Hiszti – Pethő Orsolya minitréningje szülőknek könyvben és videón

Hiszti – Pethő Orsolya minitréningje szülőknek könyvben és videón

A gyereknevelés talán egyik legérzékenyebb és egyben legjobban szülőpróbáló időszaka a dackorszak. Nem véletlen tehát, hogy  a hiszti és a dackorszak keresőszavak a legnépszerűbbek az interneten.

Talán emiatt  választotta Pethő Orsolya pszichológus is ezt a témát, amikor megírta a Hiszti című könyvét, mely egyben a felnőtt párja Berg Judit: Hisztimesék című korábbi kötetének. A szerzővel a hisztiről, dackorszakról, de legfőképp arról beszélgetett a napocska.hu riportere, hogy mi szülők miképp tudnánk ezt okosan kezelni.

Hogyan született meg a könyv? Miért pont ezt a témát választottad?

A könyv alcíme: Minitréning szülőknek egy elviselhető dackorszakért, s én inkább nevezném ezt a könyvet tréningnek. Egyébként nem gondoltam volna magamról korábban, hogy tudok könyvet írni, nem is úgy indult a kiadóval a kapcsolatunk. Aztán beleszerettek  a könnyed hangvételű, humoros, és közben lényegre törő sítusomba, és mindenképpen szerettünk volna együtt dolgozni. Végül Berg Judit: Hisztimesék című könyvéhez kapcsolódva született meg ez a kiadvány. S, hogy miért pont ez a téma? A gyerek hisztijei miatt keresnek fel engem a szülők a leggyakrabban. Bizony sokuknak ez a legnehezebb időszak a gyereknevelésben.

Ha röviden jellemeznéd a dackorszakot, hogy írnád le?

Ez az az időszak, amikor az akaratok, a szülőé és a gyereké összefeszülnek. Épp, hogy túl vannak az első megpróbáltatásokon, a gyerekek végre átalusszák az éjszakát, így anya is kipihentebb lesz. S ekkor robban be a dackorszak. Együtt tanulunk a gyerekekkel, hiszen a hisztikezelés legalább akkora fejlődési potenciált rejteget a szülők számára, mint a kicsiknek. Nekünk is meg kell tanulnunk kezelni az indulatainkat, nem elfojtani azokat, vagy szégyellni. A fő kérdés: hogyan legyünk úgy mérgesek, hogy ne bántsunk meg senkit? S ez nagyon nehéz, hiszen mi sem így szocializálódtunk.

Olvasva a könyvedet szinte magam előtt látom a saját helyzeteimet, küzdelmeimet a gyerekeimmel. Két „segítőt” említesz a könyv elején. Mondanál róluk többet?

Az egyikőjük Madame Frontal a francia nevelőnő, a másik Tarzan. Meg kell ismernünk őket, hogy megértsük mi is játszódik le a gyerek fejében. Tarzan a spontán érzelmek megtestesítője, aki nagyon tud félni, örülni, haragudni. Ő lakik az agyunk limbikus rendszerében, ami a szívén, az a száján. Madame Frontal, a francia nevelőnő, agyunk frontális lebenyét testesíti meg. Így lesz ő az, aki minden helyzetben tudja, hogy miképp kell viselkedni. Segítségével fokozatosan tanulunk, fejlődünk, s egyre kontrolláltabban tudunk viselkedni. Ők ketten a mi családunkban is jelen voltak, vannak, s sokszor viccelődve beszéltem a fiamnak róluk. Mikor épp benne voltunk egy nagyobb hisztiben, Tarzan és Madame Frontal sokat segítettek.  A humor, a vicc gyakran kihúzott minket a nehéz érzelmi helyzetekből.

A teljes interjú a napocska.hu oldalon olvasható.