Dobd ki a játékok felét, mondd le a programok háromnegyedét, és boldogabb lesz a gyereked?

Dobd ki a játékok felét, mondd le a programok háromnegyedét, és boldogabb lesz a gyereked?

Nálatok is játékok borítják el a nappalit és a mosógép tetejét? Ti is érzitek néha, hogy csak „szolgáltató személyzet” vagytok a gyerekeitek életében?

Az első kérdésre egyértelműen igen a válaszom, a másodikra egy bizonytalanabb igen. Gyakran hallani, hogy „régen nem ilyen volt a gyereknevelés, túlzásba visszük a gyermekközpontúságot”– de a felnőttvilág (és nagyjából minden) is egészen más volt, szóval nehezen fogadom el ezt az érvet. Két ovis kislány anyukájaként abból áll az életem, hogy a két véglet között keresem az egyensúlyt. Azt hittem, hogy az egyszerűbb gyermekkor-mozgalom megismerése csak fokozza majd a dilemmáimat. Nem így történt. A wmn.hu szerzője, Tóth Flóra bonyolultan jut el az egyszerűsítéshez.

Egyszerű vagy bonyolult?

Rendszeresen olvasok róla, hogy „a gyerekeknek egyedül kellene játszaniuk a kertben három bottal és négy kaviccsal, mert az fejleszti őket igazán”. Két ovis kislány anyukájaként nagyjából abból áll az életem, hogy a két véglet között keresem az egyensúlyt. Azt hittem, hogy az egyszerűbb gyerekkor-mozgalom megismerése csak fokozza majd a lelkiismeret-furdalásomat. Nem így történt.

Az egyszerűbb gyermekkor hívei tulajdonképpen kikonmarizzák az egész gyermeknevelést. Nekem voltak fenntartásaim, már csak azért is, mert én vagyok az anyuka, akinek heti három foglalkozásra járnak az óvodás lányai. Ettől függetlenül, ahogy elmélyedtem a Kim John Payne által írt könyvben (ami azért nekem egy kicsit túl amerikai), ami az egésznek az alapja, és főleg, miután beszélgettem Faragó Ági egyszerűbb gyermekkor tanácsadóval (azok egyike, akik elvégezték a könyvre épített képzést), rájöttem, hogy a legtöbb gondolatukkal egyetértek (elvi szinten mindenképpen). A könyv alapelve az, hogy a mai gyerekeket négy nagy túlzás veszi körül:

– túl sok holmi,

– túl sok választási lehetőség,

– túl sok információ

– túl nagy sebesség.

Payne szerint ezekkel a túlzásokkal, szinte poszttraumásstressz-szindrómát, egyfajta folyamatos lelki lázat okozunk a gyermekeinknek, akik ettől válnak nehezen kezelhetővé.

Túl sok információ

Én naponta érzem azt, akár a híreket olvasva, akár csak valakivel beszélgetve, hogy a sok probléma, amivel szembesülök, csak felesleges stresszt okoz. Szerintem a gyerekek is rendszeresen megtapasztalják ugyanezt. Payne esettanulmánya nekem kicsit túlzó. A nyolcéves James otthonában a szülei érdeklődése miatt folyamatosan ment a CNN, és rendszeresen megvitatták az ott látottakat, különösen a környezetvédelmi témákat. A kisfiú szuper jól teremtett kapcsolatot felnőttekkel, de közben rengeteg szorongás jellemezte, és a kortársaival egyáltalán nem jött ki. A történet szerint a szülők Payne tanácsára kikapcsolták a tévét, és estére halasztották az aktuálpolitikai beszélgetéseket, így tehermentesítve a kisfiukat.

A cikk folytatása (túl sok játék; túl sok információ; mit mondanak, akik változtattak) a wmn.hu oldalon olvasható.