A szexualitás helye és szerepe óvodáskorban

A szexualitás helye és szerepe óvodáskorban

A gyermeki érdeklődés a szexualitásra is kiterjed, felfedezik a két nem közötti különbségeket. Kérdeznek, játszanak – mire figyeljen, mit tegyen a szülő?

„Bújj, bújj, zöld ág, zöld levelecske, Nyitva van az aranykapu, csak bújjatok rajta.” Az idézett népdal egy régi hagyományt elevenít fel: eredetileg a nagylányok énekelték villőzéskor, s csak később vált gyerekdallá. A jellegzetes virágvasárnapi népszokás alkalmával a leányok szalagokkal, kifújt tojásokkal feldíszített fűzfaágakkal – ezt nevezték villőnek − járták sorra a házakat. Ki gondolná, hogy finom szexuális utalásokat még a legártatlanabbnak tűnő dalok is rejthetnek, bár nem direkt módon, hanem metaforák formájában: az idézett dalrészletben a zöld ág a férfit, az aranykapu a nőt jelképezi.

Kis elméleti háttér

Ha egy kicsit a pszichoszexuális fejlődés tudományos hátterét nézzük,  az elméletalkotók különböző elnevezésekkel illették az óvodáskor időszakát: Freud fallikus szakaszként írja le, míg Erikson a gyermekkori infantilis szexualitás időszakának nevezi.

Freudnál kulcsfogalomként felbukkan az ösztönenergia, ami a testi fejlődés során mindig azt a testtájat szállja meg, amely a legalkalmasabb az adott életkorban az örömszerző viselkedés kivitelezésére: ez a fallikus szakaszban a nemi szerveket jelenti, természeten csak kezdetleges módon.

Erikson pedig az intenzív fantáziatevékenységet emeli ki elméletében, és ez jól látható az ovisok játékaiban is: ebben az időszakban a kezdeményezés, a kíváncsiság, a világba való harsány „betolakodás” (hangoskodás, agresszív játékok) kerülnek előtérbe.

Fontosak a szerep-, illetve konstrukciós játékok, amiket szintén áthat a szexuális kíváncsiság − a gyermeki érdeklődés értelemszerűen a szexualitásra is kiterjed. Felfedezik a két nem közötti különbségeket, a szerepjátékok közül gyakori a „doktoros játék”, vagy a „papás-mamás”: egymás testének szemrevételezése, rácsodálkozva a látható különbségekre.

Az ilyen jellegű érdeklődés finomabb módon is megnyilvánul: egyes kisfiúk és kislányok népszerűbbek, emellett jellemző erre az életkorra a „csapongás”; nem ritka, hogy a szerelem tárgya is hétről-hétről változik. Akad, akinek minden ujjára jut „udvarló”, más pedig szomorúan veszi tudomásul, hogy „múlt héten még belém volt szerelmes Bálint, ma már Lilit puszilta meg”.

Felfedezik a saját testüket

A testvázlat kialakulásával egyre jobban felfedezik saját testüket is, és pont olyan természetességgel képesek beszélni a nemi szerveikről, mint egy apró sebről a könyökükön vagy a torokfájásról, illetve az ezzel kapcsolatos új tapasztalatokat sem rejtik véka alá: „nézd, anya, hogyan változik a kukim, hol kisebb, hol nagyobb!”

Felfedezik, hogy az erogén zónák érintése kellemes érzést okoz, és ezt megosztják az őket körülvevő bizalmi személyekkel; a reakciók azonban nagyon vegyesek lehetnek. Az önkielégítés, főként az óvodáskori maszturbáció kényes témának számít, pedig ez a fejlődéssel járó, teljesen természetes jelenség. A túlzott aggodalom és tiltás – szélsőséges esetben ijesztgetés – káros lehet, felesleges gátlásokat ültethet el.

Fontos a megfelelő helyzetkezelés: ha szidással próbáljuk a szerintünk helyes útra visszaterelni a csemetét, csupán szégyent ébresztünk benne, és tudatosítjuk, hogy itt valamilyen titkolnivaló dologról van szó. Ha szülő/pedagógus nyugodt marad, és  minimális figyelmet szentel a témának, ez idővel lecseng. Egy ilyen korú gyermeknek már elmondhatjuk, hogy ennek megvan a megfelelő helye (mások előtt ne csinálja), illetve figyelembe kell vennünk azt is, hogy bizonyos események hatására (intézménybe kerülés, kistestvér születése, válás) felerősödhet az örömszerző viselkedés.

Természetesen, ha kontrollálatlanul, szinte egyetlen örömforrásként van jelen, az mindenképpen figyelmet érdemel. A gyermek önkényeztetése, saját testének simogatása ebben az esetben egyfajta szeretetpótlék lehet: fontos a mélyebb okok feltárása, és az értő beavatkozás egy gyermekpszichológus segítségével.

És ha kínos kérdések jönnek? A cikk folytatásából a Tantrend oldalán többek között az is kiderül, mire hogyan válaszoljunk.

Felelős Szülők Iskolája
  • Felelős Szülők Iskolája

Felelős Szülők Iskolája

A Felelős Szülők Iskolája 2010 óta működő aktív szakmai és civil közösség, mely keretén belül az ideális gyermeknevelésre, az „elég jól” működő családra és a felelős szülői attitűdre keressük a válaszokat.

Tovább

A weboldalon "cookie-kat" ("sütiket") használunk, hogy a legjobb felhasználói élményt nyújthassuk látogatóinknak. A cookie beállítások igény esetén bármikor megváltoztathatók a böngésző beállításaiban.