Kihívás a családnak és az iskolának: a tehetséges gyerek
Egy kiemelkedő képességű gyerek nagy öröm a szülőnek, büszkeség az iskolának, kihívás a pedagógusnak – ugyanakkor komoly feladatot is jelent mind a családnak, mind a köznevelésnek, hogy a tehetsége kiteljesítésében segíteni tudjanak.
Örök kérdés például, hogy kinek is a feladata a tehetséggondozás. A tehetséges gyerekekre Magyarországra is komoly iparág épül, a fejlesztő játszóházaktól a méregdrága eszközökig válogathatnak a szülők. De mit nyújt a tehetséggondozás terén a köznevelés? – tette fel a kérdést a tizperciskola.blog.hu szerzője.
Kétféle tehetség létezik
Miből áll a tehetség? A kérdésre a szakirodalom különféle válaszokat ad, az egyik legelfogadottabb elmélet a Renzulli-modell, mely szerint a tehetség három pillérre épít:
- az intelligenciára,
- a feladatelkötelezettségre,
- a kreativitásra.
Az intelligencia tehát önmagában csak egy képesség, amelyhez ha megvan a többi feltétel, a gyerekből tehetség válhat.
Kétféle tehetség létezik, az egyik az egy téren jó képességekkel rendelkező gyerek (például a matekzsenik – angolul „skilled”), a másik az általánosan kiemelkedő képességekkel rendelkező tanuló (angolul „gifted”). Az első csoportot rendszerint az iskolai oktatás keretein belül fejlesztik tovább a szaktanárok, az utóbbival pedig általában iskolán kívüli tanfolyamokon, táborokban foglalkoznak.
Miről ismerhető fel egy tehetséges gyerek?
Mindenki tehetséges valamiben, szokták mondani. De az igazán tehetségesek, akikről a lexikonok szócikkei szólnak, általában kitűnnek a tömegből. Nehéz persze általánosítani, de bizonyos tulajdonságok gyakran megfigyelhetők a tehetséges gyerekek esetében. Például, hogy nagyon érdeklődők, több téma is foglalkoztatja őket, gyakran nem is a tananyag miatt, hanem a jó pedagógus miatt szeretnek meg egy-egy tantárgyat. Keresik a külön utakat, a változatosságot. A tehetséges gyerekek mindent megtesznek azért, hogy elérjék a céljukat, megszerezzenek valamit, ehhez ha kell, alkudoznak, megoldási utakat keresnek. Sokukra illik az „elvarázsolt” vagy a „különc” jelző.
A Tehetséghidak program keretében 2015-ben hiánypótló felmérés készült, amely azt vizsgálta, hogy a magyar lakosság számára mit jelent a tehetség, hogyan viszonyul a tehetségesekhez, és milyen elvárásai vannak a tehetséggondozást illetően.
A felmérés során megkérdezett felnőttek szerint a tehetséges gyerek veleszületett kiemelkedő képességgel rendelkezik, gyorsan megérti az összefüggéseket, kreatív és jó a memóriája. A fiatal korosztály szintén kiemelkedő képességűnek, kreatívnak, emellett kitartónak tartja a tehetséges gyereket, aki ugyanakkor erőfeszítés nélkül is ügyes valamiben.
Mit jelent a tehetség a köznevelésben?
A köznevelési törvény három kategóriába sorolja a kiemelt figyelmet igénylő gyerekeket, ezek közül az egyik a kiemelten tehetséges gyerek, tanuló (a másik kettő a hátrányos helyzetű és a sajátos nevelési igényű gyerek, tanuló). Kiemelten tehetségesnek tartja a törvény azt a gyereket, aki átlag feletti általános vagy speciális képességekkel, magas fokú kreativitással rendelkezik, illetve felkelthető benne a feladat iránti erős motiváció, elkötelezettség.
Több szakértő ugyanakkor egyetért abban, hogy a tehetséges gyerek definícióját tágabban kell értelmezni, ugyanis minden gyerekben ott lappang a tehetség. Dr. Arató Ferenc, a Pécsi Tudományegyetem tanára szerint a tehetséggondozás nem csak a kiemelkedő tehetséggel való foglalkozást jelenti, hanem valójában minden egyes gyerek egyéni képességeinek kibontakoztatása is ennek a folyamatnak a része.
Kinek a felelőssége a tehetség kibontakoztatása?
Legyen az kiemelt képesség vagy sem, a tehetséget már óvodás vagy kisiskolás korban fel lehet és fel is kell ismerni. A Tehetséghidak felmérése alapján azonban míg a fiatalok szerint a tehetség felismerése elsősorban a szülő feladata, a felnőttek szerint a szülő és a pedagógus szerepe azonos fontossággal bír a tehetség azonosításában.
A cikk folytatása a tizperciskola.blog.hu oldalon olvasható, ide kattintva.