„Az irodalom mindenkié”

„Az irodalom mindenkié”

Móra Kiadó cikksorozata

Interjú Laczkfi János íróval, ötgyermekes édesapával

Lackfi János a Művészetek Völgye Kaláka udvarában versírást tanít felnőtteknek, énekelget, illetve versimprovizációval zenei dallamokra farag meghívott költőkkel verseket. A kapolcsi forgatagban az író a Kultúra.hu sátrába is betért és a Felelős Szülők Iskolája kamerája elé is odaállt, hogy történeteivel és irodalomról, családról való nézeteivel nevetésre és gondolkodásra bírja a kíváncsi közönséget.

Versek felnőttes gyerekeknek gyerekes felnőtteknek…

Lackfi János a Kaláka udvar babzsákos, spalherten sült lepényei között a völgyfesztivál minden napján egy órakor kreatívírás foglalkozást tart, amelyen felnőttek számára ad instrukciókat a jó vers megírásának módszereiről. Elmondása szerint a költészet és a vers mindenkié, hiszen régen a népköltészet idejében sem kellett semmilyen jogosítvány ahhoz, hogy valaki gondolatait, szerelmi bánatát vagy lelkiismeretfurdalását a szó útján adja közre. Kodály Zoltán ismert mondásának,”A zene mindenkié” analógiájára, az irodalom mindenkié kijelenéssel érvelt amellett, hogy mindenki, aki írni, vagy beszélni tud, írhat és írjon is verseket.

Poéta

Az ismert író elmesélte, hogy amikor külföldön jár, mindig beszerez magának egy jegyzetfüzetet, amelybe kósza gondolatait, egy-egy elcsípett dialógusfoszlányt vagy épp egy-egy gyermeki szójátékot feljegyez. A beszélgetés során Weöres A vers születése című esszéjének egy gondolatmenetét idézte fel, amelyben a költőóriás az ihlet és a benyomások hatásáról beszél. Itt kiemeli, hogy minden gondolat űrszemétként lebeg és bolyong a költő fejében, majd valamelyik egyszer verssé válik ezekből az elkapott szófoszlányokból. Lackfi János kiemelte, hogy költőnek tíz évnyi kemény munka eredményeként lehet valaki, ennyi olvasás és lexikális tudás nélkülözhetetlen ahhoz, hogy valaki poétává váljék.

Szerettessük meg a magyar nyelvet a gyerekeinkkel!

Lackfi János beszélt a magyartanítás fontosságáról, arról, hogy az iskolák legfőbb feladata az lenne, hogy az olvasás „hab a tortán” élménnyé váljék, és a gyerekek megtanulják a jó irodalmat, valamint elsajátítsák az olvasás szeretetét. Kiemelte Forstner Kriszta másodikos tanítónéni módszereit, aki az olvasást jutalomként használja nyolcéves diákjainak, egy-egy szórakoztató szövegrészlettel jutalmazza őket, akik számára így a szöveg öröme és nem az olvasás kötelező jellege lesz elsődleges. A Móra Kiadó gondozásában megjelent számos gyermekverse, Százérintő c. ölbeli játékokat és mondókákat tartalmazó kötete és Kapjátok el Tüdő Gyuszit! címmel versek felnőttes gyerekeknek gyerekes felnőtteknek szánt irománya is. A paletta szinte végtelen, mind mosolyt keltő, igazi családi szórakozás.

forrás: kultúra.hu

kép:szekelyhon.ro