Árulkodó jelek – amiről a test beszél
Előfordult már veled, hogy mikor gyermekedért mentél az óvodába, vagy az iskolába, már első pillantásra tudtad, hogy baj van? Sőt, akár az is elképzelhető, hogy nagy körvonalakban akkor is el tudtad volna mondani, hogy mi történt, ha gyermeked egyetlen szót sem szólt volna.
Biztos vagyok benne, hogy Te is legtöbbször már gyermeked testtartásából, mozgásából következtetni tudsz arra, mi történhetett vele az iskolában, milyen hangulatban van, hogy milyen jegyet, esetleg beírást hozott aznap – írta a varazsbetu.hu oldal szerzője.
- Ha fogát összeszorítja, és dacosan néz, akkor ez valószínűleg valamilyen indulatot fejez ki, valaki valószínűleg megbántotta, vagy valamilyen igazságtalanság érte.
- Ha a fejét lehorgasztva, lassan vonszolja magát hazafelé, akkor valami nem sikerült, valamiben vesztett vagy kudarcot szenvedett el.
- Mikor rugalmas léptekkel, peckesen közelít, biztos valamilyen örömhírrel érkezik.
- Ha a „Na, mi történt ma?” kérdésre válaszolva alkalmanként félrenéz, vagy kerüli a tekinteted, akkor szinte borítékolni lehet, hogy nem akar, vagy nem mer elmondani valamit. A teste azonban – szándékától függetlenül – beszél helyette.
A testbeszéd önkéntelen, a gyermek akaratától független, így hazugságra sem használható.
A test többet mond – főleg a változásra kell figyelni
Valójában a gyerekek esetében a testbeszéd sokkal több információt hordoz, mint a szavak. Ha ezeket a jelzéseket nem értjük meg, akkor gyermekünk közlendőjének túlnyomó része elveszik számunkra. Pont az a része, mely a legfontosabb, mely gyermekünk hangulatáról, lelkiállapotáról, érzelmeiről árulkodik.
Minden gyermeknek sajátos a testtartása, és egyediek, rá jellemzőek a gesztusai. Érdemes ezekre figyelnünk, mert ha eltérést tapasztalunk, ez szinte biztos jelzése annak, hogy a lelkiállapotában is változás történt. Sajátos megnyilvánulása ennek például a félszegség, vagy – sok-sok egyéb mellett – árulkodó jel lehet a nyegle ülés is, ami sokszor bosszanthat bennünket, pedig lehet, hogy valamilyen sikertelenséget jelez, vagy azt, hogy gyermekünk nem találja a helyét. Ilyenkor inkább tapintatos segítségre szorulna, mint a „szokásos” rosszalló figyelmeztetésre.
Nagyon fontos azonban, hogy miként kezeljük a testbeszédből szerzett információkat! Sose feledjük, hogy ezeket a gyermek nem szándékosan hozza tudomásunkra, mondhatni, „csak kileshetjük” azokat. Tapintatosan, gyermekünk érdekében kell használnunk az így szerzett információkat, de semmiképp sem szabad a gyermek megszégyenítésére használni ezeket.
Játékötletek szülőknek
Ma kivételesen nem gyerekeknek, hanem szülőknek szóló játékötleteket állítottam össze, melyek segítségével fejlesztheted a testbeszéd megértésének képességét.
Utánzó
Figyeld meg gyermeked viselkedését egyes helyzetekben (például a játszótéren a homokozóban, vagy ha a szobájában játszik), majd pároddal négyszemközt próbáljátok meg utánozni.
Figyelj oda az apróságokra: milyen arckifejezése van, hogyan tartja a kezét, hogyan vakarózik, hogyan néz körbe, ásít, ül vagy térdel. Miközben egyikőtök utánozza őt, próbáljátok kitalálni, mi járhat gyermeketek fejében. Vicces játék, és közben sokkal jobban megismerhetitek gyermeketek gondolkodását, érzéseit.
Persze ne a gyerek előtt játsszátok ezt a játékot, nehogy úgy érezze, hogy kigúnyoljátok, vagy nevettek rajta.
A teljes cikk és az összes, szülőknek szóló játékötlet a varazsbetu.hu oldalon olvasható.