Anyasárkány születik?

Anyasárkány születik?

Hogyan születhet meg az “anyasárkány” és mit tehetünk ellene? Mi és ki segíthet az újdonsült anyának és az apának a szorult helyzetben?

Az elegjoanya.hu cikke megpróbálja felvázolni, mi vezethet az anyák “kiégéséhez”, zsörtölődéséhez, illetve arra is rámutat, miként lehet úrrá lenni a helyzeten.

Amíg csak ketten vannak, a szeretett nő és férfi lesik egymás gondolatát, sokszor saját szükségleteiket a szeretett társ igényei mögé sorolva élik hétköznapjaikat. Ideális esetben önmagukra és a párjukra is jut elegendő idő, energia; ha letelik a 8-10 óra munka, még belefér egy rövid edzés, vagy találkozás a barátokkal, egy mozi, közös vacsora, meghitt beszélgetés. Optimális esetben aztán a vágyott időpontban megszületik a mindkettejük által annyira várt új kis élet.

A baba születésével az újdonsült szülőknek lezárul addigi életciklusuk, és egy teljesen új helyzetben találják magukat: 24 órás felelősség, készenlét, állandó fáradtság, kimerültség, a babával otthon maradó szülőnek (aki az esetek túlnyomó többségében az anya) pedig jó időre megszűnik az addigi – jól tervezhető és kiszámítható – napirendje, rutinja, sokszor a munkája, hivatása is (ezzel együtt megszokott jövedelme), nem is beszélve  társadalmi “beágyazottságáról”.

Kimerültség és kirekesztettség

Ebben az új élethelyzetben az anyák hajlamosak arra, hogy elbizonytalanodjanak önmagukban, korábbi képességeikben, hiszen merőben új kihívásokkal szembesülnek, és úgy érzik, egyre kevésbé képesek megfelelni az önmagukkal szemben támasztott elvárásoknak. Sokan egyenesen azt élik meg, hogy csupán mellékszereplők saját életükben (esetleg úgy gondolják, már nincs is “saját” életük, csupán mások életéhez asszisztálnak).

Mindeközben a – szintén fáradt és kimerült – apa azt tapasztalja, hogy élete párja kezd eddig általa nem ismert személyiségvonásokat magára ölteni. Nem érti, mi történik (noha az anya ezt általában megkísérli elmagyarázni), miért rosszkedvű és frusztrált a szeretett nő, hiszen itt ez a csodálatos gyermek, az anyának pedig nincs más dolga, csak hogy vele foglalkozzon egész nap, élvezze az anyaságot – mégis elhanyagolja őt, a férfit és saját magát is. Közben az anya is vágyna egy kis “pihenőre”, kényeztetésre, de sok esetben esélye sincs rá, hogy valaki (az apán kívül) legalább egy kis időre “felváltsa”.

A család bővülésével az első hónapokban, években együtt járó teendők és életforma még egy a monotonitást egyébként viszonylag jól tűrő személy esetében is komoly pszichés igénybevételt jelent, amivel ha nem tud megbirkózni (ami nyilván alkat- és gyerekfüggő is, mindenesetre egyáltalán nem könnyű feladat), a halmozódó frusztráció előbb-utóbb utat tör magának és – egyre több segélykiáltást hallatva – megszületik a sárkány.

Vekerdy Tamás: kell a privát idő és a feltöltődés!

Nehéz lenne szabatosabban és őszintébben megfogalmazni, mi megy végbe ilyenkor egy anyában annál, ahogy Vekerdy Tamás teszi ezt az Érzelmi biztonság c. könyvében: “hogy az izolált anya egyedül küzd a háztartással, és mellette még az egy, két, három gyerekkel, az kibírhatatlan az esetek jelentős részében. Erre még mindig nem eléggé jöttünk rá.”

Azt javasolja, hogy – mivel manapság jellemzően már nem nagycsaládban élnek az emberek, ahol mindig “kéznél van” a segítség – érdemes költeni egy az anyának mindenben (a háztartásban is) segítő bébiszitterre és/vagy  bejárónőre. Ha pedig ez nem lehetséges, akkor az ismeretségi körben kell megszervezni, hogy időnként elmehessünk otthonról. Emellett a párunkkal is  csináljunk kettesben programot, hogy aztán a gyermek(ek) ismét egy jól “rágható” anyát kapjanak vissza, “aki utat tud nyitni szeretetének, pozitív érzelmeinek, amelyek átélése a gyerek számára annyira fontos”.

A társ a legfontosabb támasz

A sárkánnyal való sikeres megküzdésben azonban legfontosabb támaszunk – anyaként és apaként is – mindenekelőtt a társunk, aki a legtöbbet segíthet abban, hogy elkerüljük újabb sárkány-fejek növesztését (és átvészeljük a különösen nehéz időszakokat). Egymás erőfeszítéseinek kölcsönös megbecsülése, a dicséret (ami az évek múlásával valahogy lassan kikopik a kapcsolatokból), a hála érzése, a mosoly és a humor sokat segíthet, amíg a szülők csak “túlélő üzemmódban” működnek.

A cikk folytatása, teljes változata az elegjoanya.hu oldalon olvasható.