Mire figyeljünk a baba beszédfejlődésében?

Mire figyeljünk a baba beszédfejlődésében?

A beszéd fejlődése már az anyaméhben elkezdődik, hiszen az édesanya és a környezet hangjainak egy részét már ott hallja. Lássuk, milyen fontosabb történések vannak az első életévben.

A kezdet a sírás

Az 1 év alatti babáknál a kommunikáció elsődleges eszköze kezdetben a sírás, melynek különböző mintázatai különböző érzelmeket, igényeket fejezhetnek ki. – A gyerekek gőgicsélését felváltja a gagyogás, melyből 7-10 hónapos korra ciklikus sorok jönnek létre (ba-ba-ba, ma-ma-ma, stb.), melyek bár még nem tartalommal bíró szavak, de a környezet erősen jutalmazza ezeket a próbálkozásokat és általában ezekből alakulnak ki az első szavak 11-12 hónapos kor körül – magyarázta Józsa Fruzsina, logopédus a babaszoba.hu-nak.

A szakember szerint a kommunikáció ilyenkor nemcsak verbális elemekből áll, hanem nagyon fontos az a közös figyelmi helyzet is, amiben a kommunikáció végbemegy: hogy a szülők szemkontaktust teremtenek-e a gyermekükkel, figyelnek egymásra, követik egymást tekintetét, gesztusokat alkalmaznak, majd ezekben a helyzetekben felhívják egymás figyelmét egy külső dologra mutatással. Ezeket a helyzeteket az elején a szülő kezdeményezi, de egy idő után a baba is felhívja a szülő figyelmét külső dolgokra.

Ugyan a babák csak 11-12 hónapos kor körül mondják az első szavakat, de már hónapokkal korábban képesek szavak felismerésére. – Az első évben nagy szerepe van a szupraszegmentális jegyeknek: a picit magasabb hang, lassabb tempó, dallamos beszéd segít a beszédfolyamból kiválasztani a fontos információt, amelyek így a nyelvelsajátítást is segítik. Ezek az úgynevezett dajkanyelvi jellemzők – mondja a szakember.

A baba 1 éves kora körül jellemző a globális beszédmegértés, amikor a beszédhelyzetnek meghatározó szerepe van.

Ilyenkor szókincs tekintetében nagy egyéni eltérések lehetnek, de a környező személyek, tárgyak nevei, és néhány ige ismerete jellemző a babák szókészletére.

Mit tehet a szülő?

A szakembert kérdeztük arról is, szülőként hogy segíthetjük a gyermek beszédfejlődését ilyen idős korban. – A közös figyelmi helyzetek kialakítása elsődleges fontosságú az ekkora babáknál: ezekre jó alkalom a fürdetés, tisztába tétel, étkezés, közös játék, amikor is igyekezzünk minden tevékenységünket verbalizálni, szavakba önteni. Emellett mondókázzunk, énekeljünk, meséljünk rövid történeteket a gyereknek – javasolja a logopédus.

Ne csak a beszéd fejlődését kövessük!

A szakértő szerint fontos, hogy ne csak a beszéd fejlődését kísérjük figyelemmel, hanem a kommunikáció fejlődését tekintsük alapvetőnek, amit ebben az életkorban a mozgásfejlődés egészít ki. Ha a gyerekünk nem veszi fel a szemkontaktust, nem követi a tekintetünket, a mutatásunkat egy éves kor körül, az jelzésértékű lehet. – Ha a gagyogás ritmustalan, szegényes (kevés hangot hallat a baba, nem ciklizál, egyszerűen nem játszik a hangjával), ha gyakoriak a középfülgyulladások, ha az első szavak nem jelennek meg 1,5 éves korig, azt mindenképp jelző tünetnek értékeljük. Ilyen esetben keressünk fel egy fül-orr-gégészt és kérjünk hallásvizsgálatot, hiszen ha nem hall a gyermek, nem várhatjuk a beszéd- és nyelvfejlődés megfelelő alakulását sem – figyelmeztet Józsa Fruzsina.

A baba mozgásfejlődésben is adódhatnak olyan tünetek, melyek valamilyen fejlődési késésre utalhatnak, ilyen, ha a mozgásfejlődés egyes szakaszai kimaradnak, vagy egy szakasznál megreked a gyermek, illetve ha túl gyors a fejlődés. – Ha a fenti tüneteket tapasztaljuk, igyekezzünk minél többször kapcsolatot teremteni a babával, sokat mondókázni, játszani vele – tette hozzá -, és kérjünk tanácsot a helyi védőnőtől, illetve az illetékes Pedagógiai Szakszolgálattól.

A cikk folytatása (miért jó a dajkanyelv használata?; a tanulás nem csak utánzás; mikor indokolt a fejlesztés?) a babaszoba.hu oldalán olvasható.