Kalózkodás a neten
Da Vinci Kids percek
Csodálkozz rá a digitális világra!
Életünk nagy részét a digitális térben töltjük, közösségi oldalakon és chaten kommunikálunk, és meglehetősen sok időt szórakozással is töltünk. Egy kattintással már hozzáférünk, megosztunk, letöltünk tartalmakat, szinte idő sem marad arra, hogy végiggondoljuk: legális ez, avagy kalózkodunk?
A torrentezés, a különböző fájlmegosztó oldalak és programok, a streamelt filmek és sorozatok minden jel szerint életünk mindennapjaivá váltak, a törvények ellenére. Bár gyakran hallani komoly szankciókról, ez idehaza nem igazán érződik.
A feljegyzések szerint a kalózkodás a 13. században élte hőskorát, valószínűleg azonban a tengeri kereskedelem megjelenésével egyidős. Amint az emberek elkezdtek a tengeren árut szállítani, rögtön megjelentek azok, akik hajójukat arra használták, hogy más hajókat kifosszanak, az azon szállított árut és vagyontárgyakat pedig erőszakos módon, gyors haszonszerzés céljából eltulajdonítsák. A tenger bűnözői nem válogattak az eszközeikben, a gyilkosságoktól sem riadtak vissza és bizony napjainkban is űzik ezt a tevékenységet. A kalózkodás tehát bűncselekmény. Függetlenül attól, hogy a tengeren vagy interneten történik – utóbbin az internetes szerzői jogsértésekre, az illegális tartalmak feltöltésére, megosztására vonatkozik.
Hogy is jutottunk hirtelen a tengerről az internetre? Lépjünk ki egy picit a való világba. Bemehetünk-e egy moziba vagy színházba úgy, hogy nem veszünk jegyet? Kisétálhatunk-e úgy egy boltból, hogy leemeljük a nekünk tetsző könyvet, zenei cd-t vagy dvd filmet, számítógépes játékot vagy szoftvert, de nem fizetjük ki?
Az interneten elérhető digitális tartalmaknak ugyanúgy vannak tulajdonosai. Ha egy másik személy szellemi tulajdonát, az általa létrehozott alkotást, tartalmat – kép, zene, videó, fotó, tv műsor, film, számítógépes program vagy játék – a jogtulajdonos engedélye nélkül a világhálón nyilvánosságra hozzák, hozzáférhetővé teszik, terjesztik, nyilvánvalóan jogsértést követnek el, és kárt okoznak a jogtulajdonosnak. Az ezeket felhasználó, letöltő pedig ugyanúgy ott utazik a digitális kalózhajón.
Egy nemrégiben publikált felmérés szerint az internetes felhasználók hetven százaléka nem talált semmi kivetnivalót a kalózkodásban, és a netes forgalom 22 százalékát foglalja le ilyen jellegű tevékenység. Az illegális letöltések listáján első helyen szerepel Közép-Kelet-Európa Latin-Amerika mellett. A letöltött tartalmak 35,8 százaléka pornó, 35,2 százaléka film, a tévéműsorok 14,5 százalékot vittek el, a játékok, valamint a szoftverek is külön-külön 6,7 százalékokat, és végül a zene 2,9-et, az e-könyvek 0,2 százalékot.
Természetesen sokat javítana a legális letöltések arányán, ha könnyen, olcsóbban – vagy részletre – lehetne vásárolni minőségi terméket. Ezt a piacot már meg is célozta többek között a Netflix és a Spotify. Az Iron Maiden is jól reagált a problémára: amikor megneszelték, hogy Brazíliában ipari mennyiségben töltik le a zenéjüket, oda mentek koncertezni, mert nem tolvajként, hanem fogyasztóként kezelték a letöltőket.
Érdekes újdonság, hogy a brit kormányzat “kalózellenes kód” beépítésére kényszerítheti a keresőmotorok fejlesztőit, üzemeltetőit – akár szeretnék, akár nem. Az érintett vállalatok kalózellenes kiegészítésekkel lesznek kénytelenek élni a jövőben a szigetországban, az egyre erősödő szórakoztatóipari nyomás miatt. Ha beválnak a lépések, akkor azokat vélhetően előbb-utóbb a világ nagy részére kiterjesztik majd az államok, pontosabban az államokat érdekeltté tevő jogtulajdonosok.
Habár ezekkel a döntésekkel természetesen teljesen nem lehetetleníthető el a digitális kalózkodás, a jogsértő tartalmak könnyű felkutatásának kora véget érhet. Ez pedig jelentősen visszavetheti az eseti jelleggel történő kalózkodást, a hébe-hóba letöltögetők számára eltűnnek az egyszerűen elérhető “ingyenes” tartalmak.
Ugyanakkor a nehézsúlyú letöltőket, akik számos torrentoldalra regisztráltak, és tisztában vannak azzal, hogy online keresés hiányában hogyan lehet értesülni egy-egy szolgáltatás jövőjéről, ez nyilván nem tántorítja el a további letöltéstől, fájlmegosztástól. Ezen a téren, ahogy fenn is említjük, csakis az olcsó, kényelmes és hozzáadott szolgáltatásokat kínáló fizetős szolgáltatások terjedésével lehet versenyezni.
A cikkünkhöz kapcsolódó Da Vinci Kids percek videó a gyerekek számára dolgozza fel a témát. A kisfilmek segítségével az egész család biztonságosan mozoghat a digitális térben. A Da Vinci Kids oktatási csatorna tartalmai a szórakozást a tanulással ötvözik, hogy megfeleljenek a kíváncsi gyerekek és szüleik elvárásainak és a digitális kor követelményeinek.
Kapcsolódó film:
Krieg Ágnes
copyright manager
Schubert Music Publishing