Hangolódj az olimpiára – sportolók életéről szóló digitális kiállítás Balatonfüreden

Hangolódj az olimpiára – sportolók életéről szóló digitális kiállítás Balatonfüreden

A magyar tenger partján, az örökké nyüzsgő, programkavalkádban gazdag Balatonfüreden egy igazán izgalmas kiállításon jártam, ahol kiváló tudósok, művészek és legújabban sportolók életét, sztorijait, különleges eredményeiket ismerhetjük meg.  A teljes mértékben digitális kiállítás a Zsidó Kiválóságok Házában található, ahol egyénre szabva választhatjuk ki, hogy mely 5 sportoló életével szeretnénk megismerkedni. Lehet választani elért eredmények alapján, de ismert és általunk kedvelt sportolók neveire is rákereshetünk. Mindben közös, hogy zsidó származásúak és nagyon sikeresek. Közeledve az olimpiához, mi más tematikát választhattam volna, mint a híres olimpikonokat, akik közül a ma élő legidősebb Keleti Ágnes, a mindenki által ismert úszó Hajós Alfréd, a világsztár Mark Spitz, Fábián László, Kárpáti György életének és sztorijának főbb állomásaival ismerkedtem meg.

 

 

A balatonfüredi Zsidó Kiválóságok Háza digitális kiállításának tematikája zseniális, jelenleg 409 ember életét dolgozza fel évszámokkal, érdekeségekkel, elért eredményekkel, legyen ez a tudomány és a felfedezés világa, vagy akár a zene és más alkotóművészeté, vagy a sport területe, hisz megtaláljuk itt Dés Andrást, Einsteint, Freud életrajzát is, csakúgy, mint a jelenleg élő legidősebb olimpikon, Keleti Ágnes tornászbajnok életútját is.

Korábbi cikkünk a témában itt olvasható: Tudós-emberek – avagy a felfedezések fonákja – Felelős Szülők Iskolája (felelosszulokiskolaja.hu)

 

 

Az idei párizsi olimpiához közeledve hajtott a kíváncsiság, hogy vajon mit és hogyan értek el ezek az olimpikonok, mert ugye mindenkinek megvan a maga életútja.

A digitális paneleken számtalan játékos kirakó, tudtad-e érdekesség rövid, de mégis lényegre törő válaszokkal, ami akár már az iskolás korosztálynak is kiváló szórakozás, miközben észrevétlenül tanul. A figyelmet a jól megválasztott képek viszik tovább.

 

Fábián László, azaz „Öcsi”, aki a melbourne-i 1956-os olimpia sztárja volt, hisz alig 20 évesen olimpiai aranyat szereztek 10 ezer méteres kajak kettesben, ami sportági diadalnak számított. De vajon ki tudta, hogy a kis Öcsi eleinte a péklapátot fogta, hisz dolgoznia kellett a pékcsaládban, fizikai munkát végzett és csak azután váltotta ezt át evezőlapátra, méghozzá elég sikeresen.

 

 

Aztán itt a margitszigeti uszoda névadója, Hajós Alfréd, aki nemcsak kiváló úszó, de kiváló építész is volt. Talán az Ő története volt az egyik legizgalmasabb, hisz ki gondolta volna, hogy az első újkori olimpián, 1896-ban 12 Celsius fokos nyílt vízben, a tengerben hozta el a 100 méteres és az 1200 méteres gyorsúszás olimpiai aranyát az a srác, aki egyébként 4 évesen tanult meg úszni.

A sportról szólt az egész élete, „all round sportember” volt, hisz a labdarúgásban is komoly eredményeket ért el, idősebb korában játékvezető és szövetségi kapitány is volt.

Tudtad? Nemcsak sportban, hanem építészetben is kapott olimpiai érmet Párizsban, 1924-ben „ideális stadion” tervével, melyet az UTE stadion tervével nyert el.

 

 

Kárpáti György – „Csirkebácsi”

Aki még sárga csillaggal a ruháján járt edzésekre, mert akkor ez még kötelező volt.

Ő is egyszerre jeleskedett az úszás és a labdarúgás területén.

 

 

Mark Spitz – aki egyetlen olimpián 7 aranyérmet nyert!

Kíváncsi voltam egy-egy külföldi, zsidó származású olimpikonra is. Jobbat nem is választhattam volna, mint Mark, aki a 1972-es müncheni olimpián felült a sportvilág trónjára, hiszen egy olimpia alatt 7 aranyat zsebelt be. Egyébként itt, mindössze 22 évesen befejezte olimpiai sportkarrierjét, és a showbiznisz felé fordult. Számos tévéműsorban látjuk viszont, de sport szakkommentátorként is jeleskedett a „bajuszkirály”.

Érdekesség, amit szintén a kiállítás jópofa kérdései és válaszai alapján tudtam meg:

Ő volt az, aki soha nem vágatta le a bajuszát, még az olimpiára se. Ez azért érdekes, mert az úszásnál ez nem könnyíti az ellenállást, sőt…, de ez sem számított. Hogy ez divat hóbort volt vagy babona, azt talán sohasem tudjuk meg.

Természetesen róla is készült könyv Egy olimpiai bajnok rendkívüli élete címmel, de dokumentum filmet – Szabadság vihara címmel – is találhatunk róla, amit nem kisebb nevek rendeztek, mint Quentin Tarantino és Lucy Liu.

 

 

És akkor jöjjön Keleti Ágnes, a világhírű magyar tornászbajnok, aki tudomásom szerint a legidősebb (104 éves) jelenleg élő olimpikon a világon.

Az Ő élete igazán szövevényes, hisz 31 évesen, 1952-ben Helsinkiben nyerte élete első olimpiai érmét.

Talán az Ő életében jelennek meg legmarkánsabban a zsidósága miatti nehézségek, kihívások, hányattatások, amelyeket egyébként Ő nem feltétlenül így élt meg. A második zsidótörvény korlátozásai miatt a Fasori Evangélikus Gimnáziumban érettségizett, egyetemre nem mehetett. A vészkorszakot különböző álneveken bujkálva élte túl, tehetséges volt zenében és sportban is. Az 1956-os évi olimpia sorsfordító volt számára, Melbourne mégis elsősorban a szabadságot jelentette és azt a boldogságot, hogy 10 év után ismét találkozhatott az Ausztráliába emigrált nővérével.

1958-1980 között az izraeli tornászválogatott vezetőedzője volt, az olasz válogatott felkészítése is az Ő nevéhez fűződik 1960-as római olimpiára.

 

 

Bevallom, hogy a társaságból mások kiválasztottjaiba is belenéztem, mert hát ki bírta volna ki, hogy ne tudja meg Vitray Tamás életének főbb állomásait, a „pletykás kommentátorét”, aki előbb szerepelt a tévében, mint hogy saját magának lett volna készüléke, aki akár színészi pályára is mehetett volna, de mégis a magyar sportélet elvitathatatlan karaktere, akit a nagyszülei neveltek fel.

Érdekes, izgalmas, hogy a kiállítás úgy mutat be kiválóságokat, hogy az eredményükre, felfedezésükre és élettörténetükre fókuszál, ami együtt jár a zsidóság sokszor nehezített, értelmetlen üldöztetett élethelyzetének bemutatásával, hisz mennyivel könnyebb lehetett volna Keleti Ágnesnek is, ha nem kell kontinensek között menekülnie azért, hogy szabadon sportolhasson, dolgozhasson.

 

 

A kiállítás célja nem a sajnáltatás. A digitális személyre szabott aha-élmény megérkezik, az információk játékos formában tűnnek fel a paneleken. Bizony elgondolkozunk egy-egy kiválóság teljesítménye, sporteredménye mögötti küzdelmes úton, elköteleződésükön, –  és ez már önmagában inspiráló.

Hát még így az olimpia kezdte előtt, ahol a világ színe-java megmutatja magát. Persze az olimpiák történetéről is volna mit mesélni, hisz többször azért nem négyesével ugranak az megrendezés évszámai, mert a háború meghiúsította azokat…  De most biztos, hogy sokan július 26-án a képernyő elé ülünk, és szurkolunk, mert a sport is egy hatalmas erőforrás tud lenni. Akik pedig a pályán vannak, azoknak sok sikert, mert Őket senki sem kérdezi meg a megmérettetés pillanatában, hogy jól aludtak-e, ez-e az Ő legjobb formájuk, az olimpiai küzdelem egyetlen napján kell toppon lenniük, akkor kell a mentális és fizikai erőforrásokat a legjobban kamatoztatni.

 

(Részletes olimpiai program: PÁRIZS 2024: AZ OLIMPIAI PROGRAM SPORTÁGI ÉS NAPI BONTÁSBAN – Nemzeti Sport )

Reméljük sokaknak sikerül!

Akik Balatonfüreden járnak, mindenképp ugorjanak be két fürdés között a Zsidó Kiválóságok Házába, és élvezzék a kiállítást! Én a sport tematikát javaslom akár az egész családnak.