Sokat költünk, sokat tudunk a digitális iskoláról – akkor mi hiányzik mégis?

Sokat költünk, sokat tudunk a digitális iskoláról – akkor mi hiányzik mégis?

Lassan lesz elég digitális eszköz, foglalkozunk is a témával, valahogy mégsem hozza az ország azokat az eredményeket, amiket elvárhatnánk. A változtatáshoz ad tippeket Fegyverneki Gergő.

Magyarország sokat költ az iskolák digitális átállására, ebben a tanévben több tízmilliárd forint ment új, korszerű IKT-eszközökre. Az elmúlt két évtizedben jelentős tudás halmozódott fel a digitális pedagógiáról hazánkban. Lassan három éve fogadták el a Magyar Digitális Oktatási Stratégiát, amely a hazai oktatási rendszer digitális alapokra helyezéséhez szükséges feladatokat, követelményeket és a megvalósításhoz szükséges lépéseket összegzi. Egy hete tartották a DOKK-Digitális Oktatási Konferencia és Kiállítást, a Digitális Témaheteknek köszönhetően 2016 óta egyre nagyobb figyelmet kap a digitális átállás az iskolákban is. Nem lehet eléggé hangsúlyozni, milyen fontos kihívással kell szembenéznie a magyar köznevelésnek. Néhány problémát mi is körüljárunk, és kértünk néhány jól használható gyakorlati tippet a hazai digitális pedagógia egyik úttörőjétől, Fegyverneki Gergőtől a tizperciskola.blog.hu oldalról.

Magyarország helyzete világban

A PISA mérések eredményeit mindig élénk figyelemmel kíséri a közvélemény, így az oktatás iránt érdeklődők számára nem új információ, hogy a PISA teszteken a magyar diákok gyenge eredményeket értek el a digitális írástudás területén is. Az elemzők szerint ennek az alulteljesítésnek részben az is az oka, hogy a tesztek elektronikus formában voltak elérhetők, és a magyar diákok számára ez meglehetősen szokatlan.

A digitális átállás tekintetében Magyarország általában sem szerepel megnyugtatóan. 2018-ban az Európai Unió 28 tagországot rangsoroló listáján a 23. helyen álltunk, amellyel az alacsonyan teljesítő országok közé kerültünk.

Magyarország gyenge eredményének oka az, hogy a mért területek többsége esetén jóval lassabban fejlődik az uniós átlagnál. Az elmaradást leginkább az oktatással jelentősen javítható humán területen állapítottak meg.

Érkeznek az új digitális eszközök

A2018/2019-es tanévben százezer darab informatikai eszközzel fejlesztett iskolákat az állam, mintegy ötvenezer tanár – ez a szám a pedagógusok csaknem harmada – vett részt informatikai továbbképzésen, hogy a beszerzett eszközöket minél felkészültebben használják az oktatás során. 2018. augusztusban Maruzsa Zoltán köznevelésért felelős helyettes államtitkár azt közölte, összesen 26 milliárd forintot fordítanak európai uniós és költségvetési forrásokból arra, hogy szélessávú internet legyen az iskolákban. Mint mondta, a digitális korszakváltás egyik eleme az informatikai eszközök biztosításában rejlik: az iskolai gépparkok, szerverek és az internet-hozzáférés területén szükségesek fejlesztések. Fontosnak nevezte azt is, hogy rendelkezésre álljanak digitális tananyagok, tartalmak. Hajnal Gabriella, a Klebelsberg Központ elnöke pedig hozzáfűzte, az a cél, hogy minden ötödik osztályos gyerek kezébe tablet kerüljön, és megtanítsák őket a használatára.

Az IKT eszközök megújítása nagyon is időszerű volt: Magyarország iskoláinak gépparkja elavultabb az EU-átlagnál. Korábban az EU-s támogatások nem terjedtek ki a hivatalosan a legfejlettebbnek számító régió, a Közép-Dunántúl intézményeire, ami komoly hátrányt jelentett az itt működő iskolák számára. A magyarországi Informatikai- Elektronikai és Távközlési Vállalkozások Szövetsége (IVSZ) 2015-ben közzétett kiáltványa úgy összegezte a helyzetet, hogy a digitális eszközök tanórai használatának mértéke, az iskolai rendszergazdák száma, és a digitális tanulási környezetek aránya jelentősen elmarad az EU átlagától, a digitális eszközpark elavult, részben ennek köszönhetően a diákok nem szerzik meg a szükségesnek tartott digitális tudáselemeket.

De elég ennyi a digitális átálláshoz?

Az adatok szerint Finnország és Írország azok közé az országok közé tartoznak, ahol a legkevesebbet használják az IKT eszközöket a tanórán. Mégis ez a két ország kiemelkedő eredményeket ér el a digitális átállás terén. Az alábbi grafikon azt mutatja meg, hogy az egyes országok iskoláiban milyen gyakran használnak IKT-eszközöket a 11. évfolyamok. Magyarország és Finnország szorosan egymás mellett szerepelnek, valószínűleg nem itt kell keresni a problémák gyökerét.

“A legfontosabb a digitális pedagógiában, hogy ne öncélúan akarjuk használni az eszközöket. Mindig legyen annak pedagógiai célja: honnan hova akarok eljutni, mivel mit akarok elérni, van-e értelme az eszközhasználatnak, vagy igazából csak látványos, de nem tanulunk vele újat.”

Mi kell hát a digitális átálláshoz? Mit tehet a tanár? Hol talál digitális módszertant? Kiderül a cikk folytatásából, a tizperciskola.blog.hu oldalon.