Szerepjáték, a gyerekek legjobb támasza

Szerepjáték, a gyerekek legjobb támasza

A játék az élet dolgaira tanít. Tét nélkül próbálgathatjuk. Segít örülni a sikernek, büszkévé tesz, önismeretre, kudarctűrésre tanít. A szerepjáték során belebújunk vágyott vagy félt képeinkbe, ezzel erőt adva ahhoz, hogy elhiggyük, felül tudunk kerekedni a nehézségeken.

Group of four children dressing up as professions

Egy kisgyerekre nagy arányban ömlik az információ, az inger, a történések sorozata. Szivacsként szívja magába a környezet minden megnyilvánulását. És ezeket valahogyan értelmeznie, szelektálnia, rendszereznie kell. Ösztönösen a játék segíti ebben a tevékenységében. Mindazt, amit megtapasztal, lefordítja magában, eljátssza, kipróbálja, újraéli a helyzeteket, amelyek segítik őt a feldolgozásban, megértésben – írta a Szülő 2.0 oldal szerzője.

A szerepjáték egy nagyon fontos állomás a felnőtté válás útján. Amikor a gyermek kitalál egy képzeletbeli világot, abba szereplő

ket, eseményeket, párbeszédeket illeszt, konfliktusokat és helyzeteket teremt és eljátssza, ott és akkor biztonságos körülmények között próbálgatja, ha tetszik, gyakorolja a számára legfontosabb benyomásokat, helyzeteket.

Mindemellett nem csak arról van szó, hogy a körülötte lévő dolgok használata során kitalál egy történetet, hanem sokszor egy-egy tárgyat az eredeti rendeltetésétől eltérő dolgokra is használ. Ezzel megteremti a szimbolikus gondolkodást, ami egy fontos lépcső a kognitív fejlődésben.

A szerepjáték egy kreatív, alkotó folyamat is. Ahol a gyermek a saját fantáziáját felhasználva újabbnál újabb szituációkat kreál, miközben az érzelmi és gondolati elemeket szintetizálja, a felgyülemlett feszültségeket oldja, önmagát “gyógyítja”. A szerepjáték alkalmat és lehetőséget kínál a társas kapcsolatokra is. Hiszen élvezetesebb egy-egy történet megjelenítése, ha ez társakkal, a szerepek leosztásával, interaktív módon tud zajlani. A társas szerepjáték során a képzelt világ mellett a valódi konfliktusok és együttműködések is kipróbálhatók, amikor együtt kell kitalálni az események folyamát, a kellékek és számos egyéb körülmény részleteit.

Ki ne leste volna meg gyerekeit, ahogy eljátsszák a családi eseményeket, egy-egy hétköznap menetét, a szülő-gyerek kapcsolatot, vagy a szomszédokkal folyó konfliktusokat. De ne féljünk mi is bekapcsolódni a szerepjátékaikba, mert mindezek a szülők számára is fontos információkkal bírnak. Fontos, hogy a játékban a gyerek irányíthasson, mert akkor tudunk meg róla a legtöbbet.

A játékban tükröt tartanak elénk, megmutatják, milyennek látnak. Észrevehetjük, mire van szükségük, mi bántja őket, mitől félnek.

A játékai során megtudhatjuk, hogy mik a gyerek vágyai, milyenné szeretne válni, mitől érzi szeretettnek, vagy kirekesztettnek magát.

Nem a hétköznapok folyamából, a verbális közlésekből, vagy a kívánságlistákból, hanem a játék során megjelenített örömökből és bánatokból tudjuk meg legtöbbet a gyerekeinkről.

A cikk folytatása a Szülő 2.0 oldalon olvasható.

Felelős Szülők Iskolája
  • Felelős Szülők Iskolája

Felelős Szülők Iskolája

A Felelős Szülők Iskolája 2010 óta működő aktív szakmai és civil közösség, mely keretén belül az ideális gyermeknevelésre, az „elég jól” működő családra és a felelős szülői attitűdre keressük a válaszokat.

Tovább

A weboldalon "cookie-kat" ("sütiket") használunk, hogy a legjobb felhasználói élményt nyújthassuk látogatóinknak. A cookie beállítások igény esetén bármikor megváltoztathatók a böngésző beállításaiban.