Iskolakezdés szeptemberben: nehéz év vár a tanárokra és a diákokra

Iskolakezdés szeptemberben: nehéz év vár a tanárokra és a diákokra

Az elmúlt napokban egyértelművé vált, hogy a kormány rendes, osztálytermi tanítással tervez, egyelőre nem látják indokoltnak a digitális oktatást, de minden iskolának fel kell készülnie egy lehetséges átállásra. Az idei tanév sok kihívást tartogat diákok és pedagógusok számára egyaránt: hogyan tegyenek eleget az Emberi Erőforrások Minisztériuma által küldött járványügyi intézkedési protokollnak az oktatási intézmények? Hogyan tudnak felkészülni a tanárok a tantermi munka mellett az esetleges digitális oktatásra? Mi a helyzet a gyerekekkel, mennyire volt hatékony előző félévben a távoktatás? Ezekre a kérdésekre kerestük a választ. – olvasható a portfolio.hu oldalán.

 

Hagyományos, osztálytermi oktatással indul a tanév

Augusztus második felében egyértelművé vált, a 2020/2021-es tanév hagyományos, osztálytermi oktatással indul, ugyanakkor az Emberi Erőforrások Minisztériuma által a közoktatási intézmények vezetőinek küldött, 2020/21-es tanévben alkalmazandó eljárásrend szerint minden iskolának fel kell készülnie egy lehetséges átállásra. Erre saját protokollt kell kialakítaniuk, amihez az Oktatási Hivatal módszertani ajánlást ad.

A távoktatás lehetősége tehát benne van a levegőben, amire a tanároknak (és a szülőknek is) fel kell készülni. Az előző félévben a járványhelyzet miatt március 16-a, hétfőtől digitálisan folyt az oktatás -úgy, ahogy. Nagy Erzsébet, a PDSZ (Pedagógusok Demokratikus Szakszervezete) országos választmányi tagja a Portfolio-nak azt mondta, alig volt köze az oktatásirányításnak a digitális munkarend megszervezéséhez, az a pedagógusok és szülők összefogásának eredménye volt.

Márciusban pár nap állt rendelkezésre a digitális tanrend bevezetésére, most viszont több hónap. Ennek ellenére nem látjuk, hogy akár az eszközöket, akár a működés előírt feltételeit illetően felkészítette volna az oktatásirányítás a tanévkezdésre az intézményeket

– írta megkeresésünkre. A PDSZ szerint az EMMI által kiadott járványügyi ajánlási csomag tartalma elfogadhatatlan és elégtelen, véleményük szerint “a kormány és az állami fenntartók nem képesek olyan feltételeket biztosítani, amelyek egyszerre biztosítják a köznevelési intézményekbe belépők egészségét és teszik lehetővé az ottani munkavégzést”.

Káosz a köbön

Szabó Zsuzsa, a Pedagógusok Szakszervezetének (PSZ) elnöke a Portfolio-nak kifejtette, az előző tanév második fele több szempontból is problémás volt. Senki, sem a tanárok, sem a szülők, sem a diákok nem voltak felkészülve a helyzetre.

“Ugyanazon iskola szaktanárai különböző platformokat használtak. Egy anyuka mesélte: táblázatot kellett készítenie, hogy számon tartsa, mikor, melyik tanár melyik felületen várja a gyerekeket, hiszen korántsem azonos internetes platformon folyt az oktatás” – jegyezte meg, hozzátéve, tavasszal kizárólag a pedagógusokon múlt, hogy egyik napról a másikra megoldották az átállást, mert sem múltbeli tapasztalat, sem módszertani segédlet, sem digitális tananyagtartalom nem volt.

2016-ban a kormány elrendelte a digitális tananyagfejlesztést, de ez valahol eltűnt a rendszerben. Pedig most sokat segített volna

– mondta.

Fejlődés kontra lemorzsolódás

Abban minden szakember egyetért, hogy a digitális oktatás az ország különböző részein különbözőképp valósult meg.

“Volt, ahol pár nap alatt mintegy tíz évvel léptünk e területen előre, és olyan készségek, képességek megszerzésére volt mód mind a pedagógusok, mind a tanulók esetében, amelyekre a hagyományos tanrendben nem lett volna esély, már csak a rendkívül sok és korszerűtlen tananyagmennyiség miatt sem. Ebből fakad, hogy

a digitális oktatás alatt még inkább nyílt az olló a magyarországi oktatás színvonalát tekintve a tehetősebb és a szegényebb lakosságot érintően

– mondta Nagy Erzsébet.

Lencse Máté, a hátrányos helyzetű gyerekek és mélyszegénységben élő családok segítésével, támogatásával foglalkozó Igazgyöngy Alapítvány Tanodájának vezetője ezzel teljesen egyetért. A hátrányos helyzetű településeken élők nehezebb helyzetben voltak, mert nem volt a családban elegendő digitális eszköz, vagy a szülők alacsony iskolázottsága miatt egyszerűen nem tudtak segíteni az otthon tanuló gyerekeknek.

“Nekünk annyiból könnyebb, hogy nem a közoktatás része vagyunk, tanodaként működünk, vagyis hozzánk rendszerint iskola után érkeznek a gyerekek, a tanulásban segítünk nekik. Tapasztalatunk szerint nagyon sok hátrányos helyzetű kistérségben működő iskolában egyáltalán nem is beszélhetünk digitális oktatásról” – mondta, hozzátéve, persze, itt felmerül egy definíciós probléma, hogy mit is takar a digitális oktatás. Véleménye szerint az, hogy a pedagógus tudatja a gyerekekkel és a szülőkkel, hogy a tankönyv hányadik oldalát kell elolvasni és az alapján a munkafüzet mely feladatait kell kitölteni, majd lefotózni, ha végzett és a képet elküldeni e-mailen keresztül, nem minősül digitális oktatásnak.

Ez maximum távoktatás, de valójában, szigorúan véve nem is oktatás. Az, hogy feladok egy feladatot, azt megoldja valaki, és én azt értékelem, az nem tanítás

– jegyezte meg, hozzátéve, sok gyerek nem tudja megfelelően használni a digitális eszközöket sem. Lencse úgy véli, érdemes lenne erre nagyobb hangsúlyt fektetni, hogy meglegyenek az alapok, ne jelentsen problémát a gyerekek számára belépni egy platformra, csatlakozni az online tanórához, online kapott feladatokat online megoldani – vagyis a digitális kompetenciákat kellene fejleszteni. Ez a lépés pedig ebben a félévben sok helyen teljes egészében kimaradt.

Az, hogy le tudnak játszani videókat a YouTube-on, vagy Facebookoznak, nem jelenti azt, hogy például nem okoz gondot nekik egy böngészőben egy új ablak megnyitása, vagy, hogy egy online platformon kapott feladatot letöltsenek, kitöltsék azt, majd visszaküldjék

– jegyezte meg.

Mi lesz az elsősökkel, ha akár ideiglenesen is, digitálisan folyik az oktatás?

Az iskoláknak elküldött tervezet szerint csak a legvégső esetben merülhet fel a távoktatás lehetősége. Ám mivel a tantermen kívüli, digitális munkarend bevezetéséről  az Operatív Törzs dönt, sok szülőben merülhet fel a kérdés: mi lesz az elsős gyerekekkel, ha, akár csak rövid ideig is, de digitálisan folyik majd az oktatás? Éri-e hátrány a gyerekeket ilyen esetben? A szakemberek szerint a válasz egyértelműen igen.

LENCSE MÁTÉ ÉS SZABÓ ZSUZSA IS HANGSÚLYOZTA, ALSÓBAN, DE KÜLÖNÖSEN ELSŐ OSZTÁLYBAN NEM SZERENCSÉS A TÁVOKTATÁS, ELENGEDHETETLEN A PEDAGÓGUS SZEMÉLYES JELENLÉTE.

A PSZ szerint amennyiben egy gyermeknél, pedagógusnál vagy egyéb dolgozónál fertőzés tünetei észlelhetők, vagy több fertőzésről is tudomása van az intézményvezetőnek, a legjobb megoldás az osztrák hibrid modell követése lenne, amely párhuzamosan ötvözi a tantermi és az online tanítást. Szabó Zsuzsa szerint az elsősök digitálisan nem taníthatók, nekik jó lenne folyamatosan iskolába járniuk mindaddig, amíg ez biztonságos, csakúgy, mint a másodikosoknak. Viszont már harmadik osztálytól megoldást jelenthetne a csoportbontás, hogy egy 3+2-es ciklusban járjanak iskolába: az osztály fele egyik héten 3 napot tölt iskolában, két nap pedig digitális formában, otthonról tanul szülői segítséggel, majd a következő héten ez a csoport vesz részt két nap tantermi oktatáson, három nap pedig otthon tanul.

Az elsősöknek meg kell fogni a kezüket a betűk tanításánál. Az írás-olvasás nem valósítható meg másképp, mint személyes kontaktusban

– így érvelt Szabó Zsuzsa amellett, miért nem lehet a hatéveseket digitálisan oktatni.

Hátrányból indulnak az idei elsősök

Lencse Máté megjegyezte, idén az első osztályosok már eleve több szempontból nehezebb helyzetben vannak:

• A kormányzat 2019 nyarán jelentősen szigorította a 6 éves korban történő iskolakezdés betartását, és korlátozta a szülők és az óvoda lehetőségeit arra, hogy a gyerek még egy évig az óvodában maradhasson. Most ugyanis, ha egy szülő azt szeretné, a gyerek még egy évet az óvodában tölthessen, arról nem ő vagy az adott óvoda, hanem az Oktatási Hivatal (OH) dönt – ha szükségesnek tartja, a területileg illetékes szakértői bizottság bevonásával. Ez azért nehezíti meg a gyerekek és a pedagógusok dolgát, mert a gyerekek között óriási fejlődésbeli különbségek mutatkoznak, nem mindenki ugyanabban az életkorban válik iskolaéretté.
• A nagycsoportban már próbálják valamelyest felkészíteni a gyerekeket az iskolára, csakhogy tavasszal több hónapon keresztül óvoda sem volt.

Ezt figyelembe véve nagyon nagy hátrányt jelentene az esősöknek, ha a szeptemberi, normál tanrend után akár csak átmenetileg is, távoktatásban folytatódna az oktatás.

A szakemberek abban egyet értenek, hogy az alsósok oktatása problémás távolról. Lencse említ egy példát: az egyik kisfiú távoktatásban tanulta a bennfoglalást. Túl volt már tehát az összeadáson, szorzáson. Csakhogy kiesett a napi rutinból, nem gyakorolt annyit, ahogy telt, múlt az idő, már az összeadás tízes átlépéssel is nehézséget okozott.

Látszott, hogy nem rögzültek kellőképpen a korábban tanultak, mindennapi készülésre, gyakorlásra lett volna szüksége, így nem is lehetett távolról a korábbi ismeretanyagra építeni

– mondta a tanoda vezetője.

forrás: portfolio.hu

Címlapkép: Getty Images