Diákmunka a járvány idején: „Ha most egy diák elmegy dolgozni, az kevesebb veszélyt rejt magában, mint az, hogy az iskolába tömegközlekedéssel utazik.”

Diákmunka a járvány idején: „Ha most egy diák elmegy dolgozni, az kevesebb veszélyt rejt magában, mint az, hogy az iskolába tömegközlekedéssel utazik.”

A mostani helyzetben semmit sem egyszerű tervezni és sok a bizonytalanság, a járványhelyzet a diákmunka szektort is felforgatta. Na de, mire számítson az a diák, aki pont ettől a tanévtől szeretne munkát vállalni? Milyen lehetőségei vannak? Mik azok a biztonsági óvintézkedések, amelyek a diák munkavállalókat védik? Mi várható az őszi-téli időszakban? Milyen előnyt kovácsolhatnak ebből a helyzetből azok a diákok, akik most lépnek ki a munkaerőpiacra?

Mindezekről Rácz Balázst, a Fürge Diák Iskolaszövetkezet igazgatóját, a Mekis üzletág vezetőjét kérdeztük.

 

A vírushelyzet miatti átalakulás a munkaerőpiacon

 

• Arról lehetett hallani március előtt, hogy voltak betöltetlen pozíciók és még lett volna felszívó ereje a piacnak a diákmunka szektorban, még több fiatal el tudott volna helyezkedni, a vírus azonban ezt a helyzetet is teljesen felforgatta. Jelenleg már túlkínálati munkapiacról beszélhetünk, több az aktív diák, aki dolgozni szeretne, mint amennyi szabad hely van?  Hogy néz ki most ez a szektor?

 

R. B.: A vírus előtt voltak betöltetlen pozíciók, de csak azért, mert az adott műszakokra nem volt megfelelő jelentkezőszám. A munkáltatók egyrésze a diákmunka esetén nem vette figyelembe, hogy a diákoknak a fő tevékenysége nem a diákmunka vállalásából áll, hanem abból, hogy nappali tagozatos hallgatók. Vagyis szabadidejükben vállalnak munkát. Éppen emiatt azokban a műszakokban, ahol a diákok általában iskolában ültek, értelemszerűen a diákok nem tudtak dolgozni.

Ha a vírus kronológiáját nézzük, akkor a vírus elején azok a gyártó egységek álltak le először, melyek kitettek voltak az alapanyag ellátásnak. De ez még nem okozott gondot a diákmunka piacán, mert a kereskedelem felpörgésével többlet diákmunkaerő igény alakult ki. Egy idő után leálltak a gyorséttermek is, de az onnan kieső diákok már nem tudtak 100%-ban elhelyezkedni a piacon.

Közben pedig lassacskán a kereskedelmi egységek igényei is visszaestek.

Például a vírushelyzet hatására a benzinkutak forgalma visszaesett, mivel a mozgásunk is korlátozott volt ebben az időszakban, így a benzinkúton elfogyasztott kész vagy félkész termékek fogyasztása is csökkent. Az ezeket a termékeket előállító cégek sokkal kisebb munkaerő igényt adtak le az iskolaszövetkezeteknek is.

Voltak azonban területek, ahol olyan termékeket állítottak elő, amire a vírus miatt fokozottan, vagy a vírushelyzettől függetlenül is szükség volt. Maszkokra, fertőtlenítőkre és növényvédő szerekre vagy akár a mezőgazdasági munkákra kell itt gondolni.

De több szektorban előállt, hogy a határzár miatt a külhoni munkavállalókat próbálták diákokkal pótolni. Igaz, nem nagy mértékben.

Több szolgáltatási ágban azonban – ahol a diákmunka amúgy is nagyon fontos volt – majdhogynem minden lehetőség megszűnt. Mint például a hotelekben a hostess és a pincér lehetőségek, a fesztiválokon a hostess és a kisegítő munkák, vagy a reptéri munkalehetőségek közül az utaskísérők és segítők. A sport- és a kulturális rendezvények elmaradásával pedig a korábban ott tevékenykedő diákoknak is megszűnt idén a megszokott munkalehetőség.

A szolgáltató szektorban dolgozó diákoknak a mai napig nincs lehetőségük ezt folytatni, vagyis tartós kiesés áll fenn, és ezt ezek a szektorok az év végéig cipelik magukkal.

 

 

Mire számíthatunk?

 

• Vannak olyan pozíciók, munkaterületek, amelyek most felértékelődtek, amelyek iránt sokkal nagyobb az érdeklődés? Annak, aki ebben a tanévben szeretne diákként dolgozni, milyen lehetőségei vannak?

 

R. B.: Jelenleg a gyártási szektorban bővül a diákok lehetősége. Bár a nyáron a cégek inkább a saját munkavállalóikat próbálták a legtöbb műszakban elhelyezni. De itt is voltak olyan területek, ahol diákokkal fedték le a munkaerő igényt. Ilyen például a mezőgazdaság, ahol korábban is nagyban számítottak a diákokra a cégek. Most azonban a diákok számára sok esetben, mint egyetlen lehetőség adódott a mezőgazdasági munka.

A nyári munkaerőigényben azonban még mindig nincs akkora volumen, mint amennyi diák dolgozott volna, és dolgozna. Azok az ágazatok, akik nagy létszámú diákot foglalkoztatnak, még nem álltak vissza 100%-ban.

A Mekinél szerencsére már megindult a felfutás, és várhatóan folyamatosan növekvő tendenciát mutat a létszám igényük. Tehát itt most van lehetőségük a diákoknak pénzt keresni és munkát vállalni.

Ahogy már mondtam, a vírushelyzet első hónapjaiban a gyorséttermek is leálltak, és saját munkaerő állományuknak biztosítottak inkább munkalehetőséget. Sajnos akkor nagyon sok diákunk, aki addig Mekiben dolgozott, másik munkalehetőség után kellett, hogy nézzen. Sokuktól 1-2 héten belül kaptunk visszajelzést, hogy amint van lehetőség, szeretnének visszatérni a Mekibe, mert azok a munkahelyek, ahova átmenetileg el tudtak helyezkedni rosszabb feltételeket biztosítanak, mint a Meki. Ők maguk sem gondolták egészen addig a pontig, hogy a Meki az egyik legjobb munkahely a diákok számára. De ahogy a bőrükön tapasztalták a különbséget, rögtön jelezték, hogy amint lehet, újra Mekizni akarnak.

Ez is alátámasztja az a sok évvel ezelőtt kialakult téves nézetet, hogy a Meki még mindig rossz hely. Épp, hogy nem. És örülünk, hogy ezt a mi diákjaink is visszajelzik.

A diákok most minden munka után érdeklődnek. Tegnap volt olyan diák, aki négyszer jelentkezett négy különböző Meki étterembe egy órán belül, csak hogy legyen munkája. De majdhogynem minden szektorba, és természetesen a gyakornoki programokra is nagy az érdeklődés.

A munkáltatók lassan visszarendezik a gyakornoki programokat is, ami nagyon jó hír, hiszen a diákok a saját szakmájukban tudnak elmélyedni. Kifejezetten örülünk ennek a visszarendeződésnek, és több helyen arra is lehetőséget biztosítanak a partnerek, hogy a diákok home office-ból végezzék a gyakornoki munkákat.

 

 

A munkáltatók és diákok hozzáállása

 

• A vírushelyzet mennyire változtatta meg a munkáltatók hozzáállását, felelősségét, illetve a diákok attitűdjét, igényeit?

 

R. B.: A szervezetek jelenleg még úgy állnak hozzá, hogy nagyobb mennyiségű felnőtt és diák munkaerő került ki a munkaerőpiacra az utóbbi hónapokban, épp ezért a rugalmasságuk még annyira sincs meg, mint volt az év elején. Persze ez nem ilyen egyszerű, mert például egy diák, aki egy kisebb vidéki településen lakik, és a mostani digitális oktatás miatt nem költözött be kollégiumba, egy nagyobb városba – ahol korábban dolgozott, nem is fog oda utazni, hogy dolgozzon.

Budapesten nagyon sok az olyan egyetemista, aki hasonló helyzetben van, és most nem tudjuk őket a korábbi munkákra szervezni, mert nincsenek a fővárosban.

Amikor pedig a fertőzöttek száma miatt még több felnőtt és diák esik ki ideiglenesen a munkaerőpiacról és lesz karanténban, akkor lesz jelentősége a munkáltatók újabb rugalmasságának. Ahhoz tehát, hogy meg tudjanak majd szerezni rugalmas és olcsóbb munkaerőt, a diákokat, kompromisszumokat kell majd kötniük. Vagyis figyelembe kell majd venniük a diákok ráérését, hogy a diák elsősorban tanul, és a suli mellett vállal munkát.

 

 

 

Őszi-téli várakozások

 

• Mi várható az őszi – téli időszakban?

 

R. B.: Az őszi, karácsony előtti időszakra a kereskedelem, és azon belül a gyorséttermi szektor is jelezte már, hogy emelkedő igényekre számíthatunk diákmunka fronton.

A kereskedelemből az az információ jön, hogy számítanak egy erősebb karácsonyi időszakra, így bővülni fog a diákok lehetősége is.

A szolgáltatói szektorban egyáltalán nem várunk jelentősebb javulást, és ezt láthatjuk a hírekben is. Továbbra sincsenek sportesemények, kulturális rendezvények, így ezt nem is lehet elvárni.

A gyártásban egységesen megy feljebb a munkaerőigény, mert a szezonális gyártások miatt nem akarnak saját létszámokat emelni a cégek, inkább külső erőforrássokból oldják meg a pár hónapos munkaerő-többlet igényüket. Például diákokkal.

 

 

Vírushelyzet, biztonságos munka

 

• A szülők és a diákok is kicsit bizonytalanok most a vírushelyzet miatti munkavállalás kapcsán. Mit üzennének nekik? Mik azok a biztosítékok a munkáltatók oldaláról, ami eloszlathatja ezt a bizonytalanságot?

 

R. B.: Őszintén szólva nem látok különbséget aközött, hogy valaki nap mint nap bemegy egy boltba, áruházba, plázába vásárolni, vagy feltölti a polcokat áruval. Azt gondolom, hogy a raktárban, a raklapok között sokszor biztonságosabb, hiszen itt kevesebb a kontakt, és így kevesebb vírus is kering.

Az, hogy elmegy egy diák dolgozni, kevesebb veszélyt rejt magában, mint az, hogy az iskolába tömegközlekedéssel utazik.

Ami viszont fontos dolog, hogy a partnereink jelentős részének nemcsak, hogy van irányelve a koronavírusra vonatkozóan, hanem még ezek szigorúbbak is, mint az állami szabályozások. És nagyon keményen be is tartatják a munkavállalókkal a szabályokat. Igenis maszkban és kesztyűben kell dolgozni, megfelelő időközönként használni kell a tisztítószereket, és van olyan partnerünk, ahol még azt is tiltják, hogy a náluk dolgozók tömegközlekedjenek. Persze itt a megoldást is biztosítják.

És a Fürge Diák irányelve is ott van, ami nem csak a saját kollégáinkra vonatkozik, hanem a diákokra is. Megvan a saját – szintén szigorúbb – protokollunk arra, hogy egy diáknak mikor és hogyan kell jeleznie, ha bármilyen tünetet tapasztal magán, a családtagjain, a barátain vagy akár a kollégáin. Erről pedig folyamatos kommunikációt folytatunk velük.

Ezekből kiindulva annak veszélye, hogy munkában fertőződik meg a diák, kevesebb vagy ugyanannyi, mint ha más szabadidős tevékenységet folytatna.

 

 

 

Vírushelyzet és fejlődés

 

• Milyen előnyt lehet kovácsolni diákként abból, ha valaki most vállal munkát? Miben fejlődhetnek?

 

R. B.: Le kell szögeznünk, hogy az elmúlt 1-2 évben a diákok egy számukra komfortosabb munkaerőpiaci környezettel találkoztak. Azok a cégek, akik diákokat foglalkoztattak, nagyon sok esetben a létszámhiány miatt eltorzult munkáltatói magatartást mutattak arról, hogy milyen a munka világa.

Az, ami most van, az sokkal valóságosabb. Kicsikét talán szigorúbb is… De ez egyrészről reálisabb képet mutat számukra, másrészről amikor majd mint felnőtt munkavállalók kerülnek ki a munkaerőpiacra, hasonló helyzetekkel, magánéleti problémákkal kell megküzdeniük munka mellett is. Például, amikor majd a gyerekük lebetegszik, és emiatt meg kell oldani akár a gyerekfelügyeletet, akár a munkáltatóval kell egyeztetnie a szabadságairól. Most alázatosabbnak kell lenniük a diákoknak, mint korábban, de ez a valóság. Most túlkínálat van munkaerőből, és ehhez alkalmazkodniuk kell nekik is. Ez a jövőben csak az előnyükre vállhat.

 

---

 

Magyarországon évente átlagosan 180-200 ezer diák vállal valamilyen alkalmi munkát, jelentős részük, legalább 130.000 fiatal iskolaszövetkezeten keresztül. Hogy miért érdemes diákmunkaszövetkezeten keresztül munkát vállalni fiatalként, milyen előnyei vannak ennek, milyen életkori- és egyéb szabályoknak szükséges megfelelni, mire érdemes odafigyelni, arról a Diákmunka kisokos cikkünkben olvashattok részletesen.

Aki pedig az új tanév elindulásával egy kis zsebpénz és munkatapasztalat szerzésen gondolkodik, mindezt egy jó csapat részeként, annak a Fürge Diák Iskolaszövetkezet Mekis munkáit ajánljuk, ahol jelenleg is van lehetőség diákmunkát vállalni. A lehetőségről az alábbi linkeken találtok bővebb információkat:

Kapcsolódó weboldal: www.furgediak.hu

Mekis munkákról további információk: https://meki.furgediak.hu/

Facebook: www.facebook.com/furgemeki/

 

Képek forrása: Fürge Diák Iskolaszövetkezet