A képességfejlesztéshez ismerni kell a gyereket

gyerek lego kockákkal játszik

A képességfejlesztéshez ismerni kell a gyereket

Az iskoláskor elején milyen képességfejlesztéshez kell folyamodnunk? Hogy válasszunk a módszerek között? A mai gyerekeknek tényleg másfajta oktatásra van szükségük? Ezeket a kérdéseket járjuk most körül.

Szűcs Imre Lóránttal – A Nagy Kép Komplex Képességdiagnosztika tanácsadó szakpszichológusával – olvastunk egy interjút, amelyben a 21. századi  gyermekkori képességfejlesztéshez kapunk fontos fogódzókat.

A szakemberrel Lódi Viktória beszélgetett.

A képességfejlesztéshez motiváció is kell

  • Mely képességek fejlesztése a meghatározó alsó tagozaton?

Az alsó tagozat legfontosabb feladata az, hogy a gyerek tanulási alapkészségeit kialakítsa.

Játékos matematika.A készségek tanult, automatikusan, könnyedén lefutó sémák, amelyek lehetővé teszik a későbbiekben a tananyag megértését és elsajátítását. Ezt szokták tévesen úgy hívni: megtanítani a gyerekeket tanulni. Valójában maroknyi, kiemelten fontos, automatikusan, erőfeszítés nélkül lefutó rutin elsajátításáról beszélünk: azok a gyerekek, akik stabilan kialakult alapkészségekkel, és legalább átlagos mentális képességekkel rendelkeznek, mindenféle tanulásmódszertani hókuszpókusz nélkül könnyedén veszik a fölső tagozatot és a gimnáziumot.

Ötödik osztálytól a NAT a következő tanulási alapkészségeket tekinti alapértelmezetten meglévőnek:

– technikailag könnyed, jó tempójú és értő olvasás,
– hallott és olvasott instrukciók könnyed megértése,
– egyidejűleg jó tempójú, olvasható, és helyes írás,
– gondolatok pontos megfogalmazásának képessége akár összetett mondatokban szóban és írásban,
– matematikai alapműveletek és átváltások gyors, pontos futtatása különösebb erőfeszítés, gondolkodás nélkül.

Jól látható, hogy a központi írásbeli felvételik is nagyrészt ezen készségek színvonalát mérik fel, az ötödik osztály is leginkább attól “nehéz”, hogy a gyerekek egy része (kb. harmada) számára négy év alatt nem állnak össze megfelelő szinten a fenti készségek.

A felsős szaktanárok már csak annyit látnak, hogy a dolgozatban nincs ott a jó válasz, de azt már nem tudják (nem feladatuk) felmérni, hogy a gyerek olvasni, érteni, fogalmazni, számolni nem tud, nem figyelt eléggé vagy nem tanult eleget.

A tanács legtöbbször: figyeljen oda jobban, tanuljon többet. Az első sajnos nem a gyereken múlik, a második sajnos nem pótolja a gyerek hiányzó alapkészségeit.

Az országos, és nemzetközi kompetenciamérések egyaránt azt mutatják, hogy a felső tagozatos gyerekek egy része nem érti amit olvas, nem érti a feladatokat, nem tudja a gondolatait adekvátan megfogalmazni, és nem tud egyszerű gyakorlati matematikai problémákat megoldani.

A sikeres tanulás szempontjából a stabil tanulási alapkészségek kialakítását célzó aktivitásokon kívül minden egyéb, jelentős alsó tagozatos terhelés csak felesleges ballaszt, ami sokszor túlterheli a gyereket, és az alapkészségek kialakításának rovására megy.

Az alapkészségek sikeres elsajátítása nagyrészt a gyerek iskolába lépéskor meglévő érettségi szintjének, képességeinek, részképességeinek függvénye, kisebb részben múlik csupán az alkalmazott pedagógiai módszeren, haladási tempón, eszközökön. Mivel “kívülről” csak a gyerek teljesítménye (sikeres, könnyed, akadozó, nem megy neki) látszik, a mögöttes képességek rendszere nem, a képességbeli elakadást alsó tagozatban az alapkészségek kialakulásának nehézkessége és a gyerek motivációvesztése jelezheti.

Változó igények

  • Mennyiben mások a mai gyerekek a korábbi generációkhoz képest?

Aki a hetvenes-nyolcvanas években volt gyerek, a dolgokat vizuális eszközök hiányában nagyrészt hallott-olvasott forrásból kellett, hogy megértse. Ez a generáció jellemzően megkérdez valakit, vagy elolvas valamit, ha információra van szüksége. A rendszerváltás utáni időszakban felnőtt gyerekek már sokkal erősebben támaszkodnak vizuális csatornákra. Előbb néznek meg a YouTube-on egy videót, mint hogy felüssenek egy könyvet, vagy internetes keresőt használjanak.

Ez a felszínen megértési könnyebbséget jelent számukra, de sok minden van, ami nem érthető meg képekből, videókból: elvont fogalmak, komplex nyelvi szerkezetek megértése nélkül nem látnak a dolgok mélyére. Fontos feladata lenne az oktatásnak, hogy megtalálja az arany középutat: biztosítson vizuális eszközöket a könnyebb megértés érdekében, de tegye lehetővé a mélyebb megértést is a nyelvi csatornák erősítésével.

Változó módszerek

  • Milyen módszerekkel érdemes velük foglalkozni?

Mindenképpen figyelni kell, hogy a gyerekek mivel foglalkoznak maguktól. Spontán tevékenységeik, érdeklődésük, kíváncsiságuk ismeretében megtalálhatóak azok a pontok, amelyeknél fogva a figyelmük felkelthető, megtalálható a csatorna, amin keresztül el lehet jutni hozzájuk. Ez természetesen legtöbbször nagyon távol áll attól, ami ma az iskolában a legjellemzőbb: “olvasd el, tanuld meg!”. A tananyag és a taneszközök elavultsága a mai gyerekek nagy részéből teljes érdektelenséget vált ki. Pedagógiai véna, kreativitás, elhivatottság kell, hogy a tananyagot a gyerekek számára vonzóvá, kívánatossá tegyük.

A teljes interjút a  nagykep.hu-n olvashatod el.

Felelős Szülők Iskolája
  • Felelős Szülők Iskolája

Felelős Szülők Iskolája

A Felelős Szülők Iskolája 2010 óta működő aktív szakmai és civil közösség, mely keretén belül az ideális gyermeknevelésre, az „elég jól” működő családra és a felelős szülői attitűdre keressük a válaszokat.

Tovább

A weboldalon "cookie-kat" ("sütiket") használunk, hogy a legjobb felhasználói élményt nyújthassuk látogatóinknak. A cookie beállítások igény esetén bármikor megváltoztathatók a böngésző beállításaiban.