Az élsport speciális vonatkozásai gyermek és serdülőkorban

Az élsport speciális vonatkozásai gyermek és serdülőkorban

A sport kedvező hatása gyermekkorban nem vitatott, ennek ellenére számos veszélyt rejt magában, ha az életkorból adódó speciális szempontokat figyelmen kívül hagyjuk – írja a sportorvos.hu. 

A sport kedvező hatása gyermekkorban nem vitatott, ennek ellenére számos veszélyt rejt magában, ha az életkorból adódó speciális szempontokat figyelmen kívül hagyjuk. Az edzéstervezésnél döntő szempont a sportolók képességeinek, életkorának, nemének és biológiai fejlettségének figyelembevétele. Ehhez azonban feltétlenül szükséges a gyermek- és serdülőkor anatómiai, élettani és pszichés sajátosságainak mélyreható ismerete.

Anatómiai, élettani, pszichés vonatkozások

Mint arra már korábban utaltunk, a sporttevékenység a testmagasságot nem befolyásolja. A serdülőkorban azonban a testmagasság változása igen jelentős lehet, mely együtt jár bizonyos sportágakban a teljesítmény csökkenésével. A pubertás bekövetkezésében jelentős egyéni különbségek lehetnek, mely azt eredményezi, hogy a korán érő sportolók viszonylag kevés edzés mellett könnyen érnek el sikereket, később, amikor lassabban érő társaik behozzák őket, nehezen tűrik a vereséget, és abbahagyják a sportot. Fordítva: a későn érő gyermekek sorozatos kudarcélményeik miatt nehezen motiválhatók tartósan. A pubertás kezdetére (a növekedési lökésnek megfelelő életkorra)  fiúknál a rendszeres edzés nincs hatással, azonban leányoknál – különösen bizonyos sportágakban (torna, műkorcsolya stb.) a pubertás késik, bár az ok-okozati összefüggés nem bizonyított, mivel ezt egyéb tényezők (kiválasztás, táplálkozás) is befolyásolják.

A testösszetétel pubertáskori változása (a zsírtömeg növekedése) leányoknál a testarányok megváltozását eredményezi, és egyes sportágakban a technika romlásához vezet. A serdülőkorú leányok az alakjuk megváltozására igen érzékenyek, a nem megfelelő hozzáállás zavart   „énkép”-et eredményezhet, különösen azokban a sportágakban, ahol a sovány testalkat az elvárás a jó teljesítmény érdekében, és étkezési zavarok (anorexia, bulimia) léphetnek fel.

A fizikai aktivitás kedvezően befolyásolja a csonttömeget és a csont ásványianyag tartalmat, különösen a gyors növekedés időszakában. A fejlődő csont azonban sokkal érzékenyebben reagál a túlterhelésre, így az megzavarhatja a csont fejlődését, túlterheléses ártalmakhoz, sérülésekhez vezetve, mely a növekedési zónák elcsontosodásáig fenyegető veszélyt jelent.

Összefoglalóan megállapítható tehát, hogy kiemelt figyelmet kell fordítani az edzés mennyiségére és intenzitására, különösen a pubertás időszakában, mivel a túlzott mértékű edzés – különösen, ha hiányos táplálkozással párosul – megzavarhatja a fiziológiás növekedési és érési folyamatot és kockáztathatja a gyermek egészségét.

A teljes cikk a sportorvos.hu oldalán olvasható.