Amikor az emberség a tananyag: az iskolai közösségi szolgálatról

Amikor az emberség a tananyag: az iskolai közösségi szolgálatról

Az iskolai közösségi szolgálatot (IKSZ) gyakran – és elég megtévesztően – közmunkának, önkéntességnek mondják a diákok, szülők, és előfordul, hogy a pedagógus sem a megfelelő fogalmat használja. Ez is mutatja, hogy bár 2017-ben már a második olyan évfolyam érettségizett, akiknek kötelező volt 50 óra közösségi szolgálatot teljesítenie, az IKSZ bevezetése még a kezdeti szakaszban van. Viszont ha valami, ez biztosan megéri a befektetett energiát. E cikkben az előző évek tapasztalatairól olvashatnak.

Mi az az IKSZ, és miért kell nekünk?

A tudatos, felelős és aktív állampolgárrá nevelés kiemelt feladata a magyar köznevelésnek is – a Nemzeti alaptanterv kiemelt fejlesztési területeinek egyike az állampolgárságra, demokráciára nevelés, és mint ilyen, nem egy-egy tantárgy (vagy egy-egy szaktanár, osztályfőnök) feladatai közé sorolható, hanem az iskolai élet egészétől elvárt cél.

A tanórákon kívül az egyik legszervezettebb formában az iskolai közösségi szolgálat (IKSZ) keretében sajátíthatók el azok a tapasztalatok, erősíthetők azok a kompetenciák, amelyek a szociálisan érzékeny, empatikus állampolgárrá váláshoz szükségesek. Elég végiggörgetnünk a közösségi oldalakon vagy a hírportálok kommentfolyamain, hogy lássuk, milyen feszültségek húzódnak a társadalmi csoportok között, milyen erősen határozzák meg a gondolkodást a rögzült (saját élményen nem feltétlenül alapuló) sztereotípiák. De a kutatások is azt támasztják alá, hogy az iskolának komoly szerepet kell vállalnia az érzékenyítésben. Hogy mást ne említsünk, a Tárki 25 éve méri az idegenekkel szembeni viszonyulásokat Magyarországon, a 2016-os felmérés alapján már az emberek 58%-a látszik idegenellenesnek. Kimutatható az is, hogy az idegenellenesség mértéke a menekültválság óta ugrott ilyen magasra.

A nemzetközi kutatások alapján a közösségi szolgálat jellegű tevékenységeknek 5 fő pedagógiai-társadalmi célja fogalmazható meg:

• Növelje az állampolgári aktivitást.
• Motiválja a fiatalokat a jövőben is az önkéntességre.
• Könnyítse a pályaorientációt.
• Fokozza a szociabilitást, elősegítse a kapcsolatépítést.
• Elősegítse a tolerancia, a segítő szándék kialakulását a fiatalokban.

Egy 62 tanulmányt alapul vevő amerikai elemzés 2011-ben rámutatott, hogy az iskolai közösségi szolgálat jellegű programokban (service-learning, community service) részt vevő diákok öt területen mutatnak jelentős pozitív eltérést a kontrollcsoportokhoz viszonyítva: önmagukhoz való hozzáállásban, az iskolához és a tanuláshoz való viszonyban, a társadalmi felelősségvállalásban, a szociális készségeikben és a tanulmányi eredményük tekintetében.

A nemzetközi kutatások alapján a közösségi szolgálat jellegű tevékenységeknek 5 fő pedagógiai-társadalmi célja fogalmazható meg:

• Növelje az állampolgári aktivitást.
• Motiválja a fiatalokat a jövőben is az önkéntességre.
• Könnyítse a pályaorientációt.
• Fokozza a szociabilitást, elősegítse a kapcsolatépítést.
• Elősegítse a tolerancia, a segítő szándék kialakulását a fiatalokban.

Egy 62 tanulmányt alapul vevő amerikai elemzés 2011-ben rámutatott, hogy az iskolai közösségi szolgálat jellegű programokban (service-learning, community service) részt vevő diákok öt területen mutatnak jelentős pozitív eltérést a kontrollcsoportokhoz viszonyítva: önmagukhoz való hozzáállásban, az iskolához és a tanuláshoz való viszonyban, a társadalmi felelősségvállalásban, a szociális készségeikben és a tanulmányi eredményük tekintetében.

A megyeszékhelyeken általában kiválóan működik az IKSZ, mert ezek elég nagyok ahhoz, hogy fogadó intézményi háló alakulhasson ki, de még elég kicsik ahhoz, hogy „mindenki mindenkit” ismerhessen. A kisebb településeken általában az a nehézség, hogy nincs elég fogadó intézmény, míg a nagyobb városokban nincs személyes kapcsolat, ami segíthetné a kapcsolati háló kiépítését – vonható le a monitori tapasztalatok alapján.

Akkor eredményes, ha értelme is van

Van olyan iskola, ahol 20, van, ahol 270 partnerintézménnyel bonyolítják a közösségi szolgálatot. A tapasztalatok alapján 20-30 partnerrel működtethető átláthatóan a rendszer, ezt az iskolák is felismerték, így egyre inkább arra törekszenek, hogy stabil és hosszú távú megállapodásokat kössenek.

A nagyszámú fogadó intézménnyel kapcsolatot tartó iskolákban általában sok a bejáró diák, az iskola az ő érdekükben külön-külön is köt együttműködési megállapodást, hogy lehetővé tegye a gyerekek számára a saját lakóhelyén végezhető közösségi szolgálatot. Az előzékenységnek ugyanakkor ára van, a fogadó intézmények nagy száma ugyanis némileg szétzilálja a pedagógiai tervezhetőséget és az átláthatóságot is. A legtöbb fogadóintézmény az oktatási, szociális és kulturális területről került ki.

Több helyen problémát jelent a kereslet és kínálat összehangolása, és az is egyértelműen látszik, hogy kölcsönösen van még tanulnivalója a közösségi szolgálatban érintett feleknek – azaz az iskolai koordinátornak, az osztályfőnöknek, a diáknak, a szülőnek és a fogadó intézmény koordinátorának.

A pedagógusok és a diákok is gyakran tapasztalták, hogy a fogadó intézmények nem tudnak vagy akarnak értelmes tevékenységet, feladatot biztosítani, mert amikor a diákok ráérnének (jellemzően 17 óra után), már nem tudják őket az IKSZ szellemiségéhez kapcsolódó feladattal ellátni. Az állatmenhelyekkel kapcsolatban nagy a lelkesedés, de a diákok nem mindig jelennek meg a megbeszélt létszámban és a megbeszélt időben. Előfordul az is, hogy a partnerintézmény rugalmatlan (pl. szigorú munkavédelmi szabályokat követel a diákoktól, amiket nem tudnak tartani). Máshol pedig a jelentkező nagyobb létszámú tanulónak nem tud egy-egy intézmény hirtelen elégséges feladatot találni. A tapasztalatok alapján érdemes tehát már az iskola és a fogadó intézmény együttműködésének megkötésekor meghatározni a kereteket, hogy milyen létszámban, milyen időpontokban, hány órában és milyen feladatokra jelentkezhetnek a diákok.

A tanulók sok esetben arról panaszkodtak, hogy nem érezték magukat hasznosnak, a fogadó intézmények nincsenek megfelelően felkészülve a feladatokra, nem tudják felmérni, hogy milyen tevékenységbe vonják be a diákokat, egyes helyeken pedig az ott dolgozók munkájának könnyítése érdekében fogadják a tanulókat. Előfordul, hogy nem életszerű a kapott feladat, inkább csak azért van, hogy teljen az idő. Ilyen esetben az iskola felelőssége az, hogy a következő évben az adott helyszíneken ne, vagy csak más szemléletben engedjen tanulókat jelentkezni.

Mindezen nehézségek mellett a diákok arról is beszéltek, hogy vannak fogadó intézmények, amelyek profi módon készítik őket fel, fokozatosan adnak egyre nagyobb felelősséget jelentő feladatot a diákoknak, akik így azt érzik, hogy végre partnerként kezelik őket a felnőttek, és „hasznosabbnak” érezték magukat, mint az iskolában bármikor, mert közvetlen eredményét is látták a tevékenységüknek. Ezeket a jó gyakorlatokat az IKSZ honlapja gyűjti össze, ezen a linken, az Élménybeszámolók fül alatt.

Temetőgondozástól a bálrendezésig

Az óvodákban van, ahol játékrendezgetésre fogják be a diákokat, máshol közvetlenül a gyerekekkel is foglalkozhatnak. Volt olyan diák, aki a temetőben fűnyírással, kerítésjavítással foglalkozott. A partnerek között találunk szeniorok iskoláját, ahol a diákok angol/német nyelvet és informatikai ismereteket oktatnak (tanári felkészítés után), vannak diákok, akik korábbi általános iskolájukban végeznek korrepetálást a közösség szolgálat keretében. Több iskola vesz részt idősek oktatásában idegen nyelv vagy informatika területén, felvéve a kapcsolatot a helyi idősklubokkal, közvetlenül vagy az önkormányzatokon keresztül.

A végzett feladatok között olyan kreatív feladatok is szerepelnek a kultúra terén, mint a könyvtárrendezés, a sváb bál szervezése. Relatíve új terület a bűn- és baleset-megelőzés, amelynek részeként pl. a Police-program keretében a tanulók turistákkal foglalkoznak, tolmácsolnak. Ez a rendőrség szervezésében történik, Budapesten nagyon jól működő program, ugyanakkor nem minden megyei rendőri állománynak van kapacitása a bevezetésére.

Az iskolán belüli tevékenységi skála is igen színes: a tanulmányi versenyek szervezésében való részvétel, könyvtári leltár kialakításában való segítségnyújtás, szertárak rendezése, térképek rendbetétele mellett a fogyatékkal élőknek szervezett látogatások, egészségnap, tolerancianap, ballagási meghívók nyomtatása is szerepel a tevékenységek között. Iskolán belüli korrepetálást kevés helyen szerveznek, viszont ahol van, ott jól működik „tanulópárok” formájában, tanári felügyelettel. Van, ahol a diákok az intézményszépítésben vehettek részt, például egy folyosót ők festettek ki.

A teljes cikk a Tíz perc iskola blogon olvasható, kattints IDE.