Kinek való és mire megoldás az alternatív iskola?

Kinek való és mire megoldás az alternatív iskola?

Kik és miért választják ezt az utat a gyerekeik számára? Mit jelent az alternatív pedagógia az oktatásfejlesztés szempontjából? A Wesley János Lelkészképző Főiskola nyitott pedagógiai műhelye, a PedLabor legutóbbi kerekasztal-beszélgetésén – részben a köznevelési törvény módosításának hatására – az alternatív iskolák helyzete és szerepe került terítékre.

Magyarországon legelőször az állami iskolák kezdtek el az egyházi iskolákhoz képest alternálni, aztán a múlt század elején útjára indult reformpedagógiai mozgalmakból inspirálódva egyre több alternatív iskola nyitotta meg kapuit – veszi számba a divany.hu-n megjelent írás.

De mitől alternatív egy oktatási intézmény?

Szinte minden alternatív iskoláról el lehet mondani, hogy próbál egyénre szabottan, differenciáltan oktatni, vagyis minden gyereket a saját képességei szerint végigvezetni a tananyagon. Jellemző még ezekre az intézményekre, hogy minimum alsó tagozaton, illetve negyedik osztályig – van, ahol ennél tovább is – csak szöveges értékelés létezik, nincs osztályzat.

A hatályos köznevelési törvény értelmében az alternatív kerettanterv tantárgyi struktúrája legfeljebb harminc százalékban térhet el az oktatásért felelős miniszter által kiadott kerettantervben foglalttól. Ebből kiindulva az alternatív iskolák oktatási tematika és tartalom szempontjából mások a hagyományos iskolákhoz képest, de mi a helyzet az alapelvekkel, a szemléletmóddal, a módszertannal, az innovációval?

Tisztázzuk a fogalmakat!

„Ha történeti szempontból vizsgáljuk a kérdést, az 1920-as években jelent meg a reformpedagógia – élén a Waldorffal – átfogó koncepciókkal, mögötte filozófiai, teológiai tartalommal, gyerekképpel, tananyaggal. A ‘60-as, ‘70-es években induló alternatív iskolák egyrészt ezekből a reformmozgalmakból szemezgettek, másrészt szemléletükben szorosan kötődtek a korszak diákmozgalmaihoz is.

Ekkoriban kezdték ezeket alternatív iskoláknak nevezni, de manapság az alternatív fenntartású, tehát a nem állami, nem egyházi és nem önkormányzati iskolákat szoktuk alternatívnak nevezni” – mondta Kopp Erika neveléstörténész, az ELTE PPK Pedagógusképzés Kutatócsoport tagja.

Szemlélet, módszer

„Annak idején folyton beleütköztünk abba, hogy vannak a különböző fenntartású intézmények és különböző módszerek, szóval lehet ezt történeti, jogi, szervezeti oldalról is nézni, de én inkább az innováció felől közelíteném meg: van-e bármilyen újítás a rendszerben, és azt előbb-utóbb átveszi-e a mainstream? A szerencsésebb országokban, például Finnországban az állam kezd bele valamilyen reformba, ami aztán elterjed, míg a kevésbé szerencsés országokban az innováció mindig a mainstream ellenében tételeződik” – tette hozzá Lannert Judit közgazdász-szociálpolitikus, oktatáskutató, aki különböző szegregátumokban járva számos, önálló pedagógiai módszerrel nem rendelkező egyházi és alapítványi iskolával találkozott már.

„Ezeknek sokszor nemhogy önálló, de semmilyen módszerük nincs, miközben ismerünk olyan klasszikus iskolákat, ahol egészen új vagy újszerű programokat is kipróbálnak. Ilyen a Sakkpalota, a Kreatív Partnerség, a Lépésről lépésre és a Hejőkeresztúri Modell is. A gond az, hogy nincs monitorozva, hogy ezek valóban jól működnek-e, márpedig nagyon nem mindegy, hogy milyen a hatása, a hatékonysága és a minősége egy oktatási programnak.”

Dobos Orsolya, az AME Alternatív Tagozatának vezetője szerint az számít alternatívnak, ha a szemlélet hívja be a módszert. „Minden módszer mögött van egy szemlélet, de nem mindegy, hogy melyik hívja életre a másikat. Az alternatív pedagógiához tehát társul egy olyan működésmód, amitől az egész más, mint amit a hagyományos rendszerben megszoktunk. Nyilván ez legtöbbször magánfenntartásban tud létrejönni, de nem csak abban. Mi együtt dolgozunk többek között a Kincskereső Iskolával, a Gyermekek Házával és a Báthory István Általános Iskolában működő Kék Madár programmal, amelyek mindegyike állami fenntartású alternatív iskola, de alternatívközeli dolgot csinálnak egyházi iskolák is a mai Magyarországon. Másrészt ami nálunk alternatívnak számít, az más országokban, például Finnországban a hagyományos kategóriába tartozik.”

A statisztikák szerint Magyarországon a tanulók 1,8%-a jár nem állami és nem egyházi fenntartású iskolába (egyházi fenntartású iskolába a tanulók 16%-a jár), és összesen 150 alternatív kerettantervű vagy a szájhagyományban alternatívként nevezett, de nem alternatív kerettantervű iskola működik.

Nézd meg, mit mondott a Felelős Szülők Iskolájának a magyarországi iskolai alternatívákról Dobos Orsolya:

A kerekasztalon nagyon sok érdekesség elhangzott még, kattintsatok a Dívány honlapjára a teljes cikkért!