Hogyan lesz a tehetségből siker?

Hogyan lesz a tehetségből siker?

A tehetségek támogatása a jövő szempontjából különösen fontos és minden szülő azt szeretné, hogy gyermeke sikeres legyen. A sikeresség persze kulturálisan meghatározott, de nagyon sok szempontból univerzális fogalom. Olyan teljesítményt jelöl, ami meghaladja az átlag emberét vagy egyéni elképzelések mentén boldogulást biztosít.

Hogyan érhetnénk el, hogy sok szunnyadó tehetség ne vesszen el örökre a közösség számára? Milyen tényezők játszanak szerepet egy személyes sikertörténet kialakulásában? Szempontok a Szülő 2.0 oldalról.

Malcolm Gladwell: Kivételesek A siker másik oldala című könyvében (HVG, 2009) elgondolkodtató megközelítésben vizsgálja olyan tehetséges és sikeres emberek életútját, akik jóval az átlagon felül teljesítenek. Akiket a szakirodalom outlier-eknek nevez. A Kivételesek számos kutatás eredményeit összegzi az elmúlt száz évből, amik a tehetséges és sikeres emberek hátterét, személyiségjellemzőit, hasonlóságait és különbözőségeit kutatták. Vajon mi kell ma a nyugati értékeken alapuló társadalmakban a sikerhez a tehetségen túl?

Támogató közösség

Egyenlőségen alapuló közösségi érzéstől körülvéve, orvosi kutatásokkal bizonyítottan, az emberek ellenállóbbak a civilizációs ártalmakból eredő betegségekkel szemben. Ép testben pedig ép lélek, s ha mindez megvan, a szellemi tevékenység kerülhet előtérbe.

A véletlenek kedvező összjátéka

Jó időben (pl. demográfiai hullámvölgyben) és jó helyen (pl. ahol innovatív környezetben lehet tanulni, ahol adódnak lehetőségek, pl. számítógép használat a ’70-es években) kell születni. Az így kialakuló halmozottan előnyös helyzet önmagában is pályára állíthat tehetséges embereket.

Az elég magas általános intelligencia előrejelzője lehet a későbbi kiugró teljesítménynek

Az átlagon felüli intelligencia jellemző a sikeres, tehetséges emberekre. A könyvből azonban az is kiderül, hogy a túl magas IQ szint sokkal kevésbé valószínű, hogy kreatív és értékteremtő teljesítményhez vezet. A 140-150 körüli IQ-val rendelkezők (pl. Einstein és sok más Nobel díjas) sokkal inkább képesek a divergens gondolkodásra (ami a kreativitás egyik alkotóeleme), mint a 190-200 körüli IQ-val rendelkezők. Ez az érték valójában egyáltalán nem azt jelenti, hogy Einsteinnél 30%-kal okosabb is lenne az, akinek 195-ös az IQ-ja. A Nobel díjat kapott tudósoknak is csak nagyon kis százaléka kerül ki olyan világviszonylatban kiugróan magas felvételi pontokat kérő egyetemekről, mint pl. a Harvard. Egy bizonyos érték fölött tehát már más tényezők játszanak döntő szerepet abban, hogy kiből lesznek a kivételesek. Egy a sportból vett példával élve, a kosárlabdázóknál a testmagasság meghatározó adottság, de egy bizonyos határértéken túl (190 cm körül) már nem jelent előnyt a testmagasság. Elég magasnak kell lenni, a küszöbértéknél magasabbnak lenni már hátrány is lehet.

A 10 000 órás szabály

A kutatások alapján egyértelműen kirajzolódik, hogy nincs olyan született tehetség, aki kitartó és hosszú évekig tartó gyakorlás, tanulás nélkül ért volna el kiugró eredményeket. Igaz ez Mozart-ra, Bill Gates-re, a Beatles-re, vagy bármely élsportolóra, előadóművészre és más területeken kimagasló teljesítményt nyújtó emberekre, informatikusokra, ügyvédekre stb. egyaránt. Úgy tűnik, hogy körülbelül ennyi időre van szüksége az agynak ahhoz, hogy képessé váljon az átlagon felüli teljesítményre.

További szempontok a Szülő 2.0 oldalon.

Felelős Szülők Iskolája
  • Felelős Szülők Iskolája

Felelős Szülők Iskolája

A Felelős Szülők Iskolája 2010 óta működő aktív szakmai és civil közösség, mely keretén belül az ideális gyermeknevelésre, az „elég jól” működő családra és a felelős szülői attitűdre keressük a válaszokat.

Tovább

A weboldalon "cookie-kat" ("sütiket") használunk, hogy a legjobb felhasználói élményt nyújthassuk látogatóinknak. A cookie beállítások igény esetén bármikor megváltoztathatók a böngésző beállításaiban.