Miért olvassunk tavaszi verseket?

Miért olvassunk tavaszi verseket?

A „tavaszi versolvasásnak” természetesen számos oka lehet – és nem is biztos, hogy ezeket feltétlenül évszakhoz kell kötni. Az azonban bizonyos, hogy tavasszal különösen indokolt lehet a versolvasás – sőt a verskeresés és verstanulás is. Több okot is tudunk a vers mellett! A TanTrend összeállítása.

… a „tavaszi életérzésért”

Mielőtt megkísérelnénk válaszolni a kérdésre, lehet, hogy először azon lenne érdemes elgondolkodni, hogy miért olvassunk verseket (évszaktól függetlenül). Egy interjúban nemrég Nyáry Krisztián arra a kérdésre, hogy segített-e számára az irodalom egy súlyos, személyes tragédia feldolgozásában, többek között a következőt válaszolta: „a költészet valóban arra van kitalálva, hogy érzelmi tapasztalatokat tömören közvetítsen”. Vagyis könnyen elképzelhető, hogy a költő által megfogalmazott, megjelenített mondatok segítenek kifejezni saját érzéseinket, gondolatainkat – ami igen fontos lehet fájdalmak, nehéz élethelyzetek idején. Annál is inkább, mert e tapasztalat révén úgy érezhetjük, nem vagyunk egyedül. Természetesen nemcsak a nehézségekben tapasztalhatjuk meg ezt, hanem az öröm, a szeretet, a szerelem kifejezése esetén is. (Nem véletlenül terjedt el utóbbi kapcsán a versírás, a versidézet-küldés.)

A magyar irodalomban számos olyan vers született, amely a „tavaszi életérzést” – a megújulást, újjászületést – helyezi középpontjába, és mindemellett azt a hangulatot is, amikor az ember legszívesebben kiáltozna örömében, pusztán csak azért, mert úgy érzi a megújuló természet hatására, hogy jó élni. Közéjük tartozik Áprily Lajos Március című verse, amely életigenlésével és lendületével még az időmértékes verselést is megszerettette számos nebulóval: „A nap tüze, látod, / a fürge diákot / a hegyre kicsalta: a csúcsra kiállt. / Csengve, nevetve / kibuggyan a kedve / s egy ős evoét a fénybe kiált.”

Ha művészi tolmácsolásban szeretnénk hallani, érdemes Pápai Erika, vagy Bencze Ilona, netán Kocsis Gergely értelmezésében nézni, hallgatni:

Hasonló hangulatot érzékelhetünk Szabó Lőrinc Nyitnikék, vagy Szécsi Margit Március című verse is – egyiket a Kaláka, másikat Tolcsvay László is megzenésítette és Halász Judit előadásában lett népszerű.

… azért, hogy ünnepeljünk

Bizony, a tavaszi időszakban több olyan ünnepünk is van, amely igen szorosan kapcsolódik a versekhez. Március 15-e kapcsán szinte mindenhol felcsendül a Nemzeti dal, vagy más Petőfi-vers. Sinkovits Imre előadásában igen népszerű lemezfelvétel is készült róla:

A legismertebb zenés feldolgozás pedig Tolcsvay László nevéhez fűződik.

Ugyanakkor érdemes nem csupán a forradalmi eseményekhez kapcsolódó verseket olvasni. Nagyon izgalmasak azok a versek is (és egy-egy ünnepély érdekes színfoltját jelenthetik), amelyek arról szólnak, mit jelenthetnek azok az eszmék és érzések, amelyeket a forradalom és szabadságharc eszméje sugall. A paletta itt is igen széles: Babits Mihály Petőfi koszorúi című versétől kezdve Reviczky Gyula Petőfi él című költeményéig. A „forradalmi életérzésről” az „ifjúság ünnepéről” szóló versek egyik legszebbikét, Utassy József Tüzem, lobogóm című  Dinnyés József feldolgozása tette népszerűvé.

Lobog tulipán szoknyád,
leng liliomláng sálad,
szikrás szél fúj, s lobot vet
hajad is: csupa láng vagy!

Élek-halok a fényért,
égj hát, gyönyörűm, lángolj!
Tüzem, lobogóm vagy már.
Lobbantsd rám, ifjúságom!

Az összeállítás folytatása további videókkal a TanTrend oldalán olvasható!