Hozd ki a maximumot a figyelemzavaros gyerekből!

Hozd ki a maximumot a figyelemzavaros gyerekből!

Az AD(H)D világviszonylatban körülbelül a gyerekek 3-6 %-át érinti. Magyarországon 70.000 iskoláskorú gyereket tartanak számon, és becslések szerint másik 50.000 gyerek nincs diagnosztizálva. A magas statisztikai adatok miatt mindenképp érdemes a tanórán az ő igényeiket is figyelembe venni.

Kezdetnek tisztázzuk a fogalmakat:

• ADD: figyelemzavar
• ADHD: figyelemzavaros hiperaktivitás

Az ADHD igen sokszínű állapot. A három fő tünet – figyelemzavar, impulzivitás és hiperaktivitás – eltérő mértékben jelenik meg. Jellemző még az agy szervező funkcióinak zavara. Ide tartozik az időmenedzsment, az szervező készség és az érzelmi szabályozás zavara is. Az ADD/ADHD-s gyerek legtöbbször egy eszes, viszont rendkívül pontatlan és szétszórt egyén, aki az oktatásban sok kudarcot él át és közben jelentősen megnehezíti a pedagógus oktatótevékenységét. Az ADHD-s gyerekek impulzív viselkedése, nehézkes feladattartása, általános figyelmetlensége és nagy mozgásigénye nehézzé teszi a velük való közös munkát.

Ahhoz, hogy ezek a gyerekek sikeresek lehessenek, extra erőfeszítésre van szükség a család és a tanárok részéről is. Ezeket a gyerekeket a megfelelő módszerekkel a partnerünkké tehetjük, kiaknázhatjuk a bennük rejlő lehetőségeket. Hiszen többségük átlagos, vagy átlag feletti képességekkel rendelkezik – írta a torizzothon.hu szerzője – a cikkéből idézünk az alábbiakban.

Hogyan segíthetünk az ADHD-s gyerekeknek tanulni?

Néhány általános példa, mellyel a tanulás menete megkönnyíthető az AD(H)S-s diákok számára, és visszacsatolás-képpen a tanár munkája is sikeresebb, problémamentesebb lesz:

1. Fontos tudni, hogy a tanulási nehézséggel küzdő diákoknak akár dupla annyi időre van szüksége ahhoz, hogy megtanuljanak valamit és sokkal fáradékonyabbak is. Így nagyobb erőbefektetésre van szükségük a tanuláshoz. Próbáljunk tudatosan is egy picit tagoltabban beszélni és növelni a gyakorlásra, bevésődésre szánt időt! Tudom, hogy mindenki időhiánnyal küzd, ezért kövessük a kevesebb (felesleges információ) néha több elvét!
2. A teljesítmény hullámzása is probléma, amit nagymértékben a kudarcok megélése okoz. Igyekezzünk alóla mentesíteni. Ne tegyünk gúnyos megjegyzéseket felé, kerüljük az állandó kritikát, ne érzékeltessük vele az eltérő bánásmód szükségességét, soha ne alázzuk meg, a személyét érintő vicceket, szarkazmust gyakran rosszul kezelik, ezért kerüljük. Érzelmeit nehezen tudja kordában tartani, előfordulhat dühkitörés, vagy sírva fakadás. Tudatosítsuk magunkban azt, hogy ezek a diákok sokkal jobban teljesítenek, ha bátorítjuk őket, és ha észreveszik és kiemelik eredményeiket, sikereiket!
3. A tanulási zavarokkal küszködő diákoknak szervezettségre van szükségük. Figyelmeztessük őket többször! Számukra nehézséget okozhatnak az olyan szervezési feladatok, mint például a tanszerek rendben tartása, a házi feladat észben tartása, ezért segítsük benne őket. Például ellenőrizzük le, hogy bejelölték-e a házi feladatot és a tanulni való leckét (csak pillantsunk oda, vagy a padtársnak adjuk feladatul). Óra elején pillantsunk oda, hogy előpakolták-e a felszerelésüket, hogy ne kelljen ezzel később az időt húzni, illetve a pótlása miatt nehogy lemaradjanak. Tudni kell, hogy ők lassabban pakolnak elő, vagy el. Ezt mindig kalkuláljuk bele az óra időbeosztásába!
4. Lehetőleg ültessük az első padba és válasszunk melléjük olyan padtársat, aki segíti, koordinálja. (Tudom, nincs elég első pad, de egy jó padtárs akkor is aranyat ér.)
5. Ha azt látjuk, hogy már máshogy nem megy, mindenképp teret kell engedni a mozgásigénynek. Vessünk be néhány trükköt: hozassunk krétát, töröltessük le a táblát, küldjük ki az interaktív táblához, kérjük a segítségét egy tevékenység során!
6. Bontsuk fel a tanulási folyamatot apró, egymás után következő lépésekre! Így ha elkalandozott a figyelemzavaros tanuló, van esélye mindig újra és újra visszakapcsolódni az óra menetébe.
7. Ne várjuk el a diákoktól, hogy egyszerre figyeljenek ránk is, és a feladatukat is végezzék! A jegyzetelés például borzasztóan nehéz feladat számukra.
8. A játékidőt, vagy szünetet sohase használjuk az órai feladat befejezéséhez! Nagy szükségük van a gyerekeknek a regenerálódásra, a gőz kiengedésére.
9. Használjunk sok vizuális segédanyagot a tananyag ábrázolásához, mint pl.: videó, diasor, IKT-tábla, grafikák, diagramok, táblázatok, fontos információk kiemelése, aláhúzása, nyilakkal való figyelemfelkeltés, illusztráció, színes kréta, stb.
10. A leírt vázlat legyen színes, szemléletes. Kiváló vázlatkészítési technikák léteznek, melyekről bővebben ITT olvashatsz.

Tanítási módszerek figyelemzavaros tanulóknak

A tanulás akkor a leghatékonyabb, ha több érzékszerv bevonásával történik – hallás, látás, tapintás és mozgás érzékelésen keresztül. A legtöbb diák:
– 10%-át tartja meg annak, amit olvas,
– 20%-át annak, amit hall,
– 30%-át annak, amit lát,
– 50%-át annak, amit lát és hall,
– 70%-át annak, amit ki is mond,
– 90%-a marad meg annak, amit mond és csinál is.
Így tehát olyan módszerekre van szükség, amelyek több érzékszervet vesznek igénybe és a gyerekeket aktívan megmozgatják.

A modern oktatásban egyre nagyobb szerephez jut a csoportmunka, az IKT-s eszközök használata, a drámapedagógia módszerei, a kooperatív technikák alkalmazása, stb. Ezek a módszerek a mai generációhoz is közelebb állnak, az AD(H)D-s gyerekeknek pedig a lehető legoptimálisabb oktatást valósítják meg. Ők a hagyományos, frontális munkaformához nehezen tudnak alkalmazkodni.

A frontális oktatási módszer néha azonban kikerülhetetlen (időhiány, helyettesítés, stb.). Ilyenkor próbáljuk meg gyakran megszakítani mondanivalónkat. Illesszünk be egy poént, anekdotát, élménybeszámolót, mutassunk képet, hanganyagot, tegyünk fel sok kérdést, játsszunk, stb.

A teljes, tanároknak és szülőknek egyaránt hasznos cikk további hasznos tudnivalókkal és tapasztalatokkal a torizzothon.hu oldalon olvasható.