PISA-felmérés: problémamegoldásban is gyengélkedünk

PISA-felmérés: problémamegoldásban is gyengélkedünk

A legújabb PISA-felmérés eredményei alapján kijelenthető, hogy a matematika, szövegértés és természettudomány után a kollaboratív problémamegoldás nevű modulban is rosszul teljesítenek a hazai diákok. A Case Solvers szakmai elemzése.

Közzétették a világszerte 72 országban, több mint félmillió középiskolás bevonásával készült PISA-kompetenciafelmérés eredményeit – idézi a 24.hu cikke.

Az idén első alkalommal vizsgálták a diákok együttműködését, együtt gondolkodását. Ezt változatos feladatokon keresztül vizsgálták a felmérésben: az egyikben például a diákoknak két mesterséges intelligencia csapattárssal kellett chaten kommunikálva megválaszolniuk kérdéseket egy kitalált országról, miközben a gépek folyamatosan nehezítették a közös munkát.

Az újonnan bemutatkozó modulban a régióban a rosszul teljesítők között, világszinten pedig messze az átlag alatt vagyunk. Igaz, korábban sem volt jó a helyzet: a háromévente végzett világszintű kompetenciamérésben az OECD-átlag alatt teljesítettünk szinte mindig, de az eredményeink nemhogy nem javultak, a lemaradásunk csak nőtt. Tavalyról ismeretes, hogy a 2015-ös teszten matematikából, szövegértésből és természettudományos kompetenciákból is gyengébben teljesíttek a magyar diákok, mint 2012-ben.

Mi magyarázhatja a gyenge magyar PISA-eredményeket?

Ha megnézzük a feladatokat, szembetűnő, mennyire távol állnak a magyar oktatástól. Míg utóbbiban költők életrajzát és történelmi dátumokat kell bemagolni, a PISA-tesztben két mesterséges intelligencia karaktert kellett koordinálni, és így közösen minél több kérdést megválaszolni egy Xandar nevű kitalált országról.

Máshogy fogalmazva: a magyar oktatás tudásközpontú, míg a PISA új modulja készségeket mér.

Ezt a kettősséget erősítik a TIMSS nevű, szintén nemzetközi kompetenciateszt eredményei is. A TIMSS azt vizsgálja, hogy a gyerekek tudják-e, amit az adott nemzeti tanterv szerint tudniuk kell.

Ebben hazánk rendszerint jól teljesít, szemben a tudás alkalmazására, a készségekre fókuszáló PISA-felméréssel. A kollaboratív problémamegoldásban elért gyenge teljesítmény azt mutatja, hogy a tantervi tudást a diákok nem tudják máshol, más fajta feladatoknál jól alkalmazni.

A kutatás arra is rávilágít, hogy a kollaboratív problémamegoldás mindkét részében vannak hiányosságaink: a magyar 15 évesek egyedül is nehezen oldanak meg problémákat, és csapatban sem tudnak jól dolgozni. A csapatmunkában azok az országok teljesítettek jól, amelyekben az együttműködésnek megvan a kultúrája, a szülő, a diák és a tanár pedig egyaránt aktív résztvevője az oktatásnak.

Van kiút

Itthon a kerettanterv merevsége ellenére is vannak jó példák. Egy borsodi gimnáziumban például a szokásos ‘56-os ünnepség helyett a diákokat arra kérték, beszélgessenek a szüleikkel és forgassanak kisfilmet a múltbeli eseményekről. Egy másik iskola történelemtanára pedig tárgyakat ásott el a homokozóba, majd az azt megtaláló diákokkal az eszközök ókori megfelelőiről beszélgetett a tanórán.

De ide sorolhatóak a tematikus napok is: több gimnázium is innovatív, a diákok aktív részvételét igénylő módon szervezte meg például A 2017-es Víz napját vagy a Digitális Témahetet.

A Case Solvers egy októberi oktatási konferencián 100 középiskolai pedagógust kérdezett meg arról, hogy milyen feladatokon szeretnek legjobban dolgozni a mai diákok. A válasz egybehangzó volt: a feladatnak aktívan be kell vonnia a diákot, legyen interaktív, csapatalapú, és a végeredmény valami megfogható, nagyobb dolog. Ahogy az egyik pedagógus fogalmazott:

A feladatnak a diákról kell szólnia: mi az ő véleménye, hogyan fogná meg ő a helyzetet. A tények csak ezután jönnek.
A hazai közoktatási rendszer erősen tudásközpontú. Napjainkra azonban a készségek és képességek fejlesztése legalább olyan fontos, mint a szakmai ismeretek és az általános műveltség elsajátítása.

Az OECD ajánlásai egybeesnek a pedagógusok véleményével: be kell vonni a diákokat az oktatásba és meg kell teremteni a kollaboráció kultúráját.

Ajánljuk figyelmetekbe a teljes cikket a PISA-felmérésről a 24.hu oldalán!