Hozd ki a maximumot a figyelemzavaros gyerekből!
Az AD(H)D világviszonylatban körülbelül a gyerekek 3-6 %-át érinti. Magyarországon 70.000 iskoláskorú gyereket tartanak számon, és becslések szerint másik 50.000 gyerek nincs diagnosztizálva. A magas statisztikai adatok miatt mindenképp érdemes a tanórán az ő igényeiket is figyelembe venni.
Kezdetnek tisztázzuk a fogalmakat:
- ADD: figyelemzavar
- ADHD: figyelemzavaros hiperaktivitás
Az ADHD igen sokszínű állapot. A három fő tünet – figyelemzavar, impulzivitás és hiperaktivitás – eltérő mértékben jelenik meg. Jellemző még az agy szervező funkcióinak zavara. Ide tartozik az időmenedzsment, az szervező készség és az érzelmi szabályozás zavara is. Az ADD/ADHD-s gyerek legtöbbször egy eszes, viszont rendkívül pontatlan és szétszórt egyén, aki az oktatásban sok kudarcot él át és közben jelentősen megnehezíti a pedagógus oktatótevékenységét. Az ADHD-s gyerekek impulzív viselkedése, nehézkes feladattartása, általános figyelmetlensége és nagy mozgásigénye nehézzé teszi a velük való közös munkát.
Ahhoz, hogy ezek a gyerekek sikeresek lehessenek, extra erőfeszítésre van szükség a család és a tanárok részéről is. Ezeket a gyerekeket a megfelelő módszerekkel a partnerünkké tehetjük, kiaknázhatjuk a bennük rejlő lehetőségeket. Hiszen többségük átlagos, vagy átlag feletti képességekkel rendelkezik – írta a torizzothon.hu szerzője – a cikkéből idézünk az alábbiakban.
Hogyan segíthetünk az ADHD-s gyerekeknek tanulni?
Néhány általános példa, mellyel a tanulás menete megkönnyíthető az AD(H)S-s diákok számára, és visszacsatolás-képpen a tanár munkája is sikeresebb, problémamentesebb lesz:
- Fontos tudni, hogy a tanulási nehézséggel küzdő diákoknak akár dupla annyi időre van szüksége ahhoz, hogy megtanuljanak valamit és sokkal fáradékonyabbak is. Így nagyobb erőbefektetésre van szükségük a tanuláshoz. Próbáljunk tudatosan is egy picit tagoltabban beszélni és növelni a gyakorlásra, bevésődésre szánt időt! Tudom, hogy mindenki időhiánnyal küzd, ezért kövessük a kevesebb (felesleges információ) néha több elvét!
- A teljesítmény hullámzása is probléma, amit nagymértékben a kudarcok megélése okoz. Igyekezzünk alóla mentesíteni. Ne tegyünk gúnyos megjegyzéseket felé, kerüljük az állandó kritikát, ne érzékeltessük vele az eltérő bánásmód szükségességét, soha ne alázzuk meg, a személyét érintő vicceket, szarkazmust gyakran rosszul kezelik, ezért kerüljük. Érzelmeit nehezen tudja kordában tartani, előfordulhat dühkitörés, vagy sírva fakadás. Tudatosítsuk magunkban azt, hogy ezek a diákok sokkal jobban teljesítenek, ha bátorítjuk őket, és ha észreveszik és kiemelik eredményeiket, sikereiket!
- A tanulási zavarokkal küszködő diákoknak szervezettségre van szükségük. Figyelmeztessük őket többször! Számukra nehézséget okozhatnak az olyan szervezési feladatok, mint például a tanszerek rendben tartása, a házi feladat észben tartása, ezért segítsük benne őket. Például ellenőrizzük le, hogy bejelölték-e a házi feladatot és a tanulni való leckét (csak pillantsunk oda, vagy a padtársnak adjuk feladatul). Óra elején pillantsunk oda, hogy előpakolták-e a felszerelésüket, hogy ne kelljen ezzel később az időt húzni, illetve a pótlása miatt nehogy lemaradjanak. Tudni kell, hogy ők lassabban pakolnak elő, vagy el. Ezt mindig kalkuláljuk bele az óra időbeosztásába!
- Lehetőleg ültessük az első padba és válasszunk melléjük olyan padtársat, aki segíti, koordinálja. (Tudom, nincs elég első pad, de egy jó padtárs akkor is aranyat ér.)
- Ha azt látjuk, hogy már máshogy nem megy, mindenképp teret kell engedni a mozgásigénynek. Vessünk be néhány trükköt: hozassunk krétát, töröltessük le a táblát, küldjük ki az interaktív táblához, kérjük a segítségét egy tevékenység során!
- Bontsuk fel a tanulási folyamatot apró, egymás után következő lépésekre! Így ha elkalandozott a figyelemzavaros tanuló, van esélye mindig újra és újra visszakapcsolódni az óra menetébe.
- Ne várjuk el a diákoktól, hogy egyszerre figyeljenek ránk is, és a feladatukat is végezzék! A jegyzetelés például borzasztóan nehéz feladat számukra.
- A játékidőt, vagy szünetet sohase használjuk az órai feladat befejezéséhez! Nagy szükségük van a gyerekeknek a regenerálódásra, a gőz kiengedésére.
- Használjunk sok vizuális segédanyagot a tananyag ábrázolásához, mint pl.: videó, diasor, IKT-tábla, grafikák, diagramok, táblázatok, fontos információk kiemelése, aláhúzása, nyilakkal való figyelemfelkeltés, illusztráció, színes kréta, stb.
- A leírt vázlat legyen színes, szemléletes. Kiváló vázlatkészítési technikák léteznek, melyekről bővebben ITT olvashatsz.
Tanítási módszerek figyelemzavaros tanulóknak
A tanulás akkor a leghatékonyabb, ha több érzékszerv bevonásával történik – hallás, látás, tapintás és mozgás érzékelésen keresztül. A legtöbb diák:
– 10%-át tartja meg annak, amit olvas,
– 20%-át annak, amit hall,
– 30%-át annak, amit lát,
– 50%-át annak, amit lát és hall,
– 70%-át annak, amit ki is mond,
– 90%-a marad meg annak, amit mond és csinál is.
Így tehát olyan módszerekre van szükség, amelyek több érzékszervet vesznek igénybe és a gyerekeket aktívan megmozgatják.
A modern oktatásban egyre nagyobb szerephez jut a csoportmunka, az IKT-s eszközök használata, a drámapedagógia módszerei, a kooperatív technikák alkalmazása, stb. Ezek a módszerek a mai generációhoz is közelebb állnak, az AD(H)D-s gyerekeknek pedig a lehető legoptimálisabb oktatást valósítják meg. Ők a hagyományos, frontális munkaformához nehezen tudnak alkalmazkodni.
A frontális oktatási módszer néha azonban kikerülhetetlen (időhiány, helyettesítés, stb.). Ilyenkor próbáljuk meg gyakran megszakítani mondanivalónkat. Illesszünk be egy poént, anekdotát, élménybeszámolót, mutassunk képet, hanganyagot, tegyünk fel sok kérdést, játsszunk, stb.