Differenciálni muszáj! De hogyan?

Differenciálni muszáj! De hogyan?

Személyre szabottan, a gyerekek érdeklődési köréhez igazítva oktatni – vagyis differenciálni. Létezik erre módszer a mai iskolai gyakorlatban? Erről beszélgetett Tibenszky Moni Lisa a Felelős Szülők Iskolájának vezetője Fegyverneki Gergő magyar és médiaszakos tanárral, digitális pedagógia- szakértővel.

A kérdés nehéz témára utal, hiszen a mindennapokban, egy 20-30 fős osztályban nem könnyű differenciálni.

Ám azt nem lehet nem észrevenni, hogy a gyerekek is nagyon különbözőek, főleg ebben a felgyorsult, digitális világban. Az iskolába a gyerekek eltérő képességekkel és érdeklődési körökkel érkeznek, de minden nehézség ellenére meg kell próbálni differenciálni – a saját képességterületeik és érdeklődésük alapján.

Ebbe a differenciálási folyamatba bevonható az internet, a digitális eszközök?

Fegyverneki Gergő: Ma már nem az a kérdés, hogy használjuk-e a digitális eszközöket a tanórákon, hanem az, hogyan használjuk ezeket kreatívan! Az internet nem csak a zeneletöltőket és a közösségi felületeket jelenti – ezt is meg kell mutatnunk a gyerekeknek! Számos interaktív eszköz van, amit használhatunk a tanórákon, például a virtuális periódusos rendszert…, virtuális poharakba tudunk elemeket keverni, majd átöntögetni „egymás telefonjába”, közben megvizsgálva, mi keverhető, s mi nem…, de nagyon jók a különböző gondolattérkép-készítő alkalmazások…, a szókártyák…, stb.

Rengeteg tanulássegítő applikáció van tehát, amely hasznos és motiváló is a mai gyerekek számára.

Ezeket a 21. századi tanároknak ismerniük és használniuk kell, hiszen az iskolában már itt van a Z- és az Alfa-generáció is, akik teljes természetességgel élik a mindennapjaikat a digitális eszközök segítségével, de nem biztos, hogy a megfelelő módon. De, ha a munkaerőpiaci kihívásokat figyeljük, a 21. századi kompetenciák: a kreativitás, az együttműködés, a problémamegoldó-készség mellett, elvárt tudás a digitális kompetencia is. Az informatika óra, önmagában, kevés, hogy ezt a kompetenciát fejlesszük, ám ha a különböző tantárgyak (irodalom, matematika, történelem, idegen nyelv, stb.) óráiba beemeljük ezeket a digitális eszközöket és az általuk generált módszereket, nagyon jó eredményeket érhetünk el.

Milyen oktatási alkalmazásokat javasolsz, akár a pedagógusoknak, akár a gyerekeknek, otthonra?

Fegyverneki Gergő: Gondolattérkép-szerkesztő, különböző természettudományos applikációk, stb. Ilyen például a Da Vinci applikáció, amely tele van nagyszerű tartalommakkal – a legutóbbi felfedezésemet az oldalról: egy, a művészet születéséről szóló anyagot, biztosan beviszek a 9-esekhez, vagy ajánlom nekik otthonra.

Igaz az, hogy nálad lehet úgy is felelni pl. egy Csokonai versből, hogy valaki nem megtanulja a szöveget, hanem lefesti, lerajzolja, szófelhőben megjeleníti, stb. az érzéseit, gondolatait a Csokonai vers olvasása közben?
A költők, valószínűleg, nem azért írták meg a verseiket, hogy azokat szó szerint megtanulják az emberek. A konkrét szövegtanulásnál sokkal fontosabb, hogy a gyerekek interaktív kapcsolatba lépjenek ezekkel a versekkel, ezek érzés és gondolatvilágával. A digitális eszközhasználatban erős gyereknek ilyen találkozás lehet egy vershez készített szófelhő, vagy infografika. De lehet, hogy valaki festene, esetleg pszichológiai profilelemzést készítene egy irodalmi szöveghez – ezt is lehet!

Az értékelésbe is be lehet vonni digitális eszközöket, applikációkat. Például digitális okleveleket készíthetünk és díjazhatjuk, ki miben volt jó. Így a gyerekek szeretetnyelvét is elérjük, amely örömszerző hellyé is teheti számukra az iskolát.