Hogyan neveljünk testben és lélekben egészséges gyerekeket?

Hogyan neveljünk testben és lélekben egészséges gyerekeket?

Tudni, hogy mi kell az ideális gyerekneveléshez, egy dolog. Ám a gyakorlatban is megvalósítani, no az egész más tészta. Lássunk 13 fontos dolgot elméletben és a gyakorlatban.

Olvastam egy cikket egy külföldi blogon, mely 13 olyan tényezőt sorakoztat fel, ami fontos ahhoz, hogy testben és lélekben egészséges gyermekeket neveljünk. Végignéztem, hogy mik ezek a szempontok és meg kellett állapítsam, hogy még van mit tanulni – írta az elegjoanya.blog.hu szerzője.

Nagyon sok könyvet és szakirodalmat olvasok gyereknevelés témában, de a gyakorlatban kivitelezni az mindig más. A gyerekek lázadoznak, ellenállnak, a szülő sokszor belefárad ebbe a harcba és inkább enged. Sajnos én is gyakran beleesek ebbe a hibába, hogy nem vagyok elég következetes. Állandó vívódásban vagyok, hogy ha meghúzom a határokat és tartom magam hozzá, akkor túl szigorú szülő vagyok? Ha meg engedek, akkor úgy érzem, hogy simán kihasználják a helyzetet. Megérzik a gyenge pontom és már érvényesül is az akaratuk.

Örök tanulási folyamat, állandó vívódás, hogy vajon jól csinálom-e.

 

• Határok kijelölése: a szakemberek és számos könyv is azt mondja, hogy a gyerekek akkor érzik biztonságban magukat, ha határokat jelölünk ki nekik. Ami a legnehezebb, hogy be is tartsuk ezeket a szabályokat, mert, ha nem sikerül, akkor a gyerekek sem veszik komolyan. Nálunk van, amiben működik ez, van, amiben kevésbé, szóval van hova fejlődni még. Nagyobb gyerekekkel érdemes közösen felállítani a szabályokat, így ők is könnyebben elfogadják és magukénak érzik azokat.
• Napi rutin: ez is fontos a biztonságérzethez, főleg kisebb korban. Ha szétfolynak a napjaink, akkor kaotikussá válik minden nekünk és a gyereknek is. Érdemes már csecsemő kortól kezdve kialakítani a napirendet, mert akkor ehhez szokik hozzá a gyermek és nagyobb korában már könnyebben alkalmazza. Ez nálunk a hétköznapokban egész jól működik, hétvégén meg kevésbé fontos, akkor lehet lazábban kezelni a dolgokat.
• Empátia: vannak gyakran esetek, amikor valami rossz történik velük (összevesznek a barátnőjükkel, valaki megbántja őket vagy ők bántanak meg mást, vagy akár egymást). Ezeket a helyzeteket igyekszünk kibeszélni és ilyenkor próbálom őket abba az irányba terelni, hogy nézzék a másik oldaláról is a történetet. Vajon ők, hogy éreznék magukat a másik helyében.
• Házimunka: sokat tanulnak az önállóságról, ha már korán elkezdünk rájuk bízni bizonyos feladatokat. Nálunk is van pár dolog, amit nekik kell elvégezni. Hát nem mindig történik meg és sokszor van nyafogás miatta. Például kérem őket, hogy takarítsák ki a szobájukat, arra az a válasz, hogy minek, nekem így is jó. Ez nálunk is küzdelem, de egy idő óta én már nem rakok rendet az ő szobájukban, ez az ő dolguk. Általában nagy duzzogva megcsinálják. A lényeg, hogy ilyenkor ne veszítsük el a türelmünk és ne csináljuk meg helyettük a feladatot. Nem olyan egyszerű ez, igaz? Pláne egy rendmániásnak.
• Képernyő korlátozás: ezt mi bevezettük egy ideje. A telefonjukon van egy alkalmazás, ami korlátozza bizonyos tartalmak hozzáférését. Csak az engedélyünkkel férnek hozzá játékokhoz, youtube-hoz. A tévénézés is egész jól visszaszorult, hétköznap alig van bekapcsolva, hétvégén is igyekszünk olyan programokat kitalálni, ami csökkenti a képernyő előtt töltött időt. Észrevettük, hogy ha sok időt töltenek el a képernyő előtt, sokkal türelmetlenebbek, kevésbé figyelnek ránk.
• Élmények a tárgyak helyett: erről már többször is írtam pár cikkemben és egyre inkább sikerül megvalósítani most már a családi körben is, hogy ne játékokat adjanak ajándékba, hanem a közös élmények átélését helyezzük előtérbe. Ezekre sokkal jobban fognak emlékezni, mint egy huszadik legóra vagy babára.

A további 7 pont, valamint a teljes cikk az elegjoanya.blog.hu oldalon olvasható.