A GYOD-ról és az ápolási díjról kritikusan, de szakszerűen

A GYOD-ról és az ápolási díjról kritikusan, de szakszerűen

Emelkedett az ápolási díj összege és bevezették a gyermekek otthongondozási díját (GYOD), ami nagy könnyebbséget jelent a tartósan beteg, illetve az önellátásra képtelen gyermekek szüleinek. A háromszoros emeléssel és a következő évek korrekciójával egy rég esedékes lemaradást pótoltak, ami családok tízezreire van hatással. Ettől függetlenül nem mindenki elégedett, mert a feltételeket vizsgálva sokan úgy érzik, hogy kiszorulnak a kedvezményezettek köréből. Ez sötét árnyékot vet egy alapvetően pozitív intézkedésre. Tények, vélemények, gyakorlati információk következnek.

A tartósan beteg, önellátásra képtelen gyermekek otthoni ápolása sokszor egy 24 órás felügyeletet igénylő feladat, ami lelkileg, időnként fizikailag, akár szellemileg is megterhelő lehet. Nem a szülők választják ezt a helyzetet. Nem ők akarnak pihenés és szabadnap nélkül készenlétben lenni, hanem egyszerűen nem tehetik meg, hogy magukra hagyják gyermekeiket. A gondozás lesz a munkájuk, az életük.

Ezeknek a családoknak az állami támogatás létfontosságú, sokszor az egyetlen bevételi forrásuk.

Ezért is merült fel az igény, hogy az otthonápolást elismerjék munkakéntMegbecsüljék és elismerjék a gondozási, ápolási tevékenységet, és a korábbi ápolási díjat egy munkabér szintjére korrigálják.

A korábbi ápolási díjnak, a gyermek állapotától függően, három típusa volt. Az alapösszegű (2018-ban bruttó 32.600, nettó 29.340 forint volt), az emelt összegű (2018-ban bruttó 48.900, nettó 44.010 forint volt) és kiemelt (2018-ban bruttó 58.680, nettó 52.812 forint) ápolási díj. Emellett 4 órában lehetett normál munkát, vagy 8 órában otthon végezhető munkát vállalni, amire sokszor szükség is volt az alacsony összeg miatt. Viszont sok esetben nemvolt megoldható a munkavállalás, ezért családok ezrei kerültek egzisztenciálisan kritikus helyzetbe. A nagyfokú elégedettlenség, és lakossági nyomás hatására 2018-ban felülvizsgálták a szociális ellátórendszer ezen szegmensét. Szeptembertől elindult a szakmai munka, és december elejére összeállt egy koncepció, aminek három fontos pontjavolt.

Az első és egyik legfontosabb a GYOD bevezetése, ami bruttó 100 ezer forintot jelent a családoknak. Mivel a jogosultság ideje beleszámít a szolgálati időbe, ezért 10%-os nyugdíjjárulékot vonnak le belőle, így nettóban 90 ezer forintot kapnak a szülők (ld: hivatalos tájékoztató oldal).

A második, hogy az ápolási díj összegét megemelik 15%-kal.Az alanyi jogon megállapított ápolási díj összege a költségvetési törvényben meghatározott alapösszeg 115 %-a, mely 37.490,- Ft, nettó 33.741,- Ft. Az emelt összegű ápolási díj havi összege a költségvetési törvényben meghatározott alapösszeg 173%-a, 2019. évben bruttó 56.400,- Ft, nettó 50.760,- Ft. A kiemelt ápolási díj havi összege a költségvetési törvényben meghatározott alapösszeg 207%-a, 2019. évben bruttó 67.485,- Ft, nettó 60.737,- Ft. Igaz, a Magyar Közlönyben és a kormanyhivatal.hu oldalon az ápolási díj változatlan, de az Emberi Erőforrások Minisztériumának (EMMI) ügyfélszolgálatának tájékoztatása szerint a költségvetési törvény tartalmazza a 15%-os emelést (lsd: EMMI tájékoztató oldala). Az, hogy ténylegesen mennyit utalnak, még nem derült ki, hiszen a GYOD-ot mindenki automatikusan megkapta, aki 2018-ban ápolási díjra volt jogosult. Ennek megfelelően 2019-ben az újonnan igénylőknél lehet olyan, aki a megemelt ápolási díjat kapja majd meg. A korábban igénylőknél ebben az évben kiderül, hogy ki jogosult GYOD-ra, alapösszegű, emelt összegű, vagy kiemelt ápolási díjraA felülvizsgálatok 2019 július elsején kezdődnek, amit a szakértők egy “Az ápolási díjra, illetve a gyermekek otthongondozási díjára való jogosultság megállapításra irányuló eljárásban elvégzendő szakértői vizsgálat szempontjai és pontozási rendszere” elnevezésű táblázat alapján végeznek el (Magyar Közlöny 36999).

A táblázat az önellátási és a mozgási képességeket vizsgálja. Az EMMI tájékoztatása szerint az ápolási díj megállapításához a táblázatot korábban is használták a szakértők, de most azért hozták nyilvánosságra, hogy a jogosultak tudjanak számolni azzal, hogy mi várható 2020-ban. Ha az ápolt személy legfeljebb 5 pontot kap, akkor az alapösszegű ápolási díjra számíthat. Ha legalább 6, de legfeljebb 9 pontot kap, akkor emelt összegű ápolási díjat, és ha legalább 10 pontot kap, akkor a kiemelt ápolási díjra jogosult. Igaz, innentől nem lesz sok értelme a kiemelt ápolási díjnak. Ha legalább 8 pontot kap az ápolt személy, akkor már megkapja a GYOD-ot, ami közel másfélszeres juttatással jár.

A harmadik, hogy a 2020-tól 2022-ig, három ütemben, a GYOD-nál és az ápolási díjnál is további emelések lesznek. A cél, hogy az ápolási díj valódi segítséget nyújtson, és a GYOD 2022-re elérje a mindenkori minimálbér összegét (Magyar Közlöny 36294). Az ápolási díjnál éves 5%-os emelés van beütemezve. A GYOD-nál 2020-ban a 2020-as minimálbér 77%-át kell elérnie, 2021-ben a 2021-es minimálbér 88%-át, és 2022-től az mindig az adott évben érvényes minimálbér összegét kell kifizetni.

Január elsejétől be akarták vezetni a módosításokat, ezért összesen négy napja volt (december 3-7. között) a szakmai szervezeteknek, hogy véleményezzék a tervezetet. Ez kevés idő volt az egyeztetésre, nem tudott szakmai tanulmány születni, nem tudtak javaslatokkal élni. Leginkább ez az oka, hogy sokan kétkedve fogadták a változtatásokat.

A kritikusai szerint túl gyorsan döntöttek, elhamarkodottan rakták össze a GYOD-ot.

Az egyik legerőteljesebb kritika az autista gyermekeket nevelő szülőktől jött, akik úgy érzik, a GYOD szempontsora alapján diszkriminálva lettek. Ez a szempontsor úgy van kialakítva, hogy az önellátási és a mozgási képességeket vizsgálják, de az autizmusnak viselkedéses, főként szocio-kommunikációs tünetei vannak. A gyermek lehet, hogy nem tud részt venni az integrációban a súlyos viselkedés problémái miatt, mert előfordulhat, hogy van egy nagyfokú szenzoros érzékenysége a zajokra, a szagokra, nem bírja a tömeget, kommunikációs deficittel rendelkezik. Többek között nem vizsgálja a kérdőív a viselkedésproblémát, a szenzoros érzékenységet és a rugalmas viselkedésszervezést sem.Van a szempontsorban olyan, ha a közlekedésnél segédeszközt használ, több pontot kap. Ebben az esetben általában a kerekesszék jut az emberek eszébe, pedig egy vizuális támogatás is, ami segíti a tájékozódásban az autizmussal élő személyt, segédeszköznek minősül. Kérdés, hogy egyetért ezzel a szakértő orvos is?

Összefoglalva, az autizmus szempontjából vitatható a szempontsor, hiszen lehet, hogy öt percre sem lehet magára hagyni egy autista személyt, mégis előfordulhat, hogy nem lesz jogosult a GYOD-ra. Tény, 2019-ben mindenki, aki korábban kapott ápolási díjat,  megkapja a GYOD-ot, viszont az év második felében el kell menni felülvizsgálatra, ahol kiderül, hogy ezek a félelmek mennyire megalapozottak. Ha valaki nem lesz jogosult a GYOD-ra, marad az ápolási díj.

Erről a problémáról egyeztet a kormányzattal az Autisták Országos Szövetsége (AOSZ), akik végeztek felmérést is a szülők körében, igaz erről az egyeztetésről még semmi kézzelfoghatót és megnyugtató hírt nem közöltek (AOSZ tájékoztatása az egyeztetésekről).

Az AOSZ elleni kritikákról és a kialakult helyzetről kérdeztem Kővári Editet, az AOSZ elnökét, aki készséggel állt a rendelkezésemre.

A GYOD-dal kapcsolatban van egyfajta elégedettlenség, ami a tájékoztatás hiányából fakadhat. Mit gondol erről?

A több, mint 500 kitöltő válaszaiból beazonosítható, hogy a GYOD bejelentése nem adott a családoknak teljes körű tájékoztatást, ezért az aggodalmak egy része a pontos, vagy részletes információk hiányából fakadt. Ezen már dolgozunk az ÁT főosztályával. Megküldtük nekik azokat a kérdésköröket összegyűjtve, amelyet be lehetett azonosítani a kérdőívekből és a napokban véleményeztük az elkészített tájékoztatót.

Kik az intézkedés fő vélt, vagy valós vesztesei?

Egyértelműen beazonosítható, hogy a legtöbb jelzés azoktól a szülőktől érkezett, akiknek gyermekei az iskolai integráció vesztesei, ezért biztos, hogy ebben a kérdésben a jövőben nagyon határozottan fel kell lépnünk, ezért az oktatási kérdések előmozdítása érdekében az AOSZ munkacsoportot alakít ki érintettek, szakértők és szakemberek bevonásával.

Több helyen elhangzott egy olyan kritika, hogy az AOSZ nem védi ezeknek a szülőknek az érdekeit. A háttérben azért folynak egyeztetések? Ha igen, miről?

Az AOSZ fontosnak tartotta, hogy az általa megfogalmazott észrevételeket megerősítse oly módon, hogy a családok aggodalmait pontosan beazonosítsa és szakmai állásfoglalást kérjen stratégiai partnerétől az Autizmus Alapítványtól. A beérkezett válaszok és a szakmai állásfoglalást összevetve alakította ki az álláspontját az egyeztetésekhez:

  1. A felmérés változásával kapcsolatos aggodalmakra reagálva a szempontsor kiegészítésére tett javaslatot a szövetség,

  2. A felmérő személlyel kapcsolatos aggodalmakra reagálva az EMMI megvizsgálja, hogy az autista személy életében más okból keletkező szakvélemények kiválthatják-e a vizsgálatot,

  3. Jeleztük, hogy a 6 éves kor alatti autista gyermekeknél nehezen beazonosítható az önellátási képességek sérülésének mértéke, ezért ezzel a kérdéssel foglalkozni kell,

  4. Álláspontunk szerint az alap ápolási díjban érintett családok esetében változtak a legnagyobb mértékben a jogosultsági feltételek és esetükben a legnagyobb a veszélye annak, hogy a felmérésekből nem derülnek ki azok a hátrányok, melyek befolyásolják a mindennapi életvitelt, ezért ennek a csoportnak az érdekeit kiemelten képviseljük az egyeztetések során, ezért tettünk is áthidaló javaslatot ennek a megoldására.

Köszönöm Kővári Editnek az AOSZ elnökének, hogy tájékoztatott a jelenlegi helyzetről és a tervekről.

Tény ez a rendszer még finomhangolásra szorul, de az irány pozitív. A GYOD mellett lehet 4 órában dolgozni, de a szülők leterheltsége miatt remélhetőleg nem lesz rá szükség. Ami fontos, hogy az érdekvédelmi szervezetek tegyenek meg mindent a szülők és a gyermekek védelmében. Ha bármilyen kérdés felmerül, kérlek írj, vagy hívj nyugodtan!

Hajtó Krisztián
  • pénzügyi tanácsadó

Hajtó Krisztián

Hajtó Krisztián vagyok, pénzügyi tanácsadó, a QFS Kft. alapítója, ügyvezetője, az OVB területi vezetője és a QFS Blog írója. Több, mint 12 éve segítek családoknak adókedvezmények, állami támogatások kihasználásában, a pénzügyeik kezelésében.

Tovább

A weboldalon "cookie-kat" ("sütiket") használunk, hogy a legjobb felhasználói élményt nyújthassuk látogatóinknak. A cookie beállítások igény esetén bármikor megváltoztathatók a böngésző beállításaiban.