Tanársors: délelőtt a gyereked oktatja, este a lakásod takarítja
A pedagógusok jó része másodállást vállal, mert a plusz pénz nélkül nem jönne ki a fizetéséből: sokan külön órákat adnak, más hétvégén takarít. Már ha van idő minderre.
“Anyagi biztonságomat – mondjuk, ez a szó erősen túlzás, mert ez csak anyagi túlélésnek nevezhető – annak köszönhetem, hogy a legnagyobb fiam már dolgozik, és segít a költségvetésem hiányainak pótlásában. Ő informatikusként 26 évesen 120.000 forinttal keres többet, mint én”
– mondta a portálnak J., aki intézményvezető-helyettesként dolgozik az egyik fővárosi iskolában. Nettó 250 ezer forintot keres. Mivel a fizetéséből nem tudna kijönni, hétvégente takarítást vállal 2000 forintos órabérért. “Négy évvel ezelőtt még három családnál takarítottam, vagyis heti hét napot dolgoztam” – tette hozzá. Neki naponta átlagosan 8-10 óra megy el az iskolával kapcsolatos teendőkre. Hozzátette, másodállást vállalni sem könnyű pedagógusként, mert a betegségek alkalmával a helyettesítést aznap reggel rendelik el. Valamint egy iskolában rendszeresen van plusz délutáni program, hétvégi kirándulás, amik szintén nem könnyítik meg azok helyzetét, aki plusz munkát vállalnának, valahol máshol. “Költséges hobbi az, ha valaki hivatásának tekinti a pedagógus szakmát, többnyire a házastársunk tart el bennünket” – jegyezte meg.
Anikó 49 éves, 18 évig külföldön élt. Ott is tanított, angol és társadalomtudományt.
“Most egy vidéki középiskolában tanítok angolt, 27 éves tanítási tapasztalattal és 4 diplomával nettó 182 ezer forintot keresek. Egy nyelviskolai másodállással, magánórákkal emellé még nettó 100-120 ezer forint jön össze havonta”
– mondta. Nem sok szabadideje van, az iskolai elfoglaltságok nagyjából heti 65 óra munkát jelentenek, ehhez jön még a másodállás és a magánórák.
“Egy témazáró dolgozat összeállítása 4-5 óra, vannak tanításon kívüli feladatok is, mint például a diákok nyelvvizsgára, versenyre való felkészítése vagy a versenyfelügyelet”
– sorolta, a 22 kötelező óra mellett milyen egyéb elfoglaltságai vannak főállásban. Kacérkodik a gondolattal, hogy ismét itt hagyja Magyarországot, és külföldön vállal tanítói állást. “Volna egy lehetőség, hogy elmenjek egy fél évre egy kínai-amerikai egyetemre tanítani. Jóval kevesebb munkával kb. 6 évnyi mostani fizetést tudnék hazahozni, dollárban. Szóval ilyen jó ma pedagógusnak lenni. Valahol másutt.”
“42 éves vagyok, 21 éves korom óta tanítok. Nettó 250 ezer forintot keresek, de ebben benne van a családi adókedvezmény is, és lisztérzékeny vagyok, ami súlyos fogyatékosságnak minősül, amire szintén kapok adókedvezményt. Illetve osztályfőnök is vagyok, ami miatt kapok osztályfőnöki pótlékot, ami havonta 30-35 ezer forintot jelent. Viszont korántsem biztos, hogy jövőre például kapok osztályt, és akkor el is esek ettől az összegtől”
– mondta a Pénzcentrumnak Melinda, hozzátéve, annyi ideje megy el az iskolai munkára, hogy ha akarna, sem tudna mellékállást vállalni.
Nem csak a tanárok…
Egy iskolában nem csak pedagógusok dolgoznak, vannak gazdasági, technikai kisegítő dolgozók is, mint tanulmányisok, gondnok, gazdaságisok, portások. És korántsem csak a pedagógusok, hanem a köznevelésben dolgozó technikai személyzet tagjai is nagyon nehezen jönnek ki a fizetésükből.
“Bruttó 195 ezer forintot keresek, azt is csak azért, mert törvényi előírás. Borzasztóan megalázó”
– mondta egy vidéki iskolában dolgozó munkaügyi gazdasági ügyintéző, Sára. (A kormányrendelet meghatározása szerint »a legalább középfokú iskolai végzettséget, vagy középfokú szakképzettséget igénylő munkakörben foglalkoztatott munkavállaló részére« jár alapbérként a megállapított garantált bérminimum. Két feltétele van annak, hogy valaki ezt az összeget megkapja: a munkakör betöltése középiskolai végzettséghez, illetőleg középfokú szakképesítéshez legyen kötve, és a munkavállaló rendelkezzen ezekkel a feltételekkel – a szerk.) Sára ebből a pénzből nem tudna kijönni, ezért ő is másodállást vállal.
“Több végzettségem is van, köztük adótanácsadó, könyvelő, de coach képzést is elvégeztem. Coachként dolgozom a hivatalos munkaidő lejárta után”
– mondta, hozzátéve, csak azért nem mond fel a munkahelyén, mert a nyugdíj előtt néhány évvel szeretne bejelentett állásban dolgozni.
“Rendkívül megszégyenítő, hogy ennyi munkatapasztalattal, ennyi végzettséggel nem keresek annyit, mint egy Aldiban vagy Lidlben dolgozó pénztáros”
– jegyezte meg, hozzátéve, az iskolában, ahol dolgozik, folyamatosan gondot okoz a tanárhiány. “Aki teheti, lép, és nincs utánpótlás. Én látom a fizetéseiket, látom, hogy mennyire keveset keresnek. Az idősebb tanárok rendszerint kiégtek, fiatalabbak pedig a fizetéseket látva, nem is jönnek” – tette hozzá.
A teljes cikk a Pénzcentrum oldalán olvasható.