On/OFF – Médiafogyasztásra nevelés nagy kérdései

On/OFF – Médiafogyasztásra nevelés nagy kérdései

Szülőként félünk attól, hogy a média BESZIPPANTJA A GYEREKEINKET? Vagy esetleg attól, hogy  a VIRTUÁLIS LÉT KÍVÁNATOSABB a fiataloknak? Nos attól is „tartunk”, hogy ONLINE FÜGGŐVÉ VÁLHATUNK. Tinédzserként pedig attól szorongunk, hogy a szülők eltiltanak, büntetnek ezek használatától? Öntsünk tiszta vizet a pohárba, beszélgessünk az ÉRTELMES MÉDIAFOGYASZTÁSRÓL és az ONLINE ÉTVÁGYRÓL! Hasonló témákat is feszegetünk az április 22-i Rögtönzött Szülői Értekezleten illetve a május 11-i médiafogyasztásról szóló ingyenes előadáson is, így pár gondolatot megosztok Önökkel is!

Egyértelmű éhséget okoz az a tény, hogy minden ember alapvető szükséglete a KAPCSOLAT ÉS A KAPCSOLÓDÁS!  Amire a legtöbb felnőtt ember is panaszkodik, hogy erre nincs idejük. Így  elmaradnak a barátságok vagy olyan ritka pillanatok lesznek, ami nem elégíti ki a szükségleteinket! Így az online közösségi terekben megvalósulhat némi hiánypótlás, de semmiképp sem helyettesítheti azt. Miért lenne ez másként a fiataloknál? Hiszen sokat vannak iskolai közösségben és az nem egy általuk választott kapcsolódás, nem biztos, hogy azokat a fiatalokat választanák barátnak. Amikor kapcsolati szükségletről beszélünk, akkor arra gondolunk, amiben van döntésünk és beleszólásunk, hogy kikkel barátkoznánk.

A baráti kapcsolatok érdekes élethelyzetbe terelik az embert, így a fiatalokat is. A beszélgetés segít, hogy az érthetetlen pontok feldolgozódjanak, a helyére kerüljenek a tudatunkban. Kevés beszélgetés hiányt, amolyan médiaéhséget okoz és kíváncsiságot teremt. Ez így rendben lévő belső indíttatású dolog, hiszen ez kell ahhoz, hogy az életben mindenről tudomást akarjunk szerezni, folyamatosan tanulni. A jelenlegi médiából és az online felületekről több élményt kap ezáltal, több kapcsolódása születik, többet beszélget rajta, akkor az elsődleges benyomásai között rögzül, hogy erre vágyik. A vágy fenntartja a VIRTUÁLIS ÉHSÉGET, amit előbb-utóbb bármilyen módón ki akar majd elégíteni. Amennyiben azt tapasztalja, hogy élőben beszélgetni jó vagy egy közösen megnézett film után jobb lesz az offline térben a hangulat, vágyni fog rá! Az offline éhség ezzel megszülethet. De a fiataloknak a beszámolóiból azt olvassuk, hogy túl sok a vita, a konfliktus és a meg nem értettség. Nem érnek rá a szülők és mire ráérnének, már nem akarják ezt a kapcsolódást!

A cél az, hogy ne kiiktatni akarjuk  a kiegészítő lehetőségeket, hanem értelmes felhasználókká váljunk, akik ezeket a területeket tudatosan irányítják. Szülessenek olyan élő kapcsolatok, amire úgy vágyunk, mint a vízre, ha szomjasak leszünk. Ehhez hoztam pár javaslatot, amivel mindenki segítheti az értelmes médiafogyasztás kialakulását a saját életében.

AMIT NEM MI IRÁNYÍTUNK AZ ÉLETÜNKBEN, AZ MAJD ÁTVESZI FELETTÜNK AZ IRÁNYÍTÁST!

  1. Magyar filmek beiktatása az oktatási felületekbe, tanórákra, osztályfőnöki órákra

Nem kötelező olvasmányokban kell megismertetni a történelmi múltunkat, hanem olyan képi lehetőségeket kell felhasználni, amikben jobban rögzülnek a múltunk értékei!

  1. Ha filmet nézünk, érdemes megtanítani a gyermekeinket arra, hogy ne csak a storyt lássák, hanem a mögötte lévő tartalmakat, dinamizmusokat, lelki történéseket. Ahogy egy mesének, így a filmnek se az a lényege, hogy mi történt benne, hanem az, hogy ki mit tett volna a másik szerepébe belehelyezkedve stb.
  2. A média és az online megszólítja az érzelmi világunkat a gondolataink mellett. Amolyan érzelmi áramlással kapcsolódik az ember a médiafelületekhez vagy az online-hoz. Vagyis egy kapcsolat zajlik!!!! Amikor a szülő hirtelen elhívja onnan, akkor a fiatalok viselkedésében keletkeződik egy érzelmi blokk és veszteségként élik meg. Érdemes hamarabb jelezni, hogy hamarosan lejár az idő vagy véget ér a lehetőség.
  3. A médiában lévő szereplők kimondanak olyan érzelmi dolgokat, amit esetleg mi nem merünk megfogalmazni. Így azokkal azonosulunk, akik megteszik helyettünk azt, amivel mi nem tudtunk szembe nézni. Így válunk követőkké, likeolóvá és így teszünk celebbé embereket. Ha beszélgetünk arról, hogy ki a példaképe a fiatalnak, akkor ne oltsuk le őket azonnal azzal: „Egy ilyen semmilyen embert követsz?”. A médiafogyasztásban is alap tényező, hogy mindenből tanulhatok, legfeljebb van, akitől azt tanulhatom, hogy milyen ne legyek, hogyan ne gondolkozzak!
  4. Az online egészséges fogyasztásához elkerülhetetlen a felvilágosítás és a biztonság oktatása! Ma ez nehezen elérhető, felnőttek sem rendelkeznek ezzel a tudással, így nagy szakadék tátong ezen a felületen. Ezen próbálunk olyan interaktív lehetőségeket létrehozni a Rögtönzött Szülői Értekezletekkel, ahol a humor talaján edukálunk is ilyen témában!

 

A magyar filmekben benne van minden, ami összekapcsolható ezekkel a területekkel, ne forduljunk el tőlük, mert a múltunk értékeit tiporjuk el, ami alakíthatná a jövőnket! Csak máshogy kell néznünk, tekintenünk, figyelnünk a filmbeli történésekre. A diákokból többet ki lehetne váltani a filmek órabeli vetítésén egy-egy beszélgetéssel megspékelve, mintha egy nyári szünetre több kötelező régi olvasmányt adnánk.

Zárásként pedig egy diák életéből hoznék egy idézetet:

„Nem értem, hogy a régi íróknak miért kell minden könyv elején keseregnie 50 oldalon keresztül. Hát nem szeretnék depressziós lenni!”

„Amióta láttam a könyvet filmben, azóta elgondolkodtam azon, amin a dédivel beszélgettünk. A könyv ezt nem tudta velem megszerettetni, de a filmet többször is megnéztem és megértettem sok mindent!”

Polus Enikő

 

 

Polus Enikő
  • ME-Se-Kö Alapítvány
  • mentálhigiénés szakember

Polus Enikő

A Me-Se-Kö Mentálhigiénés Segítő Központ és MESEKŐ Alapítvány alapítója, ügyvezetője - ezek mellett elsősorban három gyermekem édesanyja.

Tovább

A weboldalon "cookie-kat" ("sütiket") használunk, hogy a legjobb felhasználói élményt nyújthassuk látogatóinknak. A cookie beállítások igény esetén bármikor megváltoztathatók a böngésző beállításaiban.