Két szó, amire áhítoznak a gyerekeink

Két szó, amire áhítoznak a gyerekeink

Minden gyerek másképp akarja, hogy figyeljenek rá. Hogy valóban odafigyeljenek rá. Miből érzik ezt? És mit lehet/kell tenni akkor, ha nem igényli a gyerek a figyelmet? A Szülő 2.0 oldal cikke.

Abban a pillanatban, amint belépek az ajtón, már ott van a sarkamban. Ezer fotót mutat, megállás nélkül meséli, mi történt aznap vele, egyik lábáról a másikra áll. Kicsit összezavarodtam, annyira csapongva mesél. Ráncigál a pólómnál fogva, torka szakadtából énekel vagy éppen nyafog.

A figyelmemet akarja

De nem egyszerűen azt akarja, hogy ránézzek, hanem, hogy figyeljek rá.

Ledobja a hátizsákját a földre és elvetődik a kanapén. Nem beszél csak morog, vonogatja a vállát és azt mondja „nem tudom”, amikor a napjáról kérdezem. Frusztrált vagyok. „Oké, ha nem akarsz velem beszélgetni, megyek és elvégzem a rám váró 50 feladat egyikét.”

Nem mondja, de ő is a figyelmemet akarja.

Többet szeretne, mint az én leereszkedő szavaim, a kedvetlen kommunikációs próbálkozásaim. Azt szeretné, hogy figyeljek rá.

A két szó, amire minden gyerek vágyik: figyelek rád.

Szókincsünk egyik legerőteljesebb mondata egyben az egyik leggyengébb is: figyelek rád.

Figyelni egyenlő ismerni. Odaadóan. Behatóan.

Ahhoz, hogy valakire valóban odafigyeljünk, úgy kell döntenünk, hogy nem fordulunk el tőle azért, mert idegesítő vagy nem tökéletes. Ahhoz, hogy odafigyelj a gyerekedre, ezt az üzenetet kell felé közvetítened: „Értékes és fontos vagy számomra. Kiváló ember vagy. Szeretlek, akármilyen is vagy.”

Minden gyereknek másképpen van szüksége a figyelemre

Egyes gyerekek számára, amikor azt mondjuk, hogy „figyelek rád”, mindenféle zavaró körülményt kizárva, szükséges a szemkontaktus. Mások számára pedig azt jelenti, hogy ülünk egymás mellett, vagy együtt végzünk valami tevékenységet. Íme néhány példa:

  • Megnézed a gyereked előadását a nappalitokban.
  • Meghallgatod, hogy készült el a legújabb Lego kreáció.
  • Csendben ülsz, miközben elmesél egy történetet.
  • Ellenállsz a kényszernek, hogy megoldjál helyette egy problémát.
  • Átöleled a gyereked, akiben éppen érzelmi vihar tombol.
  • Nyitott kérdéseket teszel fel.
  • Empatikusan viselkedsz, még akkor is, ha nem értesz egyet.
  • Kíváncsi vagy, ahelyett, hogy hipotéziseket állítanál fel.

Mi van akkor, ha nem igényli a gyereked a figyelmedet?

Egyes gyerekek számára „ijesztő”, ha figyelnek rájuk. Komoly szégyent és bűntudatot éreznek, ezért ha valaki belép a fájdalmukba vagy a tökéletlenségükbe, az kellemetlen érzéseket vált ki belőlük. Ezek a gyerekek elhúzódhatnak, még ingerültebbek lehetnek és bántóan válaszolhatnak a közeledésünkre.

Ahelyett, hogy azt gondolnánk, hogy az előbb leírt viselkedésnek következményeket kellene vonnia maga után, nézzünk egy kicsit mélyebbre. Próbáljunk együttérezni a gyerekkel, próbáljuk elképzelni, mit élhet át, ha úgy érzi, nem szeretjük. Próbáljuk megérteni őt. A belső párbeszéde valami ilyesmi lehet: „Ne hagyd, hogy bárki észrevegye, hogy nem vagy tökéletes! Ne engedd, hogy bárki közel kerüljön hozzád! Ha egyszer észreveszik, hogy hibáztál, rájönnek, hogy selejtes vagy. Rá fognak jönni a titkodra – igazából te egy tévedés vagy!”

A szégyen elleni küzdelem nem zajlik le egyik napról a másikra.

A folytatás és a teljes cikk a Szülő 2.0 oldalon olvasható.

 

Iratkozz fel hírlevelünkre!

Kapcsolat

Felelős Szülők Iskolája Oktató és Szolgáltató Kft.
Székhely, számlázási cím: 1112 Budapest, Zólyomi út 47.
Iroda: 1023 Budapest, Frankel Leó utca 21-23., I. emelet 1.
Cégjegyzékszám: 01 09 966630
Adószám: 23461176-2-43

info@felelosszulokiskolaja.hu
+36 20 358 66 12

x

A weboldalon "cookie-kat" ("sütiket") használunk, hogy a legjobb felhasználói élményt nyújthassuk látogatóinknak. A cookie beállítások igény esetén bármikor megváltoztathatók a böngésző beállításaiban.