A tanulás pszichológiája című előadáson jártunk az OTP FÁY Alapítványnál
A gondolkodás természetéről már sokat olvastam, hallottam, sőt tanítom is, főként amikor tanulás módszertani dolgokról beszélgetünk diákokkal, de valójában abba ritkán gondolunk bele, hogy miért is olyan nehéz tanulni, miért megy be olyan nehezen a tartalom a fejekbe?
Miért olyan fárasztó, nap, mint nap sorrendet állítani, döntéseket hozni a ránk zúduló információdömpingből? Túlkínálat, túlingerlés és énlemerülés jellemzi a társadalmunkat. Ez a probléma nemcsak a felnőtteket, hanem a diákokat is érinti, méghozzá nagyon is.
Mert szükségszerű iskolát választani, pályát választani, mérlegelni, hogy melyik dolgozatra, beadandóra készüljenek inkább miközben az apró, napi rutin, az automatikus döntések sora is leterhel minket, hát még ha nagy a tét. Ilyen és ehhez kapcsolódó kérdéseket járt körbe A tanulás pszichológiája című előadás és kerekasztalbeszélgetés az OTP Fáy Alapítvány szervezésében.
Hogyan szálazzuk szét a fontosat, a kevésbé hangsúlyostól? Hogyan osszuk be az időnket, de főként a figyelmi kapacitásunkat, ha naponta több száz döntést kell meghoznunk? Ilyen ingercunami közepette hogyan tudunk határt szabni vagy épp kezelni a stresszt, akár vizsgahelyzetben akár érzelmi hullámvasúton?
Az OTP Fáy Alapítvány elsősorban tanárok számára meghirdetett Fáy Fórum rendezvénysorozatának eseményét hatalmas érdeklődés övezte, Dr. Krekó Péter szociálpszichológus, egyetemi docens ELTE PPK, Dr. Jakubovits Edit PhD egyetemi adjunktus, Károli Gáspár Református Egyetem, pszichoterapeuta, hipnoterapeuta, orvos és Balatoni József, alias Jocó bácsi, történelemtanár, pályaorientációs konzulens, író részvételével.
A gondolkodás természete
Dr. Krekó Péter szociálpszichológus előadásában megismerkedtünk a gondolkodásunk kétféle működésével és rendszerével. Az egyik az automatikus, gyors, szinte végig sem gondolt cselekvések, gondolatok rendszere, a másik, az akaratlagos, a felelősségteljesen végiggondolt, mérlegelő és komoly odafigyelést igénylő.
Mindkét rendszerre szükség van, de másként emészti fel az energia és figyelmi készletünket és ezt tudatosítanunk kell, amikor döntéseket hozunk, vagy súlyozzuk a feladatainkat akár fontosság, akár sürgősség szempontjából.
A figyelmi kapacitásunk véges, korlátai vannak, hol kognitív könnyedség, hol kognitív feszültség jellemzi, és ha rosszul sáfárkodunk a készleteinkkel könnyen eljuthatunk az énlemerülés állapotába.
Sokszor még saját magunk számára is nehezített terepen próbálunk lavírozni, mint a tányérpörgetők a cirkuszban, hisz mi is egyszerre indítunk folyamatokat és azt hiszünk, hogy a „multitasking istene” majd megsegít minket abban, hogy egyszerre több dolgot is véghez vigyünk, párhuzamosan futtassunk dolgokat.
De rossz hírem van, a multitasking hívőknek, ez egyáltalán nem segít, sőt, olyan hamar lemeríti a figyelmi készletet és az energiánkat, mint semmi más. Tehát itt is bejön a döntés fontossága, mire figyelünk, mi a fontosabb.
Nem mellesleg a multitasking nem hatékony, hisz egyszerre csak egy dologra tudunk valójában odafigyelni, illetve valójában tudunk többféle dologra is figyelni, csak nem lesz hatékony. Olyan, mint a fény. A lézerrel, ami egy koherens fénysugár (állandó frekvenciájú és állandó fázisú), tudunk vágni, élesen. Míg az olvasólámpánál, ami szórt fényt ad, tudunk olvasni. Másra való, de valójában mind a kettő fontos.
Automatikus és akaratlagos gondolkodási rendszer
Visszatérve egy kicsit a gondolkodás két rendszerére, az automatikusra és az akaratlagos, megfontolt rendszerre, hoznék néhány példát ezek működésére:
automatikus , gyors, intuitív, kreatív, magasabb hibaszázalékkal működik – arc felismerés, milyen érzelem van a képen– érzelem dekódolás, automatikus gondolkodás, általában gyors döntési helyzeteben használjuk, energiaspórolós üzemmód, mert automatikus.
akaratlagos rendszer – irányított, fárasztó, mert egy matekpélda esetében, pl. 17×24 az eredmény kiszámításához összpontosítani kell.
Az ember arra törekszik, hogy minél kevesebbet használja a második rendszert, hiszen az fárasztó. Ezt a jelenséget kognitív lustaságnak is nevezik.
A második rendszerből a dolgokat áttehetjük az elsőbe, ezt segítik a tanulásmódszertani technikák. De itt is mind a kettőre szükség van, mert amikor a rutin megváltozik, akkor igenis szükség van a lassúra. Nem pótolhatja a gép sem, mert a hibákból tanulunk, a hibák megoldásai miatt leszünk kreatívak. Mindennapi életünkben nem tudatosítjuk eléggé a döntéseinket.
Mindennapi életünk jelentős részét automatizmusok jellemzik, nem vagyunk tisztában, nem tudatosítunk döntéseket, pedig ez nagyon fontos lenne. Mit teszünk a figyelmünk fókuszába, ez meghatározza, hogy mit veszünk észre, mi felett diszponálunk.
A mentális erőfeszítés pszichológiája
Tudatos, érzelemszabályozáshoz szükséges akaraterő működtetése kell a második rendszer, az akaratlagos gondolkodás működtetéséhez, ami sokkal fárasztóbb, mert ott jobban kell figyelnünk a döntéseinkre, ez sokkal megterhelőbb, mint a másik.
Hányszor odázunk el egy-egy döntést, mert már túl fáradtak vagyunk hozzá, nem érzünk megfelelő erőt magunkban…hát ez a kognitív elfáradás.
Érdemes ezeket a döntéseket, erőfeszítéseket reggelre hagyni, amikor frissebbek vagyunk, vélhetően kipihentebbek és akkor jobban tudunk mérlegelni is.
Egy kísérlet igazolja, hogy micsoda energia befektetés akár az érzelemszabályozás is:
A kísérlet alanyainak erős érzelmi hatást kiváltófilmet kellett nézniük „faarccal”, érzelmek kifejezése nélkül (amúgy alapvetően grimaszolnánk az erős érzelmek hatására). Ez az önszabályozás, önkontroll annyi energiát elvett tőlük, hogy a fizikai terhelést mérhető adatokkal tudták alátámasztani, hogy rosszabbul teljesítettek, mint a kontrollcsoport – akinek semmi ilyen szabályozó feladata nem volt.
Miért fáradunk el annyira? – Az énlemerülés jelensége
A túl sok és nehéz döntés, figyelem is eljuttathat minket az énlemerülés állapotába, ami fáradtsághoz, kialvatlansághoz vezethet. Átmenetileg segíthetnek a gyors szénhidrátok, a magas cukortartalmú ételek, de ez csak egy gyors mentés…sokszor a lemerült, megfásult állapotban jönnek a szorongató, pánik jellegű gondolatok is, így elindul nemcsak a fizikai, de a mentális lejtmenet is.
Van, aki ilyenkor az alkoholhoz nyúl, mert rövid távon feszültségoldó, de hosszú távon betegséget okoz, ami megelőzhető lenne egy kis befektetéssel, és egészséges dolgok rutinná tételével.
Hasonlóan kimerítő, az un. „énbemutatás” , amikor olyan élethelyzetben vagyunk, hogy önmagunkat megjátsszuk a jó hatást érdekében, de ez sokszor csak felvett szerep, ami mentálisan is megterhelő. Ez is iskolai környezetben elvárt: legyél jó gyerek, tanulj éjjel-nappal, szerezz jó jegyeket. osztályzás van a magatartásra, szorgalomra.
Itt is érdemes szétszálazni a megfelelési kényszert, hogy valójában kinek akarunk megfelelni, milyen értékek és célok mentén végezzük a dolgunkat? Ér-e ez ennyit?
Az énlemerülés következményei
Kompenzálunk, megpróbáljuk túlevéssel, túlvásárlással áltatni magunkat. Kisebb ilyenkor a kitartásunk, a logikus döntéshozatalban rosszabb döntéseket hozunk meg, belesodródunk élethelyzetekbe, agresszívan válaszolunk egy kisebb provokációra is.
Hogyan lehet kezelni?
A tudatosítás, a lassítás, kevesebb döntési helyzet megteremtése, a feladatok súlyozása segíthet, ahogy a relaxációs technikák is. Lehet ezekkel a módszerekkel taktikázni, de nem a végtelenségig, van amikor csak a pihenés segít.
A változtatás elkezdésekor érdemes egyet elkezdeni. DE NEM TUDSZ kevesebb döntési helyzetet teremteni a mindennapokban, ez a lényeg. Az is döntés, hogy jobbra vagy balra menjek, lelépjek-e a zebrára, mit reagáljak a folyamatos üzenetekre, válaszoljak, ne válaszoljak, mit válaszoljak, mit tanuljak, figyeljek-e, mozogjak-e, mindig van nagyon sok döntési helyzet. Milyen mosóport vegyek, milyen iskolai füzetet, milyen tollat? MINDIG.
A régi időkben jóval kevesebb információ ért minket, és ezért volt kevesebb döntési helyzet. Egyenruha a suliban, kiadták a füzeteket, be kellett egyformába kötni. Ezek energia spórolásról szólnak, hogy csak oda figyelhess, ami fontos.
Pl., A felesleges döntések megkönnyítésére , elhagyására egyik legjobb példa Barack Obama öltözködési protokollja. Obama mindig egy színű szürke öltönyben járt, saját bevallása szerint azért, hogy ne kelljen azzal foglalkoznia, hogy mit vesz fel, mert ez a döntés is elvesz az energiájából.
Zuckerberg szintén egy színű szürke pólókat hordott, saját bevallása szerint azért, mert arra szeretné fordítani az energiáit, hogy a facebook felhasználóknak a legjobb szolgáltatást nyújtsa, így az öltözködésével nem akar foglalkozni.
Hogyan kapcsolódik össze a mentális energia és a tanulás?
Tanult tehetetlenség/ Tanult iparkodás
Minták alapján működünk, ki, mit kapott a hátizsákjában otthon, mit tanult az iskolában, a tanáraitól, kortársaitól..
A „tanult iparkodás” az a fogalom, ami azt foglalja össze, hogy mit tanultunk az életünk során. A tanult tehetetlenség pedig azt takarja, hogy ez nem lustaság, hanem egy észlelt állapot, amikor megtanulja, hogy nem tud tenni semmit, és ELHISZI, hogy tehetetlen. A tanult iparkodás, pedig azt jelenti, hogy ELHISSZÜK, hogy tudunk tenni, ha iparkodunk, és ezért teszünk is.
Ezért van hatalmas felelőssége, szerepe az iskoláknak, pedagógusoknak a diákok életében, mert az otthonról hozott mintákat, és hitrendszereket egy jó tanár és egy segítő kortárs közeg, korrigálni tudja.
A figyelem töredezése, avagy a multitasking mítosza bedőlt.
A multitasking esetében a mellékvese kortizolt, azaz stresszhormont termel, ami a szorongatottság érzését váltja ki, állandó döntési kényszer van, mert választanunk kell a párhuzamosan futó folyamatok között. Szinte nem is emlékszünk egy-egy mozzanatra, tevékenységre a multitasking esetén.
Mindenki másképp működik…
A kerekasztal beszélgetésben rendkívül érdekes szempontok, saját élmények jöttek elő.
Balatoni József, alias Jocó bácsi ráerősített, saját tapasztalatai alapján is igaz, hogy a diákok teljesítménye csökken a multitasking esetében:
„A multitasking mítosza leomlott…nagyon örülök neki, mert sokáig az volt az elvárása, elgondolása a felnőtteknek és a gyerekeknek is, hogy az a normális, hogy egyszerre képesek legyenek enni, tanulni, tv-t nézni…de nem. Jó, hogy végre tisztázzuk, mert így sérül a tartalom, a tanulás, az emlékezés, magamon is megfigyeltem, hogy ugyan tudok egyszerre telefonálni és emailt írni, de utána egyikre sem emlékszem igazán.
Egy tanulmányt olvastam arról , hogy egy-egy a laptopon vagy telefonon felugró üzenet 20 percre zökkent ki az aktuális munkafolyamatból…
A diákok sokszor nem tanulnak meg tanulni, ezért a figyelem-fókusz fejlesztésnél fontos megbeszélni a diákokkal, hogy hogyan tanuljanak, a tanulás módszertan keretében foglalkozni kell azzal, hogy mennyi időt lehet tanulni, hogyan kell figyelni..
Én a lassulást is bevinném az oktatásba, akár egy tanórán legyen lehetőség relaxálni, meditálni és egy kis mozgásos gyakorlatot végezni, hogy jobban tudjanak segíteni.
Dr. Jakubovits Edit pszichoterapeuta, hipnoterapeuta és egyetemi adjunktus a fiziológiai és mentális jóllét elemeit tette fókuszba a beszélgetés kapcsán.
„Néhány kiváló módszer van arra, hogy áthidaljuk az aktuális kimerültségünket. A trükk, hogy a kifelé figyelésre, a befelé figyeléssel tudunk erőt gyűjteni, pl meditációval, relaxációval.”
Miért halogatunk? Mi a halogatás lélektana?
A pszichoterapeuta megvilágította:
„A félelem a befejezéstől – nem bízom magamban, nem bízok magamban hogy képes vagyok befejezni…
A halogatás az, ami a szándékos hátráltatása valaminek, amit be kéne fejezni, de nem fejezünk be, még akkor is, ha tudjuk, hogy ez káros lesz hosszú távon. Azért lesz káros, mert egyszercsak az élet továbbhalad és bevasalja azt is, amit nem csináltál meg. És akkor van lelkifurdalás, szenvedés, betegség.
Próbáljuk az életünk befejezését is elodázni, és azt hisszük, hogy örökre fiatalok és egészségesek maradhatunk, kevés döntéssel, lustán, habár tudjuk (vagy nem), hogy inkább a méltó módon való befejezésre kéne törekedni. Nem nézünk szembe a valósággal, a munkával, és döntésekkel járó feszültség feldolgozással a személyes életünkben, így halogatunk. Gyors, rövid kielégüléseket keresünk, multitaskingba merülünk, hogy ne is emlékezzünk arra, ami fáj, és közben tudjuk, hogy ez káros.
A kis feladatokban érdemes megtanulni a befejezéshez vezető utat, és annak az örömét, hogy képesek vagyunk legyőzni a nehézségeket. Mindez éretté tesz, és hosszú távon az élet végén fog megtérülni. A tanároknak először magukban kell ezt helyre tenni és utána tudják elvárni mindezt a diákoktól.
Az igazi halogatós soha nem teszi meg a szükséges lépéseket a feladat elvégzéséhez. Nem bízik magában, és tanult tehetetlenséget él át.” Ebben tudnak a tanárok támogatást adni.
Tanult tehetetlenség helyett tanult iparkodásra átállítani a diákok észlelését, de először saját magukat kell. ”Aki bízik magában, akit inspirál, hogy jön a határidő, mindent élesbe állít, ő az úgynevezett aktív halogató. Kell a stressz, az utolsó pillanat feszültsége, amiről TUDJA, hogy úgyis megoldja, mert képes rá. Ez egyfajta kihívás.
A feszültség csökkenés pillanatának öröméhez lehet hozzászokni. „Itt azért halogatunk, mert az izgalomhoz szokunk hozzá, hogy már csak egy órám van és hogyan oldom meg és jön a jó, inspiráló stressz, a megoldás „csúcsélménye”. de sok ilyen kimerít, és egyre nehezebb talpra állni egy át nem aludt éjszaka után.
Van olyan halogatás is, amikor még nem állunk készen a feladat elvégzéséhez, bár bízunk magunkban, és általában jól oldjuk meg őket – foglalta össze Jakubovits Edit pszichoterapeuta, hipnoterapeuta és egyetemi adjunktus.
Dr. Krekó Péter szociálpszichológus, egyetemi docens (ELTE PPK) az elvárások fontosságát és nyomását hozta be a beszélgetésben:
„Az iskolarendszerben az elvárás sokszor 2 x annyi, mint amennyi idő egyáltalán rendelkezésre áll, nagy a nyomás, ami a taktikus halogatáshoz vezet és a csalást segíti, mert nem tudnak a sok feladatnak megfelelni, csak multitastinggal, ami ugye felületes tudáshoz vezet, és emlékezetromláshoz.
Ezt tanulják meg a fiatalok. Kimerült társadalomban élünk, amit átvesznek a gyerekek és maguk is lemerülnek.”
Van-e összefüggés a motiváció – halogatás között?
Jocó bácsi szerint: „Amikor olyan feladata van a diáknak, ami érdekli, akkor gyorsan neki áll…Én tanárként mindig mindent megcsináltam azonnal, de az iskola leszoktatott róla, mert sokszor módosították már a kérést, ezért a legutolsó percig vártam. Azonnalisággal működök, ha megnyitok egy mailt, azonnal megválaszolom, mert különben elmarad.
„A diákok alapvetően motiválatlanok, de a tanárok is, annyira sok a tananyag. Magyarból több mű van, mint tanóra…a tananyag másodlagos, a skillek elsődleges fontosságúak lennének.
Hiányzik az oktatásból a stresszkezelés, az önismeret…igenis meg lehet és kell szólítani a gyerekeket, akik vágynak arra, hogy tanuljanak, csak máshogy és mást.- fogalmaz a influencer pedagógus szakértő, Balatoni József, alias Jocó bácsi, aki maga is sok felvételi tréninget, stresszkezelési foglalkozást tart kamaszok számára a Felelős Szülők Iskolája szervezésében.
Hogyan kell kezelnie egy tanárnak egy lusta diákot?
„Elsőként ne kezelje lustának, mert akkor a tanult tehetetlenség felé halad. Hiába teszek bármit, a tanár beskatulyázott, és mindig rossz jegyet ad. Az, hogy év végén sem lehet jó jegyet kapni, hanem az évközi jegyek is beszámítanak, amikor még nem érett meg a feladatra valaki, szerintem az egyik legrombolóbb hatású.” – fogalmaz Edit.
Edit szerint, ha van cél, akkor elkezdődik egy olyan folyamat, ami a cél elérését segíti az előbb leírt inkubációs folyamat során, elkezdek arra figyelni, ami fontos nekem. A motiválatlan diák ezt nem éli meg.
Milyen célokat lehet felállítani?
„Anatómiát tanítok és én azt a célt tűztem ki a pszichológusoknak , hogy ismerjék meg a testüket. A test múlandó…előjön a fáradtság kérdése..stb. elkezdtek ezzel foglalkozni és ennek eredményeként több egyetemista elment hospiceba önkénteskedni, amit én hatalmas eredménynek tartok.” – fogalmaz az egyetemi adjunktus asszony.
Jocó, pályaorientációs konzulensként a tanulási elakadásokat a motiválatlanságban és a jövő kép hiányában látja – a megélt traumák; covid, háború..stb. AI . Sokan pánikban vannak – jaj, Istenem mit tanuljak, nem tudjuk hogy milyen szakma lesz egyáltalán, átveszi a munkánkat az AI …
Én azt mondom, olyat válassz, ami érdekel, de valószínűleg 3-5 évente váltani kell. Mesterséges intelligencia sok mindent át fog venni, de nem mindent. A nyomás, a stressz leginkább a gyerekeken van, a felnőttek kevésbé érzik ezt a nyomást, mert az volt a tanult tudásunk, hogy 40 évig akár egy munkahelyen, egy szakma…ma már nem.
Ne tegyünk a diákokra plusz terhet, pl a felvételikor ne mondjuk nekik, hogy életed döntése, mert mindig van B opció, feleslegesen stresszeljük Őket.
A diákok egyéb elakadásaiért a tanárok sokat tehetnek, de elsősorban kezdjék magukkal a saját önismereti munkájukkal. Fontos lenne tanulás technikát tanítani, ahogy a soft skillek fejlesztése is kiemelten fontos lenne.
gyakorlati tanácsok
Péter:
„A mindenkit kicsit Figyelemzavarossá nevelő környezetben megtanulni kizárni a felesleges információkat.”
Edit
„ Fontosak a célkitűzések és ennek mentén tudatosítani, hogy mi segít, mi hátráltat, mi a jutalmam, miről mondtam le… Az életünk azon múlik hogy figyelnek- e ránk, de azon is, hogy mi figyelünk-e saját magunkra. Egy heti pár szavas tanulási napló vezetése, és a szembesülés a saját korlátozó hiedelmeimmel. Mi a fő feladatom? mi az ehhez szükséges részfeladat a hétre? meg tudtam- e csinálni? mi gátolt? Mi segített? miről kellett lemondanom érte, és mi lesz a jutalmam?
Jocó
„Próbáljunk a nyomástól függetlenedni. Nem baj, ha nem tanítunk vagy tanulunk meg hat Jókai regényt, hanem csak egyet, de abban elmélyedünk. Nem statisztikai adat kell, hogy legyen egy ember, hanem személy.
Használjuk a módszereket, fejlesszük a figyelmünket mozgással, amire kiváló módszer például a homloklebeny terápia is.
A vizsgára készülőknek ezeken a programokon nyújt segítséget a Felelős Szülők Iskolája:
Az idén 15 éves Felelős Szülők Iskolája 2025 tavaszára tanár továbbképzési lehetőséget hirdet. A Felelős Szülők Iskolája pályázati lehetőséget biztosít... Tovább
A weboldalon "cookie-kat" ("sütiket") használunk, hogy a legjobb felhasználói élményt nyújthassuk látogatóinknak. A cookie beállítások igény esetén bármikor megváltoztathatók a böngésző beállításaiban.
