Kilenc osztály?! – átvesszük-e a bevált iskolai modellt?

Kilenc osztály?! – átvesszük-e a bevált iskolai modellt?

Kilenc évre nőhet az általános iskolai képzés ideje, ha a Fidesz és a KDNP képviselői támogatják az erről szóló indítványt a február 4-én kezdődő kihelyezett frakcióülésen – olvasható egy, a Magyar Nemzet február 4-ei számában megjelent interjúban, mely Rogán Antallal, a Fidesz frakcióvezetőjével készült.

 „Egyre világosabb az összefüggés az életesélyek és a képzés minősége között. Két évvel ezelőtt Magyarországon az állam lépett iskolafenntartói pozícióba, állami lett a tankönyvellátás, a tanfelügyeleti rendszer, és elindult egy új pedagógusképzés. Innentől kezdve az állam felelőssége, hogy egy gyerek érvényesülése ne azon múljon, hogy hova született, hanem azon, hogy tehetséges-e. A frakciónak az az elvárása a kormánnyal szemben, hogy emelkedjen a közoktatásban a képzés színvonala, valóban szakmát és boldogulást nyújtson a szakképzés, s csökkenjen a lemorzsolódás az egyetemeken és főiskolákon. Ezekre a problémákra várunk megoldási javaslatokat a kormánytól” – mondta el a Magyar Nemzet kérdésére Rogán Antal.

„Minden javaslatot meg fogunk vitatni. Azt a Pokorni Zoltán által felvetett lehetőséget is, hogy az általános iskolai képzés idejét érdemes-e meghosszabbítani nyolc évről kilencre. A másik például a gimnáziumi és a szakképzés kapcsolata. Van egy olyan álláspont, hogy nem szabad összekeverni az egyetemre való felkészítést és a szakképzést, mert a legtöbb európai uniós országban ez két külön irány. Így meg fogjuk vitatni, hogy össze lehet-e keverni a szakoktatást és a gimnáziumot” – tette hozzá.

A Fidesz frakcióvezetője elmondta: mivel a következő tanév már nagyon közel van, a változtatásokat legkorábban a 2016-os tanévtől lehet bevezetni. Ehhez időben le kell folytatni a szükséges szakmai és társadalmi vitát, mert a döntéseket legkésőbb ősszel meg kell hozni.

Az index.hu állásfoglalása szerint –  „Az általános iskola meghosszabbítását három évvel ezelőtt vetette fel Pokorni Zoltán. Akkor zajlottak a viták a tankötelezettség korhatárának 15 vagy 16 évre csökkentéséről, valamint a közismereti tárgyak arányának drasztikus csökkentéséről a szakiskolákban. Pokorni javaslata az volt, hogy ha már a szakiskolában nem lesz idő irodalmat, történelmet vagy kémiát tanítani, legyen több idő az alapokra az általános iskolában.

Megpróbáltuk most is megszólaltatni Pokorni Zoltánt, de sajtósán keresztül azt üzente: javaslatait előbb ismerteti a mezőkövesdi frakcióülés résztvevőivel. Információnk szerint a frakció most nem csak a szakképzés átalakulása miatt veszi napirendre a kilencosztályos általános iskolát. Az egész rendszer átalakításának kulcsa lenne a hosszabb alapozó szakasz.

Az oktatási rendszerben több eszközzel is lehet növelni a tanulásra fordítható időt:

• a napi óraszámok növelésével
• az évközi szünetek rövidítésével
• egy iskolai szakasz meghosszabbításával

Könnyű belátni, nem lenne túl népszerű a Fidesz-frakció, ha csütörtökön azzal állna elő: ezentúl legyen minden diáknak naponta 8-9 órája, vagy rövidítsék le a nyári szünetet három hétre. (Pedig ez utóbbi sem ördögtől való: a hátrányos helyzetű diákok a hosszú nyári szünet alatt szinte mindent elfelejtenek, ezért van, ahol több, de rövidebb szünet van.)

A lengyeleknek bejött

Bár Magyarországon megmaradt a szocialista időkből örökölt nyolcosztályos általános iskola, az oktatással foglalkozó szakértők előtt évtizedek óta világos, hogy jobb eredményeket produkál a hosszabb alapképzést nyújtó modell, mondja Halász Gábor oktatáskutató, az ELTE egyetemi tanára:

Nyugat-Európában a 9 vagy 10 éves alapozó szakaszt nyújtó iskolaszerkezet terjedt el. De itt van a szemünk előtt egy közelebbi példa is: Lengyelország az 1998-ban megkezdett reformmal a 2000-es évek közepén tért át a 6+3 éves alapszakaszra, és mára látványos eredményeket mutat a felmérésekben.

A lengyel 6+3+3 

Lengyelországban az oktatás alapozó szakasza 9 év. Ez egy 6 és egy 3 éves szakaszra bontható.

Az elemi iskola (Szkoła podstawowa) 6 évfolyamos, és két tagozatra oszlik:

Első 3 éves szakasz: egy tanító foglalkozik a gyerekekkel integrált tantárgyi keretek között. Első és második osztályban semmiféle teszt vagy vizsga nincs. A diákok csak szöveges értékelést kapnak.

Második 3 éves szakasz: tantárgyakra épülő, többtanítós oktatás, a diákok már kapnak jegyeket. Az elemi iskolát kompetenciamérő teszt zárja. Ezzel lehet továbblépni a felső tagozatra.

3 éves alsó középiskola (Gimnazjum): a kötelező iskoláztatás záró szakasza, a középfokú oktatás alsó szintje. E szakasz intézménytípusa, tanterve és követelményrendszere mindenki számára teljesen egységes. Ezt az iskolaszakaszt 16 éves korban központi vizsga zárja. Az eredmény alapján lehet továbbtanulni a következő szinten.

3 vagy 4 éves felső középiskola vagy szakképzés: 1. általános képzést nyújtó, 3 éves felső középiskola (Liceum ogólnokształcące) 2. a magyar szakközépiskolához hasonló specializált képzést nyújtó, 3 éves felső középiskola (Liceum profilowane) 3. négy évfolyamos technikum (Technikum), ami érettségit és szakmát is ad. 4. Két- vagy hároméves alapfokú szakképzés (Zasadnicza szkoła zawodowa), ami  nagyobb részt kétkezi szakmákra készít fel.

Az már nálunk sem vita tárgya, hogy a hosszabb alapozó szakasz eredményesebb, legfeljebb ennek belső tagolása a kérdés. Pokorni 2011-ben egyik lehetséges verzióként a 4+5-ös, azaz a 4 éves alsó és az 5 éves felső tagozatos modellről beszélt. Akik az alapvető kompetenciák megerősítése mellett érvelnek, inkább az 5+4-et vagy a 6+3-at tartanák jobbnak. Legyen az iskola elején öt vagy hat év arra, hogy a gyerekek biztonsággal tanuljanak meg írni, olvasni, számolni, hiszen ezen múlik későbbi tanulásuk eredményessége is.

Bármelyik megoldást is választja a kormány, ez egyáltalán nem csak elméleti kérdés: sok pénz és sok idő kell a megvalósításához.

• Ha a felső tagozatot nyújtják meg egy évvel, akkor több szaktanár kell. Ha az általánosban marad még egy évfolyam (2-3-4 párhuzamos osztály), kellenének plusztermek, miközben az összevont általános iskolák egy részét már nincs hova bővíteni. Pokorni egyébként bevallottan azért javasolta a 4+5-ös szerkezetet, hogy a kistelepülési iskolákat ne kelljen megbolygatni, és azok megmeneküljenek.
• Ha az alsó tagozatot nyújtják meg öt vagy hat évre, az nem fog úgy működni, hogy a mostani alsó tagozatos tanárok egyszerűen tovább tanítják az osztályukat. Az ő képzettségük és rutinjuk a 6-10 éves korosztálynak felel meg. Ehhez olyan tanárokat kellene képezni, akik képesek ezt a meghosszabbított alapozó szakaszt vinni a 11-12 éves korosztállyal. Itt már bekapcsolódhatnak szaktanárok és nyelvtanárok is az oktatásba. Miután a szaktanáros ellátottság ma is állandó probléma vidéken, ezt a szakaszt így már valószínűleg csak a kistérségi központok vagy a városok, megyeszékhelyek iskoláiban lehetne megoldani, azaz a diákoknak ekkor már utazniuk kellene az iskolába.

Mivel a hosszabb alapozó szakasz nem pusztán azt jelenti, hogy amit eddig 4 évig tanítottak, azt ezután majd 5 vagy 6 évre elosztva tanítják meg, mindkét megoldáshoz újra teljesen át kell írni a nemrég átírt tanterveket.

Halász Gábor szerint annak nem lenne sok értelme, ha csak szimplán egy évvel meghosszabbítanák a mostani általános iskolát.  Az általános alapképzés meghosszabbítása  komoly átszervezést, racionalizálást igényelne. Meg kellene végre lépni azt, amit Magyarországon évtizedek óta elmulasztottak. Halász szerint a kiterjesztett és megerősített alsó középfokú  oktatást – ami körülbelül a mi felső tagozatunknak felel meg – a lengyel mintából is tanulva kevesebb, de jól felszerelt, tanárokkal megfelelően ellátott iskolában kellene végezni. Ez egyáltalán nem pénzkivonást jelentene, sőt, ebbe invesztálni kell, mondta Halász Gábor.

Mikor fognak érettségizni?

A nyugat-európai iskolaszerkezet

• Kezdő szakasz: 6–12 éves kor
• Alsó középfokú szakasz: 12–15 éves kor
• Felső középfokú szakasz: 15–18 éves kor

De vajon mi lesz a gimnáziumokkal, ha az általános iskola 9 évig tart? 19 évesen fognak érettségizni a magyar diákok? Halász Gábor szerint ennek nem lenne sok értelme.

Ha valóban átállna Magyarország a 9 éves általános alapképzésre, a diákok ugyanúgy 18 éves korukban érettségiznének. Nyugodtan átvehetjük a legeredményesebb oktatási rendszerekre jellemző 3 éves  felső középfokú  képzést. Az ott már régóta működik és bevált.

Kérdés az is, mi lenne így a hat- és nyolcosztályos gimnáziumokkal. A finn és most a lengyel oktatási reform sikerének egyik kulcsa épp az, hogy a gyerekeket nem válogatja szét nagyon korán: 15 éves koráig mindenki egységesen az alapiskolába jár. Magyarországon épp ezzel ellentétes folyamat zajlik: a hat- és nyolcosztályos gimnáziumok korán elszívják az elit gyerekeit az általános iskolákból.

Talán nem véletlen, hogy Balog Zoltán éppen a napokban beszélt arról, hogy a nyolcosztályos középiskolákat valahogy nem fogadta be az iskolarendszer. A szülők nagy része a négyosztályos gimnáziumok és a szakközépiskolák felé mozog, míg a  hatosztályos iskolák főleg az egyházi intézményeknél terjedtek el. A miniszter azt mondta, nincs szó arról, hogy bármit be akarna tiltani, de ezt a helyzetet jól kell kezelni.

Egy neve elhallgatását kérő szakértő azt mondta: ha igazán komolyan gondolná a kormány az alapképzés átalakítását, abban a rendszerben semmi keresnivalója nem lenne sem a hat-, sem a nyolcosztályos gimnáziumoknak. Ezzel azonban a kormánynak nagyrészt éppen az egyházi iskoláknál kellene beavatkoznia, amit nem biztos, hogy meg fog lépni. Ha az alapozó szakaszban a 6+3-as modellt választják, abba a hatosztályos gimnáziumok még be tudnak illeszkedni, a nyolcosztályosok azonban nem.

A világ legeredményesebb oktatási rendszereiben a hat- vagy a nyolcosztályos gimnáziumokhoz hasonló képződmény nem létezik. Ami nálunk van, az egy anakronisztikus jelenség, mondja Halász Gábor. Az oktatáskutató szerint még ha a finn vagy a lengyel példa alapján ezeknek a gimnáziumoknak nem is lenne helyük az új rendszerben, ahogy eddig, ezután is túlélhetik az újabb reformot. –írja az index.hu

forrás: edupress.hu és index.hu