Hogyan használjuk a táblajátékokat a fejlesztésben? – 4. rész

Hogyan használjuk a táblajátékokat a fejlesztésben? – 4. rész

Nap mint nap megtapasztaljuk, mennyire meghatározó szerepet tölt be a játék a gyermek fejlődésében. Egy óvodás számára a játék a legfontosabb napi elfoglaltság, amelyet spontán módon, önként választ. Miért ne használjuk a kicsi fejlesztésére azt a társasjátékot, ami amúgy csak parlagon heverne otthon? Sorozatunkból megtudhatja, hogyan!

A játék szerepe az erkölcsi nevelésben

Az óvodást érzelmei irányítják, ezek ösztönzik vagy fékezik tevékenységét. Játéka során a sok pozitív tapasztalat mellett gyakran szembesül azzal is, hogy valami elsőre nem sikerül. Elég, ha felidézzük óvodásainkból előtörő indulatokat, amit a gyakran összedőlő építmények látványa kelt bennük… Ilyenkor persze hamar elkedvetlenednek, gyakran sírva fakadnak, és az is előfordul, hogy abba akarják hagyni az adott játéktevékenységet. Azonban ha azt sugalljuk, hogy bízzanak a saját képességeikben, ne adják fel olyan könnyen, keressenek alternatív megoldásokat, akkor előbb-utóbb megtapasztalják, hogy néha olyan dolgokat is meg tudnak valósítani, amelyek elérhetetlennek tűntek a számukra. Ezek a tapasztalatok pozitív hatással vannak önbizalmuk fejlődésére is.

A játék, a tanulás, valamint az erkölcsi nevelés az érzelem által összefüggnek, és ez nagyon jól megfigyelhető a szabályjátékoknál is.

Játék közben a szabályok betartása, a helytállás fontosabb a győzelemnél, ezért is van felbecsülhetetlen értéke a jellemformálásban. A különböző társas- és szabályjátékok a szabályok szükségességének megértésére, azok elfogadására és betartására, az esélyegyenlőség mérlegelésére, a vesztés és nyerés elfogadására és elfogadtatására tanítanak. Ezek a játékok csak a szabályok értelmezésével, elfogadásával és betartásával működnek. A játékban mindig megjelenik a szabad és a tilos. Gondoljunk csak a kisgyermekkor számtalan „Nem szabad!” tiltására. Eleinte a kicsik egymás kezéből kapkodják ki a megkívánt játékokat, még egy közös építkezéskor is kívánatosabb a másik által kézbe vett kocka vagy LEGO-alkatrész. A táblás játékok viszont az „egyszer te, egyszer én” alapszabállyal kezdődnek. A szabályok megszegése a nyerési teljesítmény feletti örömöt, a játszás célját tenné semmissé.

A tábla- és a logikai játékok szabályai és a kreativitás fejlődése között is összefüggés van. A kreativitás alapja mindig a szabály, amely segít a világ dolgai között eligazodni. Ha nincs szabály, nem lehet tőle eltérni, nem lehet más megoldási módokat találni egy feladat megoldására. Ahogy Ranschburg Jenő mondta: „A kreativitás az, ha megpróbálom másképp csinálni, mint a többiek.” Ha valaki kreatív, a szabályos keretek figyelembevételével találja meg a megoldásokat.

A cikk teljes változata a Raabe Kiadó Kis gyermekek, nagy problémák című kötetében olvasható.

írta: Czernits Hajnalka