Üt, ver, tör és zúz – az agresszív gyerek

kisgyerek a sötétben

Üt, ver, tör és zúz – az agresszív gyerek

Az agresszív gyereket nagyon nehéz jól kezelni. Dühöngés közben nem ér el hozzá az intő szó. Ha egyáltalán szóhoz jutunk mellette.

sikoltó kislányAz agresszív viselkedés velünk él

Ranschburg Jenő szerint agresszív viselkedés mindig volt és mindig is lesz a gyerekcsoportokban – kezdi az Új Köznevelésben megjelent cikkében Sződy Judit. A gyerekek (főleg a fiúk) már nagycsoportos óvodásként össze-összemérik erejüket, óhatatlanul elkezdik felállítani a közösségen belüli rangsort, hogy utána ismét békességben folyjon tovább az élet. Az ilyen kisebb harcokat nem kell mindenáron megszüntetni (nem is lehet), arra azonban figyelni kell, hogy a rangsorképző agresszió kulturált mederben maradjon.

Ettől eltérő jelenség, ha egy gyerek minden vélt vagy valós, kisebb-nagyobb sérelemre agresszív választ ad. Az is, ha a gyerekek kipécéznek valakit, és „rászállnak”. Ezekben az esetekben a gyerekek, a közösség és önmagunk védelmében is tennünk kell valamit. De mégis mit?

A jutalmazott agresszív viselkedés hatása

A pszichológia-pedagógia történetének volt egy korszaka, amelyben úgy vélték, hogy az agresszió a felgyülemlett feszültség „kirobbanása”, ezért a gőzt időnként ki kell engedni, hogy utána újra megfelelően tudjunk működni. Ebből a feltevésből fakadt az a (téves) következtetés, hogy az agresszív gyereknek jót tesz, ha verekedős, háborús filmeket néz, ilyen számítógépes játékokat játszik, vagy ha kifejezetten agresszivitásra késztetik: adja ki a dühét, kiabáljon, vagy püföljön egy párnát. A kutatások azonban ezt az elméletet nem igazolták. Voltak kísérletek, amelyek ugyan azt mutatták, hogy csökken bennünk a feszültség, ha megtoroljuk a bennünket ért sérelmet, azonban, ha a környezet jóváhagyja, sőt jutalmazza az agresszív viselkedést, az általában fokozza a későbbi agresszív megnyilvánulásokat (…)

A büntetett agresszió hatása

Ahogy az agresszív viselkedés támogatása, úgy a büntetése is csak látszólag jó döntés. Ugyan kísérletek igazolták, hogy az a viselkedéstípus, amiért a gyerek következetesen büntetést kap, ritkábban jelenik meg (mert fél a következményektől), a kutatásokból kiderül, hogy az agresszív viselkedésért enyhén büntetett gyerek még agresszívebb lesz, mint előtte, mert a büntetés nem kelt benne komoly félelmet, viszont fokozza a frusztráltságát, dühössé teszi. Azok a gyerekek pedig, akik komoly büntetést kaptak nemkívánatos viselkedésükért, ritkábban voltak agresszívak nyíltan, hiszen féltek a további büntetéstől, viszont az agresszió sokszor tört náluk a felszínre szimbolikus formában: játék során vagy éppen valamilyen szokatlan, furcsa viselkedés képében. A súlyos büntetések megtörhetik az egészséges személyiségfejlődést, és kóros irányba tolhatják (…)

A jó modell

A fent említett kísérletekben nemcsak az enyhe, illetve a komoly büntetés hatását vizsgálták, hanem azt is, hogy milyen mértékű agresszió jellemzi azt a gyereket, akit nem vagy csak ritkán büntetnek az agresszív viselkedés miatt. Kiderült, hogy voltak agresszív megnyilvánulásaik, de korántsem annyi, mint azoknak, akik enyhe büntetést kaptak. Az ok az, hogy akit nem büntetnek (gyakran), abban nem marad tüske, ami feszültséget kelt, ezért aztán nincs az agressziónak üzemanyaga. Ráadásul, mivel nem kell félniük a megtorlástól, ezek a gyerekek a mindennapi élet elkerülhetetlen frusztrációira azonnal reagálhatnak: lehetnek ott és akkor dühösek, haragosak, és a probléma megértésében vagy feldolgozásában számíthatnak szüleik segítségére. Egyben megfelelő modellt is kaphatnak, hogy hogyan kezeljék a feszültségüket (…)

Hogyan segítsünk a kicsiknek egy gyerekcsoportban?

  • Dühöngés közben a gyerek nem képes a kifinomult gondolkodásra: „hegyi beszéd” helyett szorítkozzunk határozott, rövid utasításokra, ne féljünk fizikailag is jelezni a határokat: fogjuk meg a kezét, nézzünk a szemébe, vagy tereljük ki másik helyiségbe!
  • Éles helyzetben ne firtassuk, hogy „ki kezdte”! Elsődleges cél a dühöngés, verekedés leállítása. Amikor már minden békés, akkor beszéljük meg a felekkel az esetet!
  • Ne ragaszkodjunk a bocsánatkéréshez, csak javasoljuk! Ha a gyerek dühe elmúlt, és felfogta, hogy jogtalanul tett kárt valakiben/valamiben, úgyis bocsánatot fog kérni. Ha még mindig jogosnak érzi a dühét, és ennek ellenére bocsánatot kell kérnie, csak a frusztrációját növeljük, ráadásul képmutatásra tanítjuk.
  • Játsszunk olyan drámajátékokat, amelyek során megtanulnak a gyerekek agresszió nélkül, asszertív módon kommunikálni!

Sződy Judit teljes írását az Új Köznevelésben olvashatjátok el!

Felelős Szülők Iskolája
  • Felelős Szülők Iskolája

Felelős Szülők Iskolája

A Felelős Szülők Iskolája 2010 óta működő aktív szakmai és civil közösség, mely keretén belül az ideális gyermeknevelésre, az „elég jól” működő családra és a felelős szülői attitűdre keressük a válaszokat.

Tovább

A weboldalon "cookie-kat" ("sütiket") használunk, hogy a legjobb felhasználói élményt nyújthassuk látogatóinknak. A cookie beállítások igény esetén bármikor megváltoztathatók a böngésző beállításaiban.