Soha nem gondoltam, hogy a kamaszaim hatására – igen csak érett fejjel – boulder terembe fogok menni és kipróbálom a falmászását. Amennyire tartottam tőle, annyira nagy élmény volt. Elsőként is a közeg, a közvetlen, motivált emberek társasága, akik egy-egy boulder teremben megtalálhatóak, természetesen fontos az instruktorok szerepe is, hisz aki először érkezik egy ilyen helyre még soha nem hallotta a Zija szót…se azt hogy melyik szín, melyik nehézségű pályát jelöli…pedig ezek alapok.
Na, nézzünk be a színfalak mögé!
Zija – magnéziumos fehér por, amit a tenyeredre teszel, hogy ne csússzanak a fogások és elég menőn néz ki.
Mászócipő – ha nincs, bérelsz, ha már rákattantál a mászásra, akkor pedig veszel. Ezek különleges kialakítású cipők, amik megfelelően tartják a lábad, általában kisebbet érdemes venni, felvenni a „nagyok” szerint, hogy jól tartson.
Pályák, a fehér az alap, aztán jönnek a többiek. Ezeket a pályákat folyamatosan átrendezik, nehogy véletlenül túl könnyű legyen a kihívás és persze vannak viszonylag egyszerűen megmászhatóak, de azért a testtudatosság, a testsúly áthelyezés és a keresztlépés, falon megtámasztás se ritka, minél magasabb nehézségű egy pálya annál inkább.
Valahogy úgy kell elképzelni, mint egy saját testsúlyos edzést, főként az alkar dolgozik, de a lábak is segítenek és persze a háti szakasz, a gerinc melletti izmok és tulajdonképpen minden is. Az agyad is, mert mielőtt elkezdesz mászni, megpróbálod végig gondolni, hogy melyik lépés, mi után fog következni, mire fogsz rá, melyik kezeddel. Először elképzeled, vizualizálod, aztán megpróbálod megvalósítani, aztán korrigálsz, közben kitartasz, fizikai és mentális értelemben is edzed magad.
Na lássuk ennek a tudományos fejlesztő részét, amiért én igen sok kamasz ügyfelemet elküldöm, hogy legalább próbálja ki a mászást:
A falmászás azért lehet különösen kedvező a homloklebeny (prefrontális kéreg) érésére gyerek- és kamaszkorban, mert egyszerre több olyan idegrendszeri funkciót terhel és fejleszt, amelyeknek a „központja” nagyrészt itt található.
A Developmental Neuroscience szerint a homloklebeny az egyik legkésőbb érő agyterület: nagyjából a húszas évek közepéig fejlődik, és kulcsszerepe van a végrehajtó funkciókban. Hivatalosan 26 éves korra érik meg ez az agyi rész, ami felelős a figyelem-fókusztartásért, az érzelemszabályozásért, a tervezésért és az algoritmikus gondolkodásért is.
Mi történik mászás közben?
Tervezés és problémamegoldás
A falon nem elég erősnek lenni: folyamatosan előre kell gondolkodni, leginkább még mielőtt neki indulsz, még a földön, bescanneled a fogásokat, sokan mutogatják is, úgy memorizálják a lépéseket.
Melyik fogást érem el?
Ha ide lépek, mi lesz a következő mozdulat?
Melyik út energiatakarékosabb?
Ez aktiválja az olyan végrehajtó funkciókat, mint:
munkamemória
gátláskontroll
kognitív rugalmasság
Ezek mind erősen kötődnek a végrehajtó funkciókhoz , ennek a rendszeréhez.
Folyamatos hibajavítás, korrigálás
Ha egy fogás rossz, azonnali korrekció kell. Változtatás. Rugalmasság agyban, alkalmazkodás fizikailag és mérlegelés. Sokszor, amikor megragadsz egy helyzetben, elveszted a dinamikát és fizikailag képtelen leszel továbblépni, ilyenkor jön az újrakezdés, újratervezés, már a megszerzett tapasztalatok alapján.
Ez fejleszti:
önmonitorozást
adaptív döntéshozást
frusztrációtűrést
Ez a folyamat kapcsolatban áll a neuroplaszticitás mechanizmusaival: az ismételt próbálkozás finomhangolja az idegpályákat.
Testtudat + térbeli reprezentáció integrációja
A mászás intenzív proprioceptív inger, A propriocepció (más néven mélyérzékelés vagy pozícióérzékelés) az emberi test azon képessége, amellyel érzékeljük a saját testrészeink térbeli helyzetét, mozgását és az azokra ható erőket. Ez a folyamatos idegrendszeri visszacsatolás teszi lehetővé, hogy csukott szemmel is pontosan tudjuk, hol vannak a végtagjaink, és hogy összehangolt, stabil mozgást végezhessünk.
hol van a testem?
mekkora erőt használok?
hogyan osztom el a súlypontot?
Ez összekapcsolja a frontális rendszereket a parietális lebenyekkel és a kisaggyal. A parietális lebeny (fali lebeny) a nagyagy egyik fő területe, amely a homloklebeny mögött és a nyakszirti lebeny előtt helyezkedik el. Központi szerepet játszik a beérkező érzékszervi információk feldolgozásában, a téri tájékozódásban és a tárgyak azonosításában
Ekkor a propriocepció és a motoros tervezés együtt fejlődik.
Kockázatbecslés és félelemszabályozás
Gyerekeknél ez különösen fontos.
Mászás közben folyamatosan dolgozik:
„meg merem csinálni?”
„biztonságos ez?”
„mi történik, ha hibázom?”
Ez segíti az érzelmi szabályozást és az impulzuskontrollt — mindkettő erősen frontális funkció.
Amikor rátanul egy gyerek vagy akár egy kamasz vagy felnőtt, hogy hatalma, kontrollja van a saját gondolkodása, fizikai képességeinek fejlődése, fejlesztése felett, hogy van újratervezés és második, harmadik esély, akkor képessé teszi magát. Kialakítja a saját megküzdési stratégiáját, szempontokat és elérési utakat tervez és abból tanul, hogy ez miként működik számára. Itt maga az akadály az út és a tanulás is egyben.
Dopamin + jutalmazási rendszer + fejlődési potenciál
A nehéz útvonal megoldása erős sikerélményt ad. Kihívások, megoldások, tapasztalások.
Ez:
fenntartja a motivációt
növeli a kitartást
erősíti a tanulási ciklusokat
A boldogsághormonok, főleg a dopamin különösen fontos serdülőkorban, amikor a jutalmazási rendszer nagyon érzékeny. Ezzel az önbizalma is nő és persze a kudarctűrő képessége is.
Miért pont gyerekeknél és kamaszoknál különösen hatékony?
Mert ebben az életkorban:
az idegpályák még erősen alakíthatók
zajlik a szinaptikus metszés , az agy természetes áthuzalozási folyamata
a gyakran használt hálózatok stabilizálódnak
a frontális kontroll még „épül”
Ami sokat aktiválódik, az megerősödik, rátanulnak a megoldásra, a saját megoldásaikra.
A falmászás ritka abban, hogy egyszerre ad:
komplex mozgást + kognitív kihívást + érzelmi szabályozást + valós kockázatkezelést
Ez idegrendszeri szempontból nagyon „gazdag környezet”.
Pedagógiai szempontból
Ezért látják sokan a mászást jó eszköznek:
ADHD-s gyerekeknél figyelemszabályozásra
szorongó gyerekeknél önhatékonyság építésére
kamaszoknál impulzuskontroll fejlesztésére
digitális túlterhelés ellensúlyozására
csapat és közösségépítésre
Röviden: a falmászás nem csak izmot épít, hanem „végrehajtó agyat” is.
És mivel a homloklebeny fejlődése erősen használatfüggő, ez különösen értékes a fejlődő idegrendszerben.
Szóval ha sport mentáltrénerként egy sportot kellene ajánlanom, akár csak kipróbálás jelleggel, akár heti 1-2 alkalommal, akkor az biztos, hogy a falmászás lenne.
Tegyétek fel a bakancslistátokra, kérjetek segítséget instruktoroktól és próbáljátok ki, zseni program gyerekeknek, kamaszoknak és felnőtteknek is egyaránt.
A cikkben szereplő képek a veszprémi Liget Boulderben készültek, ahol kellemes környezetben, jó hangulatban próbálhatjátok ki magatokat.
A veszprémi teremet Strommer László vezeti, aki a saját korcsoportjában nyert a Spartan Race-en, szerzett aranyérmet akadályfutó Európa-bajnokságon. Elmondta, fiával, Strommer Somával együtt működtetik az ActiCity mászótermét – Soma egyébként apja nyomdokaiba lépve azzal szerzett korábban hírnevet, hogy diadalmaskodott a Ninja Warrior Hungary második évadában. Strommer László célja továbbra is jó versenyzők kinevelése, új csoportok kialakítása.
Szóval motiváció akad bőven, most már csak rajtatok múlik.
Ha úgy érzitek, hogy szükségetek van megerősítésre, stresszkezelésre, önbizalomépítésre, hogy fejben, mentálisan megérkezzetek, akkor keressetek bátran, www.kamaszokkalsuttogo.hu.
Sokan esünk abba a hibába, hogy programról programra hurcoljuk a gyerekeinket – még a nyári vakáció ideje alatt is. De valóban jót teszünk-e ezzel a gye... Tovább
A weboldalon "cookie-kat" ("sütiket") használunk, hogy a legjobb felhasználói élményt nyújthassuk látogatóinknak. A cookie beállítások igény esetén bármikor megváltoztathatók a böngésző beállításaiban.
