VIGYÁZAT: A virtuális ajtón „Momo-SzörnyBaba” „kopogtat”! MOMÓ BETÖRT A VIRTUÁLIS GYERMEKSZOBÁKBA!!!

VIGYÁZAT: A virtuális ajtón „Momo-SzörnyBaba” „kopogtat”! MOMÓ BETÖRT A VIRTUÁLIS GYERMEKSZOBÁKBA!!!

………..de ő nem várja meg azt, hogy ajtót nyissunk! Betört a gyermekszobákba és elkezdte a működését! Momo, egy olyan internetes „szörnybaba” csirkelábakkal és torz fejjel, amely üzeneteket küld, határidőket ad és félelmetesen ijesztgeti a gyerekeket. A jelenségről a napokban az index.hu is beszámolt egy cikkben. Nagyon megtévesztő, hogy baba képében jelenik meg és amorf formája miatt még jobban kelti a szorongást. Gyermekeink most nincsenek iskolában, így sokan és többen is használják az internetes felületeket is, emiatt több gyerek érintődött már a jelenségben. Segítő szakemberként dolgozok és annyi levél lepett el két nap alatt, ami aztán engem is rávett arra, hogy javaslatokkal érkezzek! 26 éve foglalkozok gyerekekkel és fiatalokkal, de soha nem öltöttek ilyen gyorsan „álruhát” a virtuális „gonosz mesebeli” betolakodók.  Hétfejű, tüzet okádó internetes sárkányok, akiket a gyermekeink le akarnak mesehősként győzni, csak sajnos az érzelmeiket felperzseli a jelenség……….

ONLINE ZAKLATÓ MEGKERESI AZ OFFLINE ZAKLATÓKAT!!

Hamarosan kezdődik az iskola és létre fognak jönni a gyerekek közt azok a virtuális csoportok, amin belül Momo lesz a téma! (sajnos elkezdődött) Így Momó felhasználja majd az osztályokon belüli „kiszaklatókat” és kihelyezi a működését az offline térre. A „kiszaklató” gyerekek hirtelen hatalmat éreznek és elkezdenek ügyködni, mert a nagyfőnök mögöttük áll. Ne legyen igazam, de inkább készüljünk fel erre is a pedagógusokkal, legfeljebb addig lecseng!

Fontos figyelembe vennünk, hogy az internetes zaklatás napjainkban nagyon elterjedt és nincs olyan gyermek vagy fiatal, aki valamilyen módon ne találkozott volna a zaklatás fogalmával. A Felelős Szülők Iskolájával erről számtalan előadást- és iskolai edukációt is tartottunk! Ha szülőként nem tudtok róla, az még nem jelenti azt, hogy a gyermeketek nem érintett. A fiatalok ösztönösen titkolnak a szülők elől dolgokat, hogy ne legyen baj belőle, és félnek a szülői túlzott büntetéstől. Pontosan érzékeli a gyermekgeneráció azt, hogy a szülők „online naivitásban” szenvednek és nem elég jártasak a virtuális világban, így nem is érthetnek meg mindent, amiről beszélnek a gyerekek!!! Emiatt inkább kizárják őket ezekből az információkból. Így viszont egyedül maradnak és kénytelenek maguk boldogulni. Legfontosabb tanácsadóik a kortársaik, akik legalább annyira érintettek a dologban. Titkos csoportokat hadüzenetekkel hamarosan létrehozhatnak!!!! Jó lenne, ha a fiatal  influencerek és vloggerek nem csinálnának belőle reklámot, mert ők már felelősséggel kéne rendelkezzenek azért, hogy mit terjesztenek!!! Most az egyszer ne a piaci résre figyeljenek! Mögöttük lévő menedzsmentet kérem, hogy most közösen figyeljenek erre, mert a pártfogoltjaik is „zaklatókká” válhatnak, amikor ilyen jelenségekkel poénkodnak a követőik körében!

 

MOMO-BABA „ÁLRUHÁBAN” SOKKOL

Momo horrorisztikus arca és tekintete rémületet okoz egy pillanat alatt. A gyermeki fantázia és képzelet még igen élénk, így komoly hatással bír az érzelmi világukra. Gyors sokkot próbál kiváltani a „babajelenség”, amely ha nem nyújtott elég rémisztő hatást, akkor még követelőzik és fenyeget is. Vagyis kommunikál, nem hagyja őket békén!  A gyermek ha „beszorong”, akkor azonnal kikapcsol a kognitív- logikus tudat. Így ott abban a pillanatban hiába magyarázná bárki, hogy ez a baba nem létező személy! Az ő képzeletébe beköltözött! Ha a gyermek szorong, akkor nehéz az ösztönös megnyugvás. Veszélynek fogja fel a tudat, így a test és a lélek veszélyelhárítással reagálhat! Érzékenyebb gyerekeknél megjelenhetnek pszichés- vagy szomatikus tünetek is akár: alvás- evés, motoros nyugtalanság, hirtelen előtörő- és tartósabb testi kontaktuskeresésben is akár; figyelem- és koncentrációs nehézségek! Akinek már volt ilyen jellegű zaklatásos tapasztalata, annak az előző érzelmi élmény újra lobbanhat! Vagyis lehet túlzott reakció kisebb jellegű történésre! Ha kell, kérjenek szaksegítséget!

 

 

HA NINCS IDŐNK A SAJÁT GYERMEKEINKRE, AKKOR MAJD LESZ MÁSNAK RÁJUK IDEJE!!!!!

Például Momónak vagy a bűnözőknek vagy a patológiás embereknek! Nem csak a gyermekre kell aktív idő, hanem arra is, hogy végre a szülők is megértsék azt, amit a legtöbb előadáson kihangsúlyozok, és néha ferde szemmel néznek rám:

„Nem tudod a gyermekedet megtanítani az internetes dzsungelben közlekedni, túlélni, kiszabadulni, időkorlátot tartani, amennyiben nem vagy aktív használó! Ha azt mondod, nem érdekel, rendben! Megteheted! De tudd, hogy akkor a legfontosabb online keretekre, lehetőségekre és veszélyforrásokra nem tudod megtanítani! Így fogja őket a virtuális lét használni. ” (részlet egyik előadásomból)

De vannak szülők, akik elkezdték kitanulni, csak sokan ott rekedtek, mert nem hitték el azt, hogy ez egy dzsungel, amely képes fogva tartani az embert az idejétől megfosztva. Így ellehetetlenül a családi internetes edukáció! A szülőket szülői értekezleteken segíteni, tanítani kellene!!!! A gyermek csak akkor fog velünk az ottani „életéről” beszélgetni, ha nem a „maradiság” tüneteit mutatjuk!!!

Pár javaslat a jelenséghez családon belüli feldolgozásához, a gyermek segítéséhez:

1. Ne használjátok a következő mondatokat ilyenkor: „Akkor nem gépezhetsz”; a wifidet lekapcsolom”; „akkor az okostelefont lecseréljük”, mert ez számára nem elfogadható és elfogja titkolni előtted az információkat. Nos, ez nem cél! Ha letiltod őt, visszamegy a tesóján vagy barátján keresztül a virtuális térbe!
2. Ha mesél róla, ne mondd, hogy „hülyeség és felejtse el”, mert ezzel azt üzened, hogy „nem veszlek komolyan, nem hiszek neked!”
3. Nem csak az ilyen jelenségnél kell bekukkantani a virtuális világukba. Próbáljátok ki az online játékaikat is. Tudom, unalmas, de addig nem fog neked semmiről beszélni, amíg nem azt látja a gyermeked és a barátja, hogy „te bezzeg milyen vagány szülő vagy, mert kipróbálod!” Utána hallgasd meg azt a „152 db számodra felesleges tartalmú mondatát”, amiben elmeséli, hogy kit-miért-mikor hogyan-mennyire és hányszor kellett a virtuális térben félreállítania, hogy győzedelmeskedjen.
4. Kiránduljunk a gyerekeinkkel! Nem, nem olyanra gondolok, amikor autóból kiszállunk, szállodába besétálunk, medencéhez kisétálunk és kiszolgálnak minket! Hanem olyanra, amikor meg kell küzdeni a természet elemeivel és „majd belepusztulunk”, hogy felérjünk egy hegytetőre! Ott a család kiteheti az otthon készített családi zászlót (egy mindenkiért, mindenki egyért). Ez az élmény segíthet abban, hogy a generációk fizikuma és lelke jobban terhelhetőbb legyen, és megküzdési stratégiák alakuljanak ki! Miközben a családi kohézió erejét megérezteti, elpárolognak a félelmek!
5. Ha már találkozott Momóval, beszélgessetek. Ha tud!!!! Ha nem, akkor légy vele és várd ki az időt! Ha tünetei lennének, kérj szaksegítséget! Ha tudtok beszélgetni, segítő kérdésekkel kérdezzétek, ami a megküzdési érzelmi stratégiáját segítheti! A rossz álmoknál is érdemes így eljárni! Biztosítsátok arról, hogy nincs egyedül, vele vagytok minden pillanatban! Vigyázzatok, a kíváncsiság visszahajthatja őket, tudom, nem logikus! Jelen jelenségben nem bátorítanám őket, hogy Momóval beszéljenek, üzenetet küldjenek! De ha a szakember javasolja perszonálisan a gyermekhez, akkor inkább szerepjátékban vagy dramatikus játékban helyezni az érzelmeket, játszani a megküzdéssel, ki lehet alakítani a „megszelídítem” vagy „legyőzöm” konstrukciókat! A félelem és szorongás bennünk kötődik valamihez, de ilyenkor erőteljesen a képzelet és fantázia túlműködését indítja be!

Bízzunk benne, hogy a hatóságok előbb-utóbb ezt az internetes jelenség mögött bujkáló embert vagy csoportot leleplezik, és hamarosan ezt is a múlt élményei közé temethetjük! Jobb a bajt megelőzni, mint később gyógyítani! A családon belüli szeretet megéreztetése ilyenkor is sokat segíthet!

Vigyázzunk egymásra!

Polus Enikő

mentálhigiénés szakember