foglalkoztatják, segítik az adott családokhoz közvetlenül tartozó, pár főből álló gyerekcsoportot,
  • néhány családhoz tartozó gyermek egy csoportvezetővel (aki lehet nem pedagógus végzettségű is) tanul együtt,
  • „nem iskola”, de iskolaszerű iskolák, tanulócsoportok, ahol egy csoportvezetővel (aki lehet nem pedagógus végzettségű is) gyakorlatilag iskolaszerűen tanulnak a gyerekek (rendszeresen bejárnak, a nap nagy részét ott töltik, feladatokat kapnak és végeznek el, a csoportvezetőktől visszajelzéseket kapnak).

Mivel többen elkezdték használni az iskolaszerű tanulócsoport formára az alternatív iskola kifejezést (több tanulócsoportnak a nevében is benne van az „iskola” szó), így napjainkban egy újabb jelentéssel bővült ez a fogalom.

Az otthon oktatott vagy a fent említett tanulócsoportokba járó gyerekek jogilag magántanulók.

Az otthonoktatást választó magyar családok motivációjáról felmérés alig készült, de a különböző fórumok alapján képet kaphatunk a szülők indítékairól. Ezek nagyon különbözőek lehetnek a szabadon választott lehetőségektől (a család erős erejébe vetett hit, a társadalmi „jelenlét” elől való menekülés) a kényszer szülte okokig (a hagyományos iskolarendszer valamiért nem felel meg a gyermeknek, alternatív iskola helyileg vagy anyagilag nem elérhető).

 

Alternatív és alternatív jellegű iskolák Magyarországon

A fentiek ismeretében láthatjuk, hogy sokféleképpen értelmezhető, hogy mit tekintünk alternatív iskolának. Az Alapítványi és Magániskolák Egyesületének munkatársaként elkészítettem egy térképet (elérhető az Alapítványi és Magániskolák Egyesületének honlapjáról is), melyen szerepelnek az egyértelműen alternatív iskolának tekinthető iskolák (Waldorfok, „nagy múltú” modern alternatívok, alternatív kerettantervű iskolák, reformpedagógiai osztályokat is működtető iskolák), továbbá olyan iskolák vagy tanulócsoportok, melyeket pedagógusok vagy szülők ajánlottak a szemléletük vagy módszereik alapján. A térképet az aktuális információk alapján folyamatosan frissítjük.

A térképen erősen érzékelhető a főváros-központúság. A fővárosi térképrészletet megtekintve pedig láthatjuk, hogy a budai oldalon jobb az ellátottság.

 

Alternatív iskolák szakmai kapcsolatai

Több alternatív pedagógiai képviselethez tartozik kisebb szakmai fórum. Az alternatív iskolák közötti kapcsolattartás két legnagyobb létszámú szervezete az Alapítványi és Magániskolák Egyesülete és a Magyar Waldorf Szövetség (értelemszerűen ez utóbbi a Waldorf-iskolák fóruma).

 

forrás: hg.hu

 

Az alternatív iskolák fenntartása

Láthatjuk, hogy az alternatív iskolák többsége magánfenntartó (alapítvány, egyesület) kezében van. Ennek bizonyára az is az oka, hogy a szemléletre épülő alternatív pedagógiai modellek a pedagógiájukhoz közeli szemléletben működő szervezetben képesek csak működni. A nagyon kevés állami hátterű alternatív és alternatív jellegű iskolák is a pedagógiájukból fakadó többletköltségek miatt (eszközök, magasabb pedagóguslétszám, kisebb csoportlétszám) plusz anyagi forrásokat kénytelenek igénybe venni a működéshez (pl. pályázatok, támogatók révén). A magánfenntartású alternatív iskolák költségvetésüknek csak egy részét ‒ mérettől függően 30‒60%-át ‒ kapják meg az állami finanszírozás keretén belül, a fennmaradó 40‒70%-ot vagy a szülőkre támaszkodva, vagy egyéb támogatásokra, pályázatokra építve kell megszerezzék. Ezért sajnos meglehetősen erős polarizáció figyelhető meg a szférában: az alternatív iskolák egy része a fizetőképes kereslet elitiskolája lesz, míg másik része az iskolarendszerből kihullott vagy szociálisan hátrányos helyzetű diákok hátránykompenzációs vagy „második esély” iskolájává válik.

Ez utóbbiak költségvetésüket pályázati, szponzori vagy egyéb állami támogatásból származó pénzekből próbálják kiegészíteni és ily módon ingyenesen nyújtani a szolgáltatásukat a rászorulóknak. A szülők által fizetett vagy a segítségükkel szerzett bevételekből fenntartott iskolák költsége havi szinten 10 000 – 120 000 forint körül mozog, a fővárosban az átlag 70 000 – 80 000 forint. Az otthonoktatásban vagy magántanulói tanulócsoportban tanuló gyerekek családjai, amennyiben (akár nem pedagógus végzettségű) szakembert is alkalmaznak, vagy a gyerekek iskolaszerű tanulócsoportba járnak, szintén ugyanennyi költséggel kell számoljanak.

 

Az alternatív iskolába járó diákok létszáma

Nagyon nehéz még megközelítőleges adatot is mondani az alternatív iskolákról és diákjaikról, mégis megpróbálkozom vele. Alternatív kerettantervű iskola körülbelül 100–120 működik ma Magyarországon, ha a további alternatív és alternatív jellegű iskolákat is számoljuk, akkor megközelítőleg 150–200. Iskolánként 30 és 600 fő között vannak a diáklétszámok. Ezzel számolva körülbelül 15 000 – 20 000 gyermek járhat alternatív iskolába. A magántanulók létszáma 2014. január 1-i statisztikai adatok szerint kb. 8000 (Magántanulói jelentés 2014, Oktatási Hivatal), a tendencia alapján most, 2017 elején már valószínűleg közel 10 000 magántanulóval számolhatunk. (Ebben az adatban nem csak az otthonoktatási céllal magántanuló diákok szerepelnek, hanem az összes magántanuló.)

 

Alternatív iskolák a pedagógusképzésben

Ahogy arról már szóltam, saját intézményesült tanárképzése csak a Waldorfnak van. Az ELTE-n igény szerint indítanak Montessori-pedagógia képzést, bár erre már évek óta nem került sor. Egyébként a különböző iskolák vagy iskolákat összefogó szervezetek nyújtanak 30‒60 órás képzéseket bizonyos alternatív pedagógiákhoz kapcsolódva. Az egy érdekes kérdés, hogy a többi felsőoktatási intézményben honnan tudhatnak a hallgatók az alternatív iskolákról. A tapasztalatom az, hogy általában egy féléves kurzust, vagy csak pár órát szánnak a témának. Ezekben is csak nagy vonalakban, főleg a reformpedagógiákat mutatják be, a működő alternatív iskolákról messze nem rendelkeznek naprakész információkkal. Néhol találkoztam videofelvételekkel, ezek többnyire az iskolaalapítások első pár évében készültek. Azóta ezek az iskolák nagyon sokat változtak! Összességében nem találom elegendőnek (és sok esetben helytállónak) azt, amit az alternatív iskolákról a felsőoktatásban tanítanak, de az kétségtelen, hogy minden iskolába nagy számmal érkeznek látogatásra egyetemi-főiskolai hallgatók.

 

Mi lesz a diákokkal?

Az első alternatív iskolák 20-30 évre tekintenek vissza. Több szakdolgozatíró foglalkozik egy-egy adott iskolában végzett diákok későbbi boldogulásával, de több iskolát átfogó, nagyobb kutatás ebben a témában még nem készült.  Ezzel együtt nagy tapasztalat gyűlt össze arról, hogy mi lesz a diákokkal az iskolák elvégzése után. Az alternatív iskolai pedagógusok arról számolnak be, hogy a diákoknak a hagyományos rendszerbe való átlépésben nem elsősorban a hagyományos iskolai keretek megszokása jelent gondot, sokkal inkább a kortárscsoport másféle tanulási motivációja és szocializációs fejlettsége, kommunikációja. A munkaerőpiacon már megjelent volt alternatív diákokról magas számban jön az a visszajelzés, hogy önállóak, nagyon jól tudnak együttműködni és kreatívak.

A cikk a tani-tani.info oldalon jelent meg 2017. február 19-én.

Szerző:
Felelős Szülők Iskolája
  • Felelős Szülők Iskolája

Felelős Szülők Iskolája

A Felelős Szülők Iskolája 2010 óta működő aktív szakmai és civil közösség, mely keretén belül az ideális gyermeknevelésre, az „elég jól” működő családra és a felelős szülői attitűdre keressük a válaszokat.

Tovább

A weboldalon "cookie-kat" ("sütiket") használunk, hogy a legjobb felhasználói élményt nyújthassuk látogatóinknak. A cookie beállítások igény esetén bármikor megváltoztathatók a böngésző beállításaiban.