Einstein elárulta, hogyan nevelhet bárki intelligens gyereket

Einstein elárulta, hogyan nevelhet bárki intelligens gyereket

“Ha azt akarjátok, hogy intelligensek legyenek a gyerekeitek, olvassatok nekik tündérmeséket. Ha azt akarjátok, hogy még intelligensebbek legyenek, olvassatok nekik még több tündérmesét.”- Albert Einstein

Vannak (tőlünk nem is olyan távoli) országok, ahol a kismamákat és kispapákat ugyanúgy tanítják a mesélés fontosságára, mint arra, hogyan fürdessenek, vagy mikor mit adjanak enni a gyerekeiknek. Nálunk is sokat lehet olvasni a témáról de közel sem eleget. Még mindig sok az olyan szülő, aki nem is sejti, milyen nagyszerű dolgot hagy ki a gyereknevelésből, ami nem csak a kicsik életét változtatná meg gyökeresen, de az ő közös életüket és kapcsolatukat is könnyebbé, nyugalmasabbá tenné. A Családinet Albert Einstein gondolatait idézve mutatja meg a  a mindennapos mesélés sok-sok előnyét.

De szól ez a pár sor azoknak is, akik már most minden nap összekuporodnak pár percre a kicsikkel egy-két mese erejéig. Fontos, hogy megerősítésképpen Ti is lássátok, mennyi mindent kapnak ettől a pár perctől a gyerekeitek.

Mit jelent gyerekeinknek a mindennapos mesélés?

1. A mese életre szóló “moziélmény”!

Avagy mi a szösz az a belső képalkotás és miért fontos a gyerekednek

Amikor mesélés közben a gyerekre pillantasz láthatod, hogy a hangodat és a történetet hallgatva egy idő után már máshol jár. A kis fejében elindult a “mozi”. Ez a kisgyerek fejlődése szempontjából nagyon fontos folyamat, hiszen pár év múlva az iskolában annál jobban érti az olvasott szöveget, minél jobban meg tudja alkotni a szöveg alapján a saját belső képeit. Olyan ez, mint a konditerem. Minél többet jársz edzeni és minél profibb gyakorlatokat végzel, annál látványosabb az elért eredmény is. Gyermeked agyának a mesék jelentik a konditermet. Minél többet mesélsz Neki és minél inkább figyelsz arra, hogy korának megfelelő szövegeket halljon, az eredmény annál látványosabb lesz.

A belső képalkotás a kisgyerek számtalan tevékenységében megjelenik, nem csak a mesehallgatás során. Gondoljunk csak az álmokra, az álmodozásra, a játékra. Ezek során a gyerek az egész napos élményeit, szorongásait dolgozza fel. Minél inkább képes megalkotni a saját belső képeit ezen tevékenységek során, annál inkább képes lesz az őt foglalkoztató és sokszor nyomasztó történéseket, a felgyűlt feszültségeket is feldolgozni.

Itt jegyezném meg, hogy a TV-ben látott mesék azért nem helyettesíthetik a szülők által mondott meséket, mert onnan a kicsi készen kapja az “anyagot”, az agyának semmi munkája vele. Ez több szempontból sem hasznos neki de erről már biztosan sokat olvastál máshol, így ezzel most nem is fárasztanálak. 🙂

2. A mesékből úgy tanulhat problémákat megoldani a gyereked, hogy nem kell hozzá azokat átélnie

Réges-régen egy nagyon érdekes előadáson hallottam, hogy már az ősemberek is meséltek a tűz körül a gyerekeknek, hogy előre felkészítsék őket a rájuk leselkedő veszélyekre. Nem azt mondták nekik, hogy ezt és ezt csináld, ha jön a medve, hanem elmesélték a törzs legtiszteltebb vadászának kalandjait és abból minden fiatal vadász megtanulta, mi a feladata. Ha mi nem is egy medvével való találkozásra készítjük fel a gyerekeinket, veszélyek azért Rájuk is leselkedhetnek.

Több olyan mesekönyv is kapható, amikben a főhős eltéved, aztán kalandos úton de végül szerencsésen hazatalál, minden galiba megoldódik. Ilyen, elkóborolt mesehősökről szóló könyvek pl. a Bori eltéved vagy a Kisnyuszi elveszett. Nem minden kisgyerek veszti el a szüleit egy nagyáruházban vagy egy hétvégi szabadtéri buliban, de azért nem baj, ha van a kis buksijában egy történet arról, hogy a kedvenc mesehősük a pár hónapja hallott mesében odament a pénztáros nénihez vagy a rendőr bácsihoz segítséget kérni. A gyerekek agya csodálatos! A mesékből kiszedegeti a számára fontos dolgokat és azokat jó mélyen elraktározza a tudatalattijában. Amikor szükség van rá, szépen előkeresgéli. Így egy mese sem haszontalan. Sohasem tudhatjuk, mikor lesz szükség az abból tanultakra.

3. A mese erőt ad

A szülőktől hallott mesék erkölcsi kapaszkodót adnak a kicsiknek. Hiszen megtanulja a jó és a rossz közötti különbséget és azt is, hogy a történetek végén a jó elnyeri méltó jutalmát. Fontos megjegyezni, hogy bár a gyerek életkorához passzoló mesékből válogatunk, a mesélés során belefuthatunk nehezebb, a gyerekek számára általunk “feldolgozhatatlannak” gondolt fordulatokba. Bizony a mesékben előfordulhat erőszak, félelem, gonoszság. De az igazán jól megírt történetek végén mindig ott a megoldás, a konfliktusok feloldása is. Éppen ezért soha ne szépítsük a történetet, ne „cenzúrázzunk”!

A picik azt csipegetik ki a történetekből, amik számukra értékesek, az adott életszakaszukban fontosak és feldolgozhatóak. Minden kisgyerekes családban vannak olyan történetek, amik évről-évre visszatérnek és napokig kell olvasni a már kívülről fújt történeteket, újra és újra. Ez teljesen érthető, hiszen a gyereknek értelmi- és érzelmi fejlődésüknek köszönhetően ugyanaz a történet egy-egy év elmúltával teljesen új élményeket, “tanulnivalókat” tartogathat.

4. A mese a legjobb szókincsfejlesztő

“Aki mindennap hall mesét, annak anyanyelvi fejlettsége az iskolába lépés idejére másfél évvel előzheti meg azt a gyerekét, aki nem, vagy csak rendszertelenül hall mesét” – nyilatkozta Vekerdy Tamás egy vele készült interjúban.

A teljes cikkért a csaladinet.hu oldalt keressétek fel!