Iskolakezdésről a pszichológussal – szorongások, megfelelések, jelek és helyzetek

Iskolakezdésről a pszichológussal – szorongások, megfelelések, jelek és helyzetek

Tele van a sajtó a iskolai zaklatások „botrányaival”, látható és láthatatlan következményeivel. Sok gyermeknek és szülőnek is nehéz az „újrakezdés”, közösségbe illeszkedés, megfelelni sokszor szorongásokkal. Miért nehéz annyira a mai gyerekeknek iskolába járni? Lelki nyomás, lelki terror? Milyen jelei vannak annak, ha egy gyerek fél, szorong az iskolában? Kinek és mi a felelőssége? Mikor és kinek kell beavatkozni? Hogyan kell jól segítséget kérni és kitől?

A Felelős Szülők Iskolája felkérésére, szakértőnk, Szigeti Mónika, klinikai szakpszichológussal ÉLŐ online előadást, beszélgetést tartunk szeptember 27-én, hétfőn, 18:30-tól, hogy ezek mögé a problémák mögé nézzünk, felfedjük az okokat és a lehetséges megoldásokat. Az esemény ingyenesen nézhető a Felelős Szülők Iskolája Facebook csatornáján. 

 

Interjúnk a szakértő, klinikai szakpszichológussal, Szigeti Mónikával:

 

Miért nehéz annyira a mai gyerekeknek iskolába járni? Lelki nyomás, lelki terror?

Sok tényezőből tevődhet össze, ha egy gyerek nem szeret iskolába járni. Állhat a háttérben a túl magas iskolai- vagy otthoni elvárás, és az ezeknek való megfelelési igény szorongás-provokáló hatása. Természetesen megeshet, hogy a gyermek nehezebben alakítja ki és működteti a kortárskapcsolatait, emiatt nem érzi jól magát, nem szívesen megy iskolába. Az is előfordul, hogy az otthoni, családon belüli nehézségek – például a szülők párkapcsolati problémái, egzisztenciális gondok, betegség – állnak a háttérben. De mindezeken túl elképzelhető az is, hogy iskolai zaklatás okozza a nehezített iskolába járást.

 

Milyen helyzetetekkel találkoztok Ti a Pedagógiai Szakszolgálatnál – kortársak, tanárok, szülők nyomása, vagy?

A pedagógiai szakszolgálatnál az iskolai nehézségek 2 csoportjával találkozunk legtöbbször. Egyrészt a szülők abban az esetben kérnek segítséget, ha különböző szorongásos tünetei jelennek meg a gyermeknek, akár a tanulással, akár a kortársakkal, tanárokkal kapcsolatosan. Arra is van példa, hogy a diagnosztikai folyamat során az derül ki, hogy a gyermek „iskolai” szorongásainak hátterében a szülők túlzott elvárásai állnak. A másik problémakör, amivel kapcsolatban az iskolák és a szülők is szokták kérni a segítségünket, az a magatartási problémák kezelése. Ebben az esetben egy alapos pszichodiagnosztikai folyamat segíti annak megismerését, mi állhat a tünetek hátterében, és milyen beavatkozásokra, terápiás megoldásokra van szükség.

 

Milyen jelei vannak annak, ha egy gyerek fél, szorong az iskolában?

A legfontosabb jelzés, ha valamilyen irányban jelentős változást tapasztalunk a gyermek viselkedésében. Van olyan, amikor egészen egyértelmű, mert elmondja a gyermek a félelmeit, aggodalmait, de előfordul, hogy a romló iskolai teljesítmény, motiválatlanság, az elalvási nehézségek vagy az éjszakai felriadások, a csökkenő vagy éppen megnövekedett étvágy, gyakori sírás vagy indokolatlan dühkitörések jelzik a problémát.

 

Zaklatás, piszkálás, verbális/fizikai/online formája? Mi ennek a folyamata, lélektana?

A zaklatással, piszkálódással kapcsolatban a szakirodalom a bullying fogalmat használja. A bullying esetében fontos, hogy az valamilyen rendszeresen ismétlődő cselekvés, melynek célja a megalázás, és az, hogy – akár lelki, akár fizikai – fájdalmat okozzanak a másiknak. Az erőviszonyok általában nem kiegyenlítettek, legyen szó bármilyen formájáról a zaklatásnak. Ki kell emelni a bántalmazás folyamat jellegét is, ami hozzájárul ahhoz, hogy a szerepek állandósuljanak. Ez alól az online zaklatás, a cyberbullying jelent egyedül kivételt, mert ebben az esetben már egy alkalom is komolyan traumatizálhat. Kiemelten fontos hangsúlyozni, hogy az iskolai bántalmazás egy közösségi folyamat, melyben a bántalmazó általában a kortársainak elismerésére, ezáltal magasabb szociális státusz vagy domináns pozíció elnyerésére törekszik. Ha ebben megerősítik, az támogatja a zaklatás hosszú idejű fennmaradását.

 

 

Ki bánt kit és miért?

A zaklatók az esetek jó részében a saját frusztrációjukból eredő agressziójukat vezetik le áldozataikon, mely eredhet a tanulás kudarcaiból, a túlzott elvárásokból, esetleg az otthoni elhanyagolásból, bántalmazásból is, vagyis szerteágazó okai lehetnek. Éppen ezért javasolt a zaklatást elkövető gyerek motivációs hátterének megismeréséhez mentálhigiénés szakember, pszichológus, de akár családsegítő bevonása is.

A zaklatás áldozatai esetében lehet néhány külsőből adódó rizikófaktorról beszélni (például szemüvegesség, túlsúly), de fontosabb, hogy a bántalmazást elszenvedőkre általában az alacsonyabb önértékelés, a magabiztosság hiánya jellemző, nehezen tudják megvédeni magukat, és ha a zaklatás stabilizálódik, tartós tehetetlenségérzés és magas állapotszorongás jellemzi az áldozatokat.

Érdemes megemlíteni azt is, hogy a védelmezőként fellépő gyermekekre a magasabb én-hatékonyság, az érzelmi stabilitás, a magas empátia és zaklatás-ellenes attitűd jellemző, és általában magasabb a szociális státuszuk, így válhatnak kiemelt szereplőivé a zaklatás megállításának.

 

Beszéljünk a szemlélődők szerepéről, a közömbösségről…

A bántalmazás során, főképp az iskolai bullying esetében, kiemelt szerepe van a szemlélőknek. Több típusba sorolhatók a szemlélők, aszerint, hogy inkább a bántalmazó vagy inkább az áldozat mellett foglalnak állást. A zaklató segítői kezdetben szemlélők, majd egy idő múlva például az áldozat lefogásával segítenek. A megerősítők nevetnek a bajba jutotton, biztatják a bántalmazót. A védelmezők az áldozatot segítik, a semlegesek pedig nem nyilvánítanak véleményt, de bármelyik oldal felé elindulhatnak. A zaklatót – tekintettel arra, hogy szociális elismerés elérése a célja – befolyásolják a szemlélők reakciói, ezért kiemelt szerepük lehet a zaklatás megállításában vagy megerősítésében. A kutatások szerint azonban a szemlélőknek csak 11%-a avatkozik be, aminek oka lehet az, hogy félnek a zaklatótól, hogy nincsenek hatékony beavatkozási stratégiáik, esetleg nem érzik elég súlyosnak a bántalmazást. Ha a zaklatási folyamat elhúzódik, a szemlélők hajlamosak azt gondolni, hogy az áldozat a hibás a zaklatásban, és nem elhanyagolható az a tényező sem, hogy ha azt tapasztalják, hogy a többség tétlen, akkor megoszlik a felelősség, elmarad a beavatkozás.

 

Kinek és mi a felelőssége?

Fontos hangsúlyozni, hogy az iskolai zaklatás esetén a hatékony fellépés felelőssége az iskoláé és a pedagógusé. Ahhoz, hogy az iskola tudomására jusson a zaklatás, a diákoknak és a szülőknek is megfelelő bizalommal kell rendelkezniük az iskola felé, hiszen nem biztos, hogy a tanárok látják, észlelik a zaklatást, mivel annak fizikai és verbális formája általában az udvaron vagy a játszótéren történik, tervezetten a pedagógusoktól legtávolabbi ponton, az online zaklatásra pedig még kevesebb rálátása van a pedagógusoknak. Fontos, hogy az iskola kiemelt fontossággal kezelje a témát, és megfelelő, kidolgozott stratégiái legyenek a helyzet kezelésére. A szülő feladata pedig az, hogy ha tudomására jut a zaklatás, még akkor is, ha nem az ő gyermekét érinti, jelezzen az iskola felé.

 

Mikor és kinek kell beavatkozni? Hogyan kell jól segítséget kérni és kitől?

A bullying kezelésében együtt kell működnie a diákoknak, a szülőknek, a pedagógusoknak, az iskola igazgatójának, az iskolapszichológusnak, és akár az iskolán kívüli szakembereknek is. Minden olyan esetben, amikor felmerül a zaklatás kérdése, be kell avatkozni, de tulajdonképpen már prevenciós céllal is érdemes foglalkozni a témával. Fontos, hogy a diákok tisztában legyenek azzal, hogy milyen következményei lehetnek a bullyingnak. Nagyon fontos, hogy az iskola vegye komolyan a zaklatással kapcsolatos jelzéseket, továbbá hogy minden jelzésnek legyen következménye, hogy segítsék a diákokat abban, hogy felismerjék a bántalmazást. Hasznos lehet egy jelzőrendszer kialakítása, amelyben minden diák, szülő és pedagógus tudja a szerepét és ismeri a felelősségét. Már a legkisebb gyermekekkel is érdemes tisztázni, hogy a segítségkérés nem jelent árulkodást, segítve őket a megfelelő kommunikációs utak megtalálásában. Szükség esetén érdemes az iskolapszichológus segítségét kérni, aki osztályfőnöki órák keretében segíthet az érzékenyítésben, prevencióban, de a zaklatás kiderülése után az intervencióban is.

 

Antibullying iskolai programok

Többféle olyan bullying-prevenciós program is létezik, melyet alkalmazhatnak az óvodák és az iskolák Magyarországon. Ilyen a NyugiOvi 5 alkalmas óvodai program, az 1-5. évfolyamon bevezethető finn KiVa és a középiskolás korosztálynak szóló ENABLE program, valamint a Békés Iskolák kezdeményezés képzései, előadásai. Ezek a módszerek prevenciós szemléletűek, az ismeretátadás mellett céljuk az attitűdformálás, és a viselkedéses készségek tanítása is.

 

Iskolakezdésről a pszichológussal – szorongások, megfelelések, jelek és helyzetek

Facebook LIVE beszélgetés

szeptember 27-én 18:00-tól a Felelős Szülők Iskolája Facebook oldalán

 

ÉRDEKEL AZ ESEMÉNY

 

 

Felhasznált szakirodalmi források:

Jármi Éva (2019): Az iskolai bántalmazás (bullying) megelőzése, Educatio 28 (3), pp. 528-540 https://akjournals.com/view/journals/2063/28/3/article-p528.xml

Körmendi Attila, Szklenárik Péter (2014): A személők szerepe az iskolai zaklatásban, Alkalmazott Pszichológia 14 (2), pp. 105-121 http://ap.elte.hu/wp-content/uploads/2014/09/AP_2014_2_Kormendi_Szklenarik.pdf

Index (2021.09.10.): A magyar iskolák szükségszerűen termelik ki az erőszakot, https://index.hu/belfold/2021/09/10/ongyilkossag-bantalmazas-iskolai-zaklatas-gyerek-pszichologus-trauma-kek-vonal-csekeo-borbala/