A gyerek testbeszéde – olvass a jelekből!

A gyerek testbeszéde – olvass a jelekből!

A kommunikáció nagyon fontos minden élőlény esetében, hiszen az biztosítja a megfelelő információáramlást feladótól a címzettig és vissza. Jelentős része a testbeszéd, gesztusok, mimika is.

Szülőként, nevelőként ezeken keresztül is rengeteg segítséget kapunk, amelyek nélkülözhetetlenek ahhoz, hogy megfelelő módon, egészségesen tudjuk terelni, nevelni őket. De hogyan tudunk a gyereknek segíteni, hogyan értelmezzük azokat a jeleket, amelyek önkéntelenek? Biztos, hogy jól fejtjük meg az alig észrevehető kódokat?

Őszinte kommunikáció

A testbeszéd a legtöbbször nem tudatos, azzal nem lehet hazudni, egy gyerek ilyen módon nem tudja leplezni az igazi érzéseit. Ha már nagyobb, akkor előfordul, hogy kísérletet tesz arra, hogy mosollyal felülírja a valóságot, pl. a csalódottságát, de ezután már igyekszik fizikailag is távol kerülni, nehogy kiderüljenek az igazi érzései. A „tünetek” megfejtéséhez fontos a szövegkörnyezetet is figyelembe venni.

Honnan lehet tudni, hogy a gyerek mennyire befogadó? Mennyire félénk? Milyen érzelmeket igyekszik leplezni? Melyek a tipikus jelek, azaz a testbeszéd mit árul el a gyerekek esetében?

A legjellemzőbb jelek:

1. Ha a fogát összeszorítja vagy dacosan néz, akkor ez valamilyen komoly ellenállást fejez ki, valaki megbántotta, valamilyen kudarc érte. Gyakran össze is húzza magát ilyenkor.
2. Ha kiegyenesedve, magabiztos léptekkel közelít, akkor valamilyen örömhírt szeretne közölni veled.
3. Ha megkérded tőle, hogy ma mi történt az iskolában, és másfelé néz, kerüli a tekintetedet, akkor biztosan olyan dolog van a háttérben, amiről nem akar vagy nem tud beszélni.
4. A rá jellemző egyedi testtartás eredetét is érdemes megfejteni. Sokszor egy szétcsúszó, nyegle üléstartás utalhat félszegségre, bizonytalanságra is.
5. Ha a testbeszéd valami teljesen másról árulkodik, mint a száj vagy a szem, akkor ott valami hamisság van. Ennek érdemes utánajárni.

A jelek értelmezését növelő gyakorlatok:

1. Kapcsolj be a tévében egy filmet, és vedd le a hangot. Ha lehet, rögzítsd a műsort pár percig. Próbáld meg kitalálni, mit mondhatnak a szereplők egymásnak. Jegyezd fel a gondolatot, majd nézd végig újra, de már hanggal együtt. A hallottak a lejegyzettekkel együtt bizonyítékok arra, mennyire jól értelmezed a testbeszédet, gesztust, mimikát.
2. Figyeld a gyereket otthon vagy iskolában, lehetőleg egy olyan helyen, ahol ő nem lát téged. A legjobb, ha ilyenkor fülhallgatóval valamilyen zenét hallgatsz. Közben tanulmányozhatod a viselkedését. Érdemes itt is megjegyezni, hogy a gyerekek egymással milyen testbeszédet, azaz nonverbális jelrendszert használnak.
3. A játszótéren vagy az iskolában várakozás nagyszerű lehetőség arra is, hogy megfigyeld, a szülők és gyerekek egymással milyen módon kommunikálnak – beszéd nélkül. Ezekből is nagyon sokat lehet tanulni.
4. Tanulmányozd az embereket! Buszon, villamoson vagy akár egy kávéházban figyeld az embereket, és próbáld meg kitalálni, hogy miről beszélgethetnek.
5. Amikor egyedül vagy, utánozd a gyereked mozdulatait, testbeszédét. Az átéléssel viszed közelebb magadat ahhoz, hogy jobban tudd értelmezni a mondandóját, és közelebb visz a gyermeked valódi érzéseihez.