Öt tipp, hogy megvédd a gyerekedet a netes őrületektől

Öt tipp, hogy megvédd a gyerekedet a netes őrületektől

Mit tehet a szülő, hogy megvédje gyermekét a Kék Bálnához vagy a Momo-hoz hasonló ijesztő és potenciálisan veszélyes jelenségektől?

Öngyilkosságra biztató internetes oldalak, életveszélyes webes kihívások, online zaklatás és szexting. Csak néhány kihívás a mindennapokból, amivel egy tizenéves gyerek szülőjének szembe kell néznie – írta a wmn.hu. Nem múlik el úgy hét, hogy ne keltene pánikot valamilyen újabb neten terjedő őrület – legutóbb egy Momo nevű „horrorlényről” írtak a lapok, aki a WhatsApp nevű csevegőprogramon keresztül ijesztgeti a gyerekeket, sőt, a legújabb hírek szerint egy 12 éves lányt öngyilkosságához is köze lehetett. Mindeközben egyes magyar statisztikák szerint a szülők többségének továbbra sincs fogalma arról hogy a gyereke valójában mit csinál a neten. Egy, az öngyilkossághoz hasonló extrém reakció általában nem egyik pillanatról a másikra jut a gyerekek eszébe. Dr. Gyurkó Szilvia gyerekjogi szakember ahhoz ad tippeket, miként előzhetjük meg szülőként azt, hogy a gyereket berántsa egy Momóhoz, vagy az állítólagos Kék Bálnához hasonló őrület.

A rossz hír az, hogy olyan típusú „kihívások”, mint az öngyilkosságra buzdító internetes programok, vagy más, beteg elmék által teremtett újabb és újabb őrületek mindig lesznek a neten. A jó hír pedig az, hogy a gyermekek megvédéséhez nem hiperszuper szűrőprogram kell, és nem is az, hogy egy wi-fi mentes atombunkerbe vonuljunk vissza a világtól, amíg a gyerek 18 éves nem lesz. Hanem annál sokkal egyszerűbb dolgok.

Nem az öngyilkosság az elsődleges ellenség

Az ellenség, amire szülőként figyelned kell, a kommunikáció hiánya, ha a gyerekeddel nem tudtok beszélgetni egymással. Ha úgy érzed, hogy a gyereked bekerült egy légüres térbe, és nincs olyan, aki ott társául szegődhetne. Nagyon fontos, hogy a gyerek nem csak veled beszélgethet, nem csak te lehetsz a „bizalmi embere”. Sőt, vannak életszakaszok, amikor ez óhatatlanul áttevődik másokra. 

Kortársakra, idősebb gyerekekre, fiatalokra, olyan felnőttekre, akik a gyerek számára fontosak. Ha szülőként tehetetlennek érzed magad abban, hogy a gyerekeddel valódi kommunikációt tudj folytatni, nem szégyen segítséget kérni, ahogy az is teljesen rendben van, ha a nappaliban elöl hagyod például a Kék Vonal gyerek lelkisegély telefonszámát, hogy ha a gyerek akarja, fel tudja hívni őket, és névtelenül beszélhessen arról, ami aggasztja, feszíti, elgondolkodtatja.

Az online és offline világ közötti egyensúly mindenképpen segít

A gyerek elmagányosodásának, elszigetelődésének egyik komoly tünete, ha az emberi kapcsolatai főként az online térre korlátozódnak, és ha a szabadideje (sőt, az ideje) meghatározó részét a neten tölti. Szülőként sokat tehetünk azért, ha már kisgyerek kortól odafigyeljünk arra, hogy egyensúlyban legyen a képernyő előtt és a nélküle töltött idő. A sport, a közös családi programok, a művészeti és zenei programok, a háziállatok körüli teendők, a természet mind-mind alternatív lehetőséget kínálnak.

Ne csak az aggodalom legyen téma

Ha a gyerek azt érzi, hogy a szülei megint pánikolnak, és mindig kiakadnak, ha valamilyen netes dologról van szó, akkor hamar belefutunk abba, hogy a gyerek „nyugtatgat”, a szülő meg úgy tesz, mintha megnyugodna. Ha viszont nemcsak arról beszélünk, amikor baj van, hanem úgy általában érdeklődést mutatunk a gyerek netes élményei iránt, akkor sokkal nagyobb eséllyel tudunk elrugaszkodni a sablonos válaszoktól, és jutunk közelebb idővel ahhoz, amire valójában szükségünk van szülőként: hogy a gyerek megbízzon bennünk, mert az érzi, hogy kíváncsiak vagyunk rá, és szeretjük, és elfogadjuk őt (akkor is, ha nem mindig értjük, hogy mit miért csinál).

A cikk folytatása további tanácsokkal (a bizalom kétirányú dolog; a szeretetnyelv sokféle lehet) a wmn.hu oldalon olvasható.