8 tipikus nevelési hiba óvodás gyerekeknél

A 3-5 éves kor az egyik legfrusztrálóbb és legnehezebb időszak a szülők számára, hiszen a gyerekek ilyenkor egyszerre szeretnék a frissen felfedezett szabadságuk minden aspektusát megtapasztalni, és a figyelmünket és szeretetünket élvezni.

1. Nem vesszük komolyan a napi rutint

“A kiszámíthatóság kulcsfontosságú az óvodás korú gyerekek életében” – mondja Tanya Remer Altmann, gyermekorvos. Ha nem vagyunk következetesek a naprenddel, a kicsik összezavarodnak és hajlamosabbak többet hisztizni. “Ha néha megengedünk nekik valamit, néha meg nem, azt egy 3-5 éves gyerek nem érti.” Ha például egyik nap hagyjuk, hogy ovi után a játszótéren játsszon egy órát, másnap viszont azt szeretnénk, ha azonnal beszállna az autóba, akkor a gyerek nyilván ellenkezni fog. Ugyanígy garantált a hiszti, ha egyszer hagyjuk, hogy velünk aludjon egy ágyban, máskor pedig azt mondjuk, hogy most nem lehet.

Megoldás: Légy következetes a legfontosabb dolgokban: evés, alvás és magaviselet. Altmann szerint, ha a napi rutin 90%-ban kiszámítható és a gyerek jól viselkedik, akkor néha egy-egy kilengés nem fog gondot okozni.

Könnyű a gyerek negatív viselkedésén fennakadnunk (pl. mikor kiabál vagy ordít), közben pedig tudomást sem venni a pozitívokról. A gyermekorvos szerint a szülők hajlamosak arra fókuszálni, hogy hogyan nem szeretnék, ha a gyerekük viselkedne. “Ezért gyakran hagyják el a szájukat olyan felszólítások, hogy Ne üsd meg! Ne dobálj! vagy Ne mondd, hogy kaki.”

Megoldás: Vegyük észre azt is, ha a gyermekünk valami jót csinál, és dicsérjük meg érte. Öleljük meg és/vagy adjunk neki puszit. “Ezek a visszajelzések nagyon jól esnek a kisgyerekeknek” – mondja Altmann. Mondhatjuk például ezt: “Nagyon ügyes voltál, hogy végig szépen csendben ültél” vagy “Büszke vagyok rád, hogy ilyen kedves voltál azzal a kisfiúval a játszótéren.”

3. Nem vesszük észre a figyelmeztető jeleket

Már amik a hiszti kitörését megelőzik. Sokszor csak akkor próbálunk érvelni és fegyelmezni, amikor a gyerek már a földre vetette magát és torka szakadtából üvölt. Pedig ez pont annyit ér, mintha egy aranyhalnak tartanánk prezentációt a jó magaviseletről. “A hiszti előtt viszont egész sokáig megvan a lehetőségünk arra, hogy eltereljük a gyerek figyelmét, és valahogyan megelőzzük a bajt. Azonban, ha már tombol a hiszti, sajnos elvesztettük a meccset. A gyerek nem fog meghallani minket.”

Megoldás: “Figyeljük meg és próbáljuk rájönni, hogy milyen jelek előzik meg a gyermekünk hisztijeit. A legtipikusabbak: az éhség, a fáradtság és az unalom.” Magyarán ne induljunk el a gyerekkel nagybevásárolni közvetlenül a délutáni alvása előtt, és úgy sem, hogy nincs a táskánkban valami egészséges harapnivaló.