Itt vannak a válaszok a leggyakoribb szülői aggályokra a gyerekek Covid-19 elleni oltásáról

Itt vannak a válaszok a leggyakoribb szülői aggályokra a gyerekek Covid-19 elleni oltásáról

Bár a koronavírus elleni oltásokat eleinte csak felnőtteknek engedélyezték, az idő és a vizsgálatok előrehaladtával világszerte fokozatosan szélesedik azok köre, akiknek már elérhetők a vakcinák. A következő korcsoport az 5–11 éveseké lesz, és mivel kicsi gyerekekről van szó, a szülői aggodalom érthető módon még azokat is óvatosságra intheti, akik egyébként tisztában vannak azzal, hogy a vakcinák biztonságosak és hatékonyak. – írta a Telex.hu.

 

Egy amerikai epidemiológus, Katelyn Jetelina elsősorban onnan ismert szélesebb körben, hogy rendszeres hírlevélben tájékoztatja a laikus érdeklődőket a legfontosabb járványügyi fejleményekről, és gyakran igyekszik megválaszolni az átlagembert érdeklő koronavírusos kérdéseket is. Most amerikai adatok alapján összegyűjtötte a válaszokat a gyerekek oltása körüli nyolc leggyakoribb szülői aggályra. Mivel a válaszok gyakorlatilag a gyerekek oltásával kapcsolatos legfontosabb tudnivalók tömör összefoglalóját adják. Ezeknek a kivonatát az alábbiakban mi is ismertetjük röviden.

 

1. Hatékony-e a gyerekeknél a vakcina?

 

• Abszolút. Az elsőként engedélyre számító Pfizer–BioNTech-vakcina a klinikai vizsgálatok során 90 százalék fölötti hatásosságot mutatott a tünetes fertőzések megelőzésében. (A 12–17 évesek a felnőtt adagot kapják, az 5–11 évesek annak az egyharmadát, de mindenki két adagot, három hét különbséggel.)
• Súlyos betegség egyetlen tesztalanynál sem alakult ki.
• A vakcinák a manapság leginkább terjedő delta variáns ellen is hatékonyak.

 

2. Előfordulhatnak mellékhatások?

 

• Leginkább enyhe vagy közepesen kellemetlen oltási reakciók léphetnek fel, nagyjából úgy, mint a felnőtteknél is: láz, fáradtság, fejfájás, hidegrázás, hasmenés, ízületi és izomfájdalom.
• Több gyereknél lépett fel oltási reakció a második, mint az első oltás után.
• Ritka reakció lehet a nyirokcsomó-duzzanat és a bőrérzékenység.

 

3. Mi a helyzet a szívizomgyulladással?

 

• Az mRNS-vakcinákkal – mint amilyen a Pfizer–BioNTech- és a Moderna-vakcina is – kapcsolatba hozták a miokarditiszt vagy szívizomgyulladást (illetve a perikarditiszt vagy szívburokgyulladást is), de ez nagyon ritka: egymillió adag beadott oltás után átlagosan 26 esetben várható a fellépése.
• Ezen belül gyakoribb a fiúknál és a második adag után.
• Ha fellép ilyen mellékhatás, akkor jellemzően az oltás utáni hét napon belül jelentkeznek a tünetek.
• A legtöbb esetben szükséges a kórházi kezelés, de egyetlen gyerek se halt még bele a szívizomgyulladásba, az érintettek átlagosan 34 napon belül teljesen felépülnek.
• A vakcinával összefüggésbe hozott szívizomgyulladás sokkal enyhébb, mint a Covid-19 által előidézett változata.

 

 

4. Érdemes egyáltalán a gyerekeket is oltani?

 

Felmerül a gyerekek oltásával kapcsolatban, hogy szükség van-e rá egyáltalán, tekintve, hogy bár a vakcinák is biztonságosak a számukra, őket a Covid-19 is kevésbé érinti, azaz kérdéses, hogy kedvező-e a haszon-kockázat arány. Erről, illetve arról, hogy miért érdemes oltani a gyerekeket,itt írtunk részletesebben.

• Amerikai adatok szerint október 21-ig több mint 6,3 millió fertőzött gyereket azonosítottak.
• Csak a 12 éven aluli gyerekek 43 százalékánál alakulhatott ki természetes immunitás.
• Az erről jelentő 23 államban összesen 24 073 fertőzött gyereket kellett kórházban ápolni.
• A kórházba került gyerekek 30 százalékának nem volt semmilyen alapbetegsége.
• A kórházba kerülési arány a gyerekeknél magasabb, mint az influenza esetében.
• Októberig 5217 sokszervi gyulladásos esetet kötöttek a koronavírus-fertőzéshez gyerekeknél.
• Több mint hatszáz gyerek halt meg a Covid-19 miatt, ami a felnőtt áldozatok számához képest kevésnek tűnik, de tudni kell, hogy a koronavírus már a vezető halálokok között van az amerikai gyerekeknél.
• A hosszú Covid vagy poszt-Covid nevű, a fertőzés után még hosszú ideig fennálló tünetegyüttes szintén érinti a gyerekeket is (erről már hazai tapasztalatok is vannak), erre pedig a korábbi fertőzés hajlamosít, míg az oltás segíthet megelőzni. Amerikai adatok szerint a hosszú Covid a gyerekek 7-8 százalékánál lép fel.

 

5. Nem kockázatos, hogy ilyen gyorsan készültek el a vakcinák?

 

A vakcinák fejlesztése és engedélyezése valóban rohamtempóban folyt, de ez nem azt jelenti, hogy kapkodva.

• A gyorsulás nem a biztonsági protokollok rovására történt. Mindegyik engedélyezett vakcina szigorú és alapos teszteken ment át. Egyes tesztfázisokat párhuzamosan végeztek, ami sztenderd gyakorlat, de egyik sem maradt el, semmilyen klinikai (embereken végzett) tesztfázist nem hagytak ki, csak a preklinikai (állatkísérletes) szakaszt.
• Mindezt az tette lehetővé, hogy már rendelkezésre álltak újrahasznosítható eredmények a 2002-es SARS-járvány idején megkezdett fejlesztésekből.
• És kellett hozzá egy korábban példátlan tudományos és pénzügyi globális összefogás is.
• Ami leginkább felgyorsult, az az alanyok toborzása és a tesztelés adminisztratív folyamata. Ezt az is segítette, hogy rengeteg jelentkező volt a klinikai tesztekre. Mivel ezek a tesztek egy épp tomboló világjárvány alatt futottak, nem kellett sokáig várni a hatásosság megállapításához szükséges minimum fertőzésszámra sem.
• Fel szokott merülni az is, hogy a vakcinákat úgy kezdték el élesben alkalmazni, hogy be sem fejeződött a tesztjük, „mi vagyunk a kísérleti egerek” – de ez annak a félreértéséből adódik, hogy hogyan működnek ezek a klinikai tesztek. Az, hogy a vizsgálat befejezésének dátuma még nem érkezett el, nem azt jelenti, hogy nem zárult le a teszt: eddig is bevett gyakorlat volt az engedélyezett vakcinák utánkövetése, éppen a biztonságosság érdekében. A gyártás azért is kezdődhetett el ilyen gyorsan, mert az akut járványhelyzetre való tekintettel a kormányok támogatták a gyors beindítását.
• Különösen az mRNS-vakcinákat övezte ilyen típusú bizalmatlanság, mert ebből a típusból ezek az elsők, amelyek engedélyt kaptak emberi felhasználásra. Valójában azonban nem a semmiből rántották elő ezt a technológiát: a fejlesztése három évtizedes múltra tekint vissza. Az mRNS-vakcinákról ebben a cikkben írtunk részletesebben.

 

 

6. Az mRNS nem változtatja meg a DNS-ünket?

 

Erre fizikai lehetősége sincs:

• Nem képes behatolni a sejtmagba, ahol a DNS-t elérhetné, mert nincs meg benne az ehhez szükséges kód.
• Amúgy se tudná magát beilleszteni a DNS-be, mert ehhez egy integráz nevű enzimre lenne szüksége, ami a vakcinában nincsen.
• Nem tud DNS-sé alakulni sem, mert ahhoz egy reverz transzkriptáz nevű enzimre lenne szüksége, ami a vakcinában nincsen.

 

7. Nem lehetnek hosszú távú mellékhatásai?

 

A Covid-19 elleni mRNS-vakcinák hosszú távú hatásai természetesen még nem lehetnek közvetlenül ismertek. Ismerjük viszont az évtizedek óta kutatott mRNS-t és az emberi testet is, és ezek alapján nem várhatóak ilyen mellékhatások:

• Az mRNS-vakcinák összetevői nagyon gyorsan kiürülnek a szervezetből. Az mRNS nagyon törékeny, és a beadást követő 72 órában lebomlik. Semmilyen összetevő nem marad hátra.
• Az mRNS-vakcinákat nem magából a kórokozóból, azaz itt a SARS-CoV-2 koronavírusból állítják elő, így nem jut a szervezetbe sem gyengített, sem elölt vírus. Tegyük hozzá, rendes ügymenet esetén ezek sem okoznak problémát, de a hiányuk meg pláne nem.
• A vakcinák évszázados történelméből tudjuk, hogy a súlyos mellékhatások jellemzően a beadás utáni két hónapban lépnek fel, ha fellépnek. Mostanra már több mint 12 hónapnyi adatunk van ezekről a vakcinákról, és a közhiedelemmel ellentétben a gyógyszerfelügyeleti hatóságok árgus szemekkel figyelik a biztonságosságukat – ezt mi sem bizonyítja látványosabban, mint azok a mellékhatások, amelyeket a nagyon ritka előfordulásuk ellenére is sikerült azonosítani. (A legfontosabbak összegyűjtve ebben a cikkünkben is megtalálhatók.)
• Gyakori aggály, hogy a vakcinák árthatnak a termékenységnek, de az erre irányuló vizsgálatok rendre arra jutottak, hogy ez alaptalan, és az oltásuk óta is több ezren estek már teherbe. Vannak híradások a menstruációs ciklus befolyásolásáról, és ezeket vizsgálják is, de az ok-okozati összefüggés még nem bizonyított, mert számos más oka is lehet, és az ilyen változások se nem veszélyesek, se nem maradandóak. A legvalószínűbb, hogy egy olyan enyhe mellékhatásról van szó, mint az oltás utáni belázasodás.

 

 

8. Azt is érdemes beoltani, aki már átesett a fertőzésen?

 

• A fertőzés átvészelése is ad védelmet, ami adott esetben lehet erős is, de nagy ebben az egyéni ingadozás, ahogy abban is, hogy ez a védelem meddig tart ki.
• A természetes védelem kialakulása nehezebb és kockázatosabb út is, hiszen fennáll a súlyos megbetegedés veszélye, és a hosszú Covid kialakulására is nagyobb az esély. A vakcina ráadásul fókuszáltabb immunválaszt vált ki, amely nagyobb valószínűséggel véd a különféle variánsok ellen.
• A vakcina ráadásul azoknak az immunválaszát is erősíti, akiknél már van valamiféle természetes védelem, sőt több vizsgálat szerint ez a hibrid védelem lehet – amellett, hogy kockázatosabb – a legerősebb.

 

A cikk folytatása a Telex.hu oldalon olvasható.

Fotó: Álex Cámara / NurPhoto / AFP