Karácsony a tanteremben – Legyen ünnepi és más az utolsó néhány iskolai nap az évből, avagy ne vigyél haza javítanivalót a téli szünetre!!!

karácsonyi készülődés

Karácsony a tanteremben – Legyen ünnepi és más az utolsó néhány iskolai nap az évből, avagy ne vigyél haza javítanivalót a téli szünetre!!!

A végtelenül hosszúnak tűnő decemberig tartó 4 hónap legizgalmasabb napjai jönnek. Szeretem, ahogy iskolánk őrzi a klasszikus tradíciókat. Még most is meglepődöm, amikor sok évtizede tanító kollégáim Mikulás napján manónak öltöznek és sokadik éve is végtelen lelkesedéssel és odaadással járják az osztályokat, köszöntik apró figyelmességgel a gyerekeket és egymást. Minden évben annyira szívmelengető, ahogy aprólékos gonddal fel van díszítve a fa az aulában. Szép és tényleg ragyog, jó ránézni a termek felé baktatva. A fiatalabbak oktondiságával mosolyogtam eleinte ezen, de mára világossá vált, hogy fontos, évről évre egyre fontosabb az iskola, mint a hely, ahol él a hagyomány. Ahol ünneplünk szépen, méltósággal.

 

Szeretek ezekben a napokban helyettesíteni, mert ilyenkor jön a karácsonyi ünnepkör szimbolikája c. önálló ,,műsorszámom”, mert tényleg mániám, hogy értsük a jeleket, olvassunk a legegyszerűbb karácsonyfadíszből is, miért van ott. Évről évre előadom ezt a produkciót. Valahogy úgy indul, hogy felsorolják/ lerajzolják mindazt, ami az ünnepről eszükbe jut és nekilátunk a kódfejtésnek. Óra végére felismernek, azonosítanak sok mindent és jelentést kap az ünnep és elmélyül bennük. Mert az igazság az, évről évre egyre kevésbé van értelme számukra a karácsonynak. Ami néhány éve élő hagyomány volt, az ma már nincs ott sok család életében. Úgy tudják, hogy ez az az ünnep, amikor sok ajándékot kapnak, vagy éppen keveset, mert annyi jut, de akkor meg ott van mögötte a szomorúság. Első esetben meg az úgyis megkapom, vagy már meg is kaptam, mert most volt olcsóbb!!!

Összeszorul a szívem és mindig van egy mélypont, amikor felmerül bennem a kérdés: ,,Hé felnőttek! Mit teszünk a gyerekeinkkel?” A gyerekek már nem igazán tudnak ünnepelni és ennek a képességnek a hiánya évről-évre hangosabban ordít bele az arcunkba. Fásultak és lássuk be, sok helyen nincs is miért örülni, mert az odafordulás hiánya jobban fáj, mint az ajándéké.”

Nem tudják mi az advent, miért a gyertya, hiszen vágyakozni, türelemmel várakozni sem tanítottuk meg őket. Ők a most akarom generáció. Az ajándék is egy értékes kütyü és a jobb adni, mint kapni gondolat egyre ritkább. Kihúzzák egymás nevét, de szeretnék megúszni a személyre szabott ajándékok készítését. Inkább csak vennének valamit.

 

Mutassuk meg nekik a karácsonyi gömb, a girland, az örökzöld, a mák, a szaloncukor, a dió eredeti jelentését, meséljünk régi karácsonyokról, kérdezzük meg miért fontos nekik, tanítsuk meg őket ne magukra, hanem másra gondolni. Mindenképpen vonjuk bele őket valamelyik jótékonysági akcióba. Ha nem megy a kihúzott osztálytárs ajándékát kitalálni, ötleteljünk velük. Tanítsuk meg nekik, hogy szerezzenek másoknak örömet. Szánjunk időt arra, hogy ki mivel lepi meg a szüleit, testvéreit, nagyszüleit. Segítsünk kreatívan kitalálni a meglepetéseket. Beszélgessünk, hangolódjunk együtt. A beszélgetés úgyis a legnagyobb ajándék, amit kaphatnak tőlünk. Nem könnyű műfaj, mert a szabályait megtartatni, helyes mederbe terelni nagyon sok energiát igényel és elképesztően fárasztó 25-30 főnél, de ha megértik, hogy célunk van vele, nem csak fecsegünk, akkor feltöltődik a lelkünk.

Hallgassunk karácsonyi zenéket, a Last Christmas is pihenhet egy kicsit. Díszítsük fel a termet, párologtassunk fahéj, szegfűszeg és narancs illatot, együnk házi sütit, kérjük, hogy otthon süssön, aki tud, hiszen addig is szeretettel gondol azokra, akiknek készíti. Gyújtsunk együtt gyertyát és őrizzük a hagyományt! Legyen ünnepi és más az utolsó néhány iskolai nap az évből. Ha lehet, ne kérjünk már számon, hiszen ki akar javítanivalót a fa alá a szünetre? Fontosabbak most az apró gesztusok és a nyugalom, mint gondolnánk, mert egyre több az olyan gyerek, akinek már semmit nem jelent igazán mélyen a karácsonyi ünnep, mert nem tanítja meg nekik senki, hogy öltöztessék a lelküket ünneplőbe.

Tudom, hogy nehéz volt és több ember helyett dolgoztunk, miközben ott bujkált a félelem, hogy mi lesz, meddig lesz, hogyan lesz. De itt toporog az ünnep, egy szempillantás alatt megérkezik, úgyhogy jár annyi nekünk, hogy szépen, méltósággal megpihenjünk az utolsó napokban és időt adjunk a készülődésnek. Búcsúztassuk jó szívvel, szép élményekkel a 2021-es évet. Boldog Karácsonyt Mindenkinek!

 

Kép forrása: pixabay.com/hu

 

  • magyar tanár, újságíró, sportszülő

Fülöp Bea

Újságíró, magyartanár és két sportoló gyerek anyukája. Sokévnyi rádiós riporteri munka után fiam születésével elindult egy olyan változás, amely sok újdonságot, fejlődést hozott.

Tovább

A weboldalon "cookie-kat" ("sütiket") használunk, hogy a legjobb felhasználói élményt nyújthassuk látogatóinknak. A cookie beállítások igény esetén bármikor megváltoztathatók a böngésző beállításaiban.