Ilyen a gamification az oktatásban

Ilyen a gamification az oktatásban

Egyszerűen fogalmazva a gamification a játékelemek használata olyan nem játékos környezetben, mint például az oktatás. De honnan ered a jelenség, mit jelent ez a hétköznapi oktatásban? Barbarics Mártával, matematika-angol szakos tanárral, a téma egyik hazai kutatójával beszélgetett a TanTrend szerzője a gamification jelenségéről.

Hogyan kell elképzelni a gamificationt a hétköznapok során, egy humán vagy egy reáltárgynál?

Azt kell tisztázni, hogy mit játékosítunk. Ha az értékelést játékosítjuk, az is lehet, hogy az óra még ugyanúgy zajlik, mint egyébként, de az értékelésben nem osztályzatokat kap, hanem pontokat gyűjt, szinteket lép, egyéni kihívásai vannak a tanulónak, jelvényeket kap. Játékosítást jelenthet az is, amikor egy adott tanórát szeretnék változatosabbá tenni, mert éppen egy unalmasabb tananyag következik. Ilyenkor rendezünk a tananyagból egy csapatversenyt, ahol kvíz kérdéseket adnak egymásnak a diákok, vagy épp egy pályát rajzolunk, amely egy társasjátékhoz hasonló elven működik.

Tulajdonképpen ezt úgy kell elképzelni, mintha a Honfoglaló online verzióját adaptálná egy történelemtanár?

Igen, például ez is gamification lenne.

A diák ettől függetlenül jegyzetelhet, használhatja a könyveit vagy csupán leül egy számítógép elé, és azon keresztül old meg feladatokat, amelyeket a tanár a saját számítógépe előtt értékel?

Ez az eset feltételez egy online felületet, amely sokat segít, hiszen számos játékosított online felület létezik már. Ilyenek a tankockák, amelyben kvízeket lehet készítenie a gyerekeknek, de én például az angol nyelvű Khan Academy oldalt használom szívesen. Ahol azonban nincs informatika terem, ott sem lehet ez akadály: ilyen esetben a gyerekek közösen készíthetnek az adott órai anyagból egy társasjátékot, a pályát lerajzolhatják a papírra, és kártyákat gyárthatnak kérdésekkel. Tóth Mónika magyar szakos kolléganőm, blog bejegyzésében írt arról, hogy témazáró helyett készítettek egy társasjátékot, amelyet végigjátszottak a kihúzott kérdések megválaszolásával. Ezeket a válaszokat egyébként is leírnák a gyerekek a dolgozatban, de így másképpen álltak a számonkéréshez. Véleményem szerint ez bármelyik tantárgyból alkalmazható, függetlenül a kérdéskártyán szereplő kérdésektől.

Tehát ehhez nem is szükséges számítógép, hiszen manuálisan elkészített eszköz is használható?

Abszolút! Amikor egy repetitív tananyagról van szó, az én tanítványaim kifejezetten szeretik, ha az alábbi feladatot kapják: egy lapot annyi részre  osztok, ahányan egy csapatban vannak, és csapatokra bontva egy-egy feladatot oldanak meg, majd a közös megoldást beírják a lap közepére. Ha adott esetben nem jó a középre írt összeg, akkor sem mondom meg a megoldást, vagy azt, hogy melyik diák eredménye nem jó. Így fejlődik bennük az együttműködés, versenyzés. Kaptam olyan visszajelzést már tanítványtól, hogy nem volt unalmas az óra, hiszen észre sem vette, hogy 45 percig számolt, miközben csapatban dolgozott. A legtöbb diák utálja ellenőrizni a saját feladatának az eredményét, ha azonban van célja – a csapatomért küzdeni – annak, hogy leellenőrizzem a feladatom, ezt automatikusan hozza magával a játék. Tehát ez is egy papíralapú, játékosított feladat, amely által motiváltabbak a tanulók.

Belefér a játékosítás a 45 perces órába?

A célt kell elsőként meghatározni, hogy miért játékosítok. L’art pour l’art szándékkal elkezdeni nem szerencsés. Ha az a célom, hogy az unalmasabb órát valamivel színesítsem, ennek alapján játékosítok. Ha az a célom, hogy az összefoglalásra mindenki figyeljen oda, ebben az esetben az összefoglaló órát próbálom változatosabbá tenni.

A magyar oktatási rendszerben van a játékosításnak jövője?

Ahogy én látom, jelenleg a pedagógusok leterheltek, ezt figyelembe kell venni. De semmiképpen ne érezze magát rosszul egy tanár sem attól, hogy nem használja a gamificationt. Valósítson meg ebből annyit, amennyi neki belefér az idejébe, elképzelésébe. A befektetett energiát észre fogja venni azon, hogy lelkesebbek a diákjai. Azonban ha ezt nem érzi az adott pedagógus, akkor sincs baj, hiszen ez nem kötelező. Mivel én angol nyelven tanítok matematikát a Petrik Lajos Két Tanítási Nyelvű Vegyipari, Környezetvédelmi és Informatikai Szakgimnáziumban, ezért a csoportbontásban megtartott órák kedvezőbbek azzal a magyar órával szemben, ahol egyszerre 35 fő van jelen.

Az interjú folytatása a TanTrend oldalán olvasható.

Felelős Szülők Iskolája
  • Felelős Szülők Iskolája

Felelős Szülők Iskolája

A Felelős Szülők Iskolája 2010 óta működő aktív szakmai és civil közösség, mely keretén belül az ideális gyermeknevelésre, az „elég jól” működő családra és a felelős szülői attitűdre keressük a válaszokat.

Tovább

A weboldalon "cookie-kat" ("sütiket") használunk, hogy a legjobb felhasználói élményt nyújthassuk látogatóinknak. A cookie beállítások igény esetén bármikor megváltoztathatók a böngésző beállításaiban.