Testmozgás gyerekkortól

Testmozgás gyerekkortól

Napjainkban már a születés utáni néhány hónaptól biztosított az újszülött esetleges testmozgása. Rengeteg ismertetővel, reklámmal találkozhatunk, amelyben a gyerek joga, gyerekúszás előnyire hívják fel a figyelmünket. Persze vannak szkeptikusok, akik megkérdőjelezik a gyermekúszás hasznosságát. Ez nem az én területem nem érzek rá jogot, hogy eldöntsem vajon jó e ez az ága a mozgásnak gyermekkorban. Amiben biztos vagyok viszont, hogy a testmozgáshoz való szoktatás rendkívül fontos és mihamarább el kell kezdeni.

Jómagam kempo karate edző vagyok, és gyermekkorom óta foglalkozom küzdősportokkal. Ennek előnyire szeretném felhívni az olvasók figyelmét. Véleményem szerint 4 éves korban már elkezdhetők az edzések. Természetesen ebben az életkorban nem az ütések és rúgások megtanulása a feladat, sőt ezeket a jellegű technikákat mindenkép későbbi életkorban kell megtanítani a fiatal tanítványainknak. Ebben az életkorban a legfontosabb az egyensúlyérzék javítása, fejlesztése. A mozgáskoordináció javítása az önbizalom növelése. És nem utolsó sorban a helyes esés, zuhanás megtanítása. Ezzel a tudással a gyermek egy estleges kisebb balesett esetén (biciklivel történő esés, fellökik a társai a játszótéren, elesik az utcán) megfelelően reagál az eseményre. Megelőzhetőek a nagyobb sérülések a komolyabb baj.

Szociológiai oldalról fontos tényező, hogy közösségben van a gyermek melynek közös célja a fejlődés a tanulás. Egy pozitív cél lebeg a gyerekek szeme előtt, amelyért közösen küzdenek, amit mindannyian szeretnének elérni. Számos esetben a klubtársak egy életen keresztül az adott személy mellet vannak és ez óriási segítség lehet az idősebb kori krízisek esetén.

Mindezt természetesen játékkal tanítható meg a legjobban. Johan Huizinga játékelméletének (Homo Ludens 1938) beemelése a tanításba alapvető fontosságú ebben az életkorban. Csak játékkal lehet megőrizni a gyerek figyelmét egy-másfél órán keresztül és csak a játékkal adható át neki a tudás úgy, hogy lekösse, érdekelje is az a gyermeket. Feleslegesnek tarom a rend és fegyelem túlzott kihangsúlyozását, mivel egy 4-5 éves gyermeknél nem lehet kitűzni célul azt, hogy ő végig szótlanul nézze végig a feladatok bemutatását.  Egy esetleges rendre utasítással csak azt érhetjük el, hogy a gyermek megutálja az edző személyét és magát a mozgást. A fegyelmet, a kitartást az edzői példán keresztül kell megismerni és szimpatikussá tenni számára. Amennyiben azt látja, hogy az idősebb, magasabb öves társai rendezetten, figyelemmel követik az edzéseket akkor ezt a példát fogja a személyiségébe beépíteni. ezt a mintát fogja követni. Így válnak a harcművészetek a koncentráció a fegyelem tanítóivá. Csak is a pozitív példán keresztül lehet megtanítani a gyerekeket az önfegyelemre a kitartásra.

A jó edző kiválasztása és megtalálása alapvető fontosságú. Gyerekek esetében nem javasolt a sok nyújtás, a komoly kimenetelű verekedés, a végleteket súroló edzésterhelés. Az edző személye napjainkban sajnos sok esetben apapótló is. Sok az elvált család, ahol a férfi személye hiányzik a család közösségéből. Ilyenkor egy edzőben találják meg a férfi személyét, akire felnézhet a gyermek. Ez még felelősségteljesebbé teszi az egész oktatást az edző hozzáállását kis tanítványihoz. Technikailag fontos, hogy ne agresszívvá tegyük a gyereket, ha nem technikássá jó mozgásúvá. Egy olyan utón indítsuk el, amelynek a vége az, hogy fiatal korává egy harcossá váljon, aki adott szituációban meg tudja védeni magát, illetve az élet más területein se adja fel a harcot.

Gyermek edzéseink indulnak a XI. kerületben Daróczi utcában (Budai Budo Centrum) november 9-től 17.00-tól 18.30-ig. Az egész csoport csak kezdőkből áll, ami egy első edzés esetén mindenkép óriási előny. Az első edzés ingyenes!

Borbáth András
Zen Bu Kan Kempo 1. dan,
0620-350-7356