Mindannyian gyerekkorunk karácsonyát keressük – Ünnepi előadás és kerekasztal a generációkról, a szokásokról, a hagyományokról az FSZI Óvodapedagógus és Tanító Klubjában

Mindannyian gyerekkorunk karácsonyát keressük – Ünnepi előadás és kerekasztal a generációkról, a szokásokról, a hagyományokról az FSZI Óvodapedagógus és Tanító Klubjában

Folytatódott a Felelős Szülők Iskolája Óvodapedagógus és Tanító Klub előadássorozata az ELTE TÓK szakmai partnerségével, ahol az idei év utolsó előadása és kerekasztal beszélgetése az ünnepekről szólt. A karácsony kapcsán amúgy is számtalan kérdés vetődik fel az emberben, kiéleződnek a múlt és jelen közötti értékeltolódások és ki-ki a maga habitusa szerint értékeli ezeket a változásokat. Kétségtelen, hogy másként ünneplünk manapság, mint akár 1-2 évtizede és igazán érdemes elgondolkodni azon, hogy vajon jó irányba haladunk-e. A találkozó előadója Steigervald Krisztián generációkutató volt, aki segített áttekinteni a generációk közötti különbségeket e tekintetben is. A kerekasztal beszélgetésben pedig Lehmann Miklós dékánhelyettes, Serfőző Melinda pszichológus, Kerekes Valéria, mesteroktató és Streicher Péter egyetemi hallgató beszélgetett az ünnep, a hagyományok, szokások kialakításának fontosságáról az óvodai és iskolai közösségek tekintetében. Az est moderátora Tibenszky Moni Lisa, újságíró, a Felelős Szülők Iskolája alapítója volt.

 

 

Vajon, hogy jutottunk el az egyszerű karácsonyoktól a hosszú heteken át tartó ajándékközpontú decemberekig?

Érdemes az elején leszögezni: a jelenség, hogy gyerekeink hosszú ajándéklistákat állítanak össze az ünnep kapcsán, nem az ő hibájuk. Ők csupán szüleik értékközpontúságát tükrözik vissza. A ma gyermeket nevelő generáció a ,,kulcsosgyerekek” generációja azzal a tulajdonsággal bír, hogy folyamatosan túlkompenzál. Születésüktől arra tanítjuk gyerekeinket, hogy ajándékot kapjanak. Szinte mindig, minden alkalommal, mindenért. Mégis meglepődünk, ha elégedetlenek, követelőznek és a sok sem elég nekik. A kerekasztal beszélgetés vendégei mind egyetértettek abban, hogy akkor működik jól egy társadalom, ha tudja értékelni a nem materiális javakat is. Ha a szülő, vagy ha ő nem, az iskola megtanítja a gyerekeket sokra becsülni azt is, ami nem tárgyiasult dolog. Ehhez a művészet, a közös élmény, az odafordulás a legmegfelelőbb eszköz. Meg kell tanítanunk a fiatalabb generációknak, hogy valaminek az értéke nem minden esetben mérhető pénzzel. Egyre sürgetőbb az a szemléletformálás, hogy ne csak tárgyakra vágyjanak a gyerekek, hanem képesek legyenek átélni az együttlevés, készülődés örömét, ami nem egyenlő a vásárlással.

 

Azzal, hogy a mai társadalom nem tiszteletalapú, a középpontjában a gyerek van, ráadásul ez sok helyen együtt jár a szabályok és korlátok hiányával, nem tesz jót a családoknak. Az egymásra fordított idő, a közös játék nem pótolható a tárgyakkal. A most már hetekre elnyúló adventi shopping-időszak erre lehetőséget is teremt. Sőt ez azt a veszélyt is magába rejti, hogy túlünnepeljük a karácsonyt, mert heteken át ünnepségeken bontanak ajándékokat a gyerekek és mire eljön a valódi idő, már nem is jelent számukra annyit az ünnep. A pedagógusok egyébként a legtöbb helyen figyelnek is arra, hogy a karácsony elsősorban a család ünnepe maradjon. A legjobb, ha az iskolában és óvodában a ráhangolódásra figyelnek zenével, kézműveskedéssel, versekkel és mesékkel.

 

A családokra gyakran jellemző feszült egyeztetés az ünnepi programról, menüről szintén rányomja bélyegét a decemberre. A családok hagyományai is folyamatosan változnak, átalakulnak. Az a jó, ha ezeket nem teherként, hanem jóérzéssel visszük tovább évről évre. A feszültség pedig éppen abból adódik, hogy az együtt élő generációk mást tartanak fontosnak, másként érzik jól magukat egy ilyen helyzetben.

A generációkutató szerint az ember életének első 7 éve a legmeghatározóbb, az akkor tapasztaltakat tekinti alapigazságnak, valóságnak. Így amikor azt érezzük, hogy szinte nem értjük mi zajlik a mai fiatalok fejében, hogyan működnek, akkor egyszerűen arról van szó, hogy az 1995 után születettek már audiovizuális kultúrán nőttek fel, míg mi szülők még írás-olvasáson szocializálódtunk, nekünk még lehet, hogy hétfőn nem is volt TV-adás, Ők pedig a digitális térben élnek 0-24-ben. Az agyféltekék hangsúlya is ennek megfelelően változott. Míg a szülők bal agyféltekés működéssel bírnak, a gyerekek a jobb és bal agyféltekét egyszerre használják. Ennek következményeit tapasztaljuk nap, mint nap. A környezet változása erősen hat az idegrendszerre is. Ezért csökken a fókuszálás képessége és a lineáris gondolkodás helyett jelenleg az egyszerre több dologgal felületesen foglalkozó gyerekek korát éljük, akik képtelenek valamire hosszan figyelni. Nem tudnak várni, miközben a karácsony a várakozásról szól. Igaz, a türelmetlenség globális szintű jelenség.  Éppen ezért van ennyi szorongó gyerek. Ők a XX. századi keretrendszerben nem boldogulnak jól, XXI. századi emberként már megváltozott idegrendszerrel, képességekkel, készségekkel.

 

És hogy mit okoz a generációk különbsége családon belül? Mi vezet a karácsonyi összezördülésekhez?

Az 1945 előtt született veterán generációs nagyik és nagypapák számára a biztonság a legfontosabb, hogy mindenből sok legyen az asztalon és az időben elkészüljön éppen úgy, ahogy tavaly és azelőtt. Ez ad biztonságot számukra,  hiába is próbálkozunk például újszerű menükkel.

Az 1946 és 1964 között született boomerek mindenképpen szeretnék hasznosnak érezni magukat és nem akarnak gondot okozni. Őket nehéz, sőt szinte lehetetlen az ünnepek alatt megkímélni a feladatoktól. Ha szeretjük őket, hagyjuk, hogy tevékenyen készülődjenek, hogy azt érezzék, szükség van rájuk. Feladatorientáltak.

Az ifjabb 1965-1979 között született korosztály, az X generáció számára már nem csak a családi karácsony létezik. Ők szeretnek a barátokkal, munkatársakkal is ünnepelni és kiélvezni minden pillanatát a karácsonyi buliknak. Szívesen beáldozzák a régi hagyományokat és újítanak.

 

 

Az őket követő Y generáció 1980-1994 között születettek még ugyan az internet nélkül szocializálódott, de már egy én központú világban, míg az őket követő Z generáció (1995-2009) a választás kényszerével küzd és folyamatosan attól tart, hogy lemarad valamiről. Nem tud kisimulni, belemerülni az ünneplésbe. Nehezen és csak átmenetileg örül a kapott ajándékoknak. Ők azok a kamaszok, akik ajándéklistát írnak, de igazából tanácstalanok, mit is kérjenek, hiszen mindenük megvan.

A 2010 után született Alfa generáció gyermekei pedig már az okos eszközökkel nőnek fel. Ennek azonban nem kell feltétlenül károsnak, személyiséget deformálónak lennie, igaz kell a szülő által felállított keretrendszer. Ezt azonban a legtöbbször ma elmulasztják a családok, így az intézményekre hárul ez a feladat is. A gyerekek kezébe valaki odaadja – legtöbbször túl korán – a telefonokat, tableteket. Sőt, gyakran látunk az utcán édesanyákat, akik nem a gyerekeikre figyelnek, hanem mellettük folyamatosan mobiloznak. A gyerekek pedig mintákból tanulnak. Ennek hosszútávú romboló hatása egyelőre felbecsülhetetlen.

 

 

Az, hogy miként fordulunk egymáshoz, hogyan kommunikálunk, miként ünneplünk, folyamatosan változik. Ám miután továbbra is az emberi kapcsolódás, a valahova tartozás az egyik legfontosabb igényünk, így az ünnepeink a családban, az iskolában, óvodában mind ennek a közösségi létezésnek az élményét adják és azt sugallják, hogy biztonságban vagyunk. E nélkül egyetlen generáció sem tud egészséges lélekkel létezni. S bár különbözik és átalakul a fontossági sorrend, de a karácsony többezer éves liturgiája, üzenete fontos. Ezt átadni valamilyen formában kötelességünk.

Az is igaz, hogy mindannyian gyerekkorunk karácsonyát keressük, ha felismerjük egymás generációs különbségeit, megértőbbek leszünk másokkal szemben és talán békésebben zajlanak az ünnepek is.

Az Mindennapi kenyerünk című ünnepekről szóló előadást és beszélgetést mesével, közös teázással és beszélgetéssel zártuk, mely számunkra is a közösség – a Felelős Szülők Iskolája Óvodapedagógus és Tanító Klub – szerepét erősítette.

 

További információk:

Indul az Óvodapedagógus és Tanító Klub!

 

Itt tudtok az ingyenes módszertani közösséghez csatlakozni és így értesítést is kaptok a következő előadásokról: