Adaptációs készség

Adaptációs készség

Az óvodapedagógiában évtizedek óta egyik sarkalatos kérdés a gyermekek iskolára való elő- és felkészítése. Fél évszázada folyik a vita a miként, hogyan, mikor, kérdésekre adott válaszokról, de egyértelmű állásfoglalás még ma sem alakult ki. Az érés felgyorsítása lehetetlen, de az óvodának minden lehetőséget biztosítania kell a sokszínű gyakorlásra, a gyermek fejlettségéhez mért feladatok elvégzésére, mindehhez elegendő időt hagyva.
Az iskolai feladatok elvégzéséhez már óvodáskorban ki lehet és ki kell alakítani a tanulási készséget.

A tanulási készség alkotóeleme az adaptációs készség, melynek lényege, hogy a gyermek a meglévő elméleti és gyakorlati tudását át tudja vinni a megszerzettől eltérő, más helyzetekre, és ott képes legyen azt sikeresen alkalmazni. A készség félautomatizált cselekvés. Így megtalálható benne

• egy tudat által ellenőrzött oldal (amikor oda kell figyelni egy-egy mozdulatsor elindítására) és
• egy „tudatmentesített” oldal (a mozdulatsor lezajlása automatikusan történik, az odafigyelés nem érhető tetten. Ez valósul meg a szokások végrehajtásánál.)

Tehát a cselekvés, tevékenység megkezdésekor még odafigyelünk, de rövid időn belül a vezérlést átveszi a már kialakult dinamikus sztereotípia, a feltételes reflexkapcsolatok láncolata. Az adaptációs készségnek akkor van szerepe, ha egy adott környezetben elsajátított cselekvést, ismeretet egy teljesen más helyzetben, időben képesek vagyunk reprodukálni, felidézve helyesen alkalmazni. Ezen készség kialakítására az óvoda mindennapjaiban számos lehetőség adódik.

Feladatlehetőségek

A gyöngyfűzés a legkisebbek egyik kedvelt játéka. Ha már komolyabb odafigyelés nélkül, aránylag gyorsan sikerül a hosszú lánc létrehozása, az már egy begyakorolt mozgássort feltételez. Ekkor adhatunk újabb, összetettebb részfeladatot:

• az ismert alapszínek meghatározott sorrendben kövessék egymást! Tartsuk be a fokozatosságot: először 2, később 4 szín váltsa egymást! 
• Használjuk ki a felfűzendő golyók eltérő nagyságát! Több variáció is elképzelhető: egy kicsi – egy nagy; két kicsi – egy nagy… 
• Hívjuk fel a figyelmet az eltérő alakzatokra! A gömbölyűt kövesse az ovális alakú golyó! A számszerűséget bekapcsolva nehezíthetjük a feladatot.

A stabil járás lehetővé teszi a játékos elemek beépítését a mozgásos feladatokba:

• Kisebb-nagyobb távolságok megtételénél variáltassuk a „rendes” járást, a páros lábon szökdelést, egyik, illetve másik lábon ugrálást, egyenes haladást, váltakozó irányú haladást, akadály elkerülését!
• Szabályjáték alkalmával elsajátított játékszabályt tudatosan „vigyünk át” egy másik ismert, de szabály nélküli játékra! Hívjuk fel a figyelmet, mennyivel érdekesebb így a játék! Inspiráljuk a gyermekeket, keressenek, találjanak ki „átvihető” szabályokat!

írta: Hegyi Ildikó dr.
Forrás: ovonok.hu