Négy barát, egy ellenség

Négy barát, egy ellenség

Ki vagy mi lehet a négy barát, és vajon mitől ellenség az ellenség? Meglepő felvetések. Szabó Péterről annyi mindent hallottam. Jót, rosszat is, mint – azt gondolom – ti is. A Pedagógus Expón ott voltam az ő előadásán is. Az itt olvasható írásom témáját az adja majd, amit tőle hallottam.

Az első barát – az endorfin, azaz boldogsághormon

Gyermekagykontroll-oktatóként elég sokat beszélek a gyerekeknek (számukra érthető módon) az endorfinról, mint arról a fontos hormonról, amelyet agyunk termel, és képesek vagyunk a segítségével a fájdalmainkat csillapítani. Egyes kábítószerek ezt a hormontermelést segítik elő, de természetes módon is – pl. az agykontroll egyik technikájával is – elő tudjuk ezt a hormont állítani. Azért nem kell elkeseredni, ha valaki még nem végzett agykontrollt, akkor az endorfin szintjét emelni tudja sporttal, napsütéssel és csokival. Figyelem, itt igazi csokoládéról van szó!

A második barát: a dopamin, a sikerhormon

A sikerhormon. Ekkor megkongatta a vészharangot is Szabó Péter. Mert mit is jelent a siker?Hol kapja a legtöbb „sikert” a felnőtt, gyerek a 21. században? A közösségi oldalakon. Feldob egy képet a Facebookra a csemeténk, és egyre azt lesi, hány like-ot kapott. Percenként ezt nézegeti, és képes azt gondolni, ennyi a siker, majd ezt követően függő lesz… Játékfüggő, közösségi oldal-függő.

A felszabaduló dopamin elégedettséget vált ki. A gyerkőcök szívesen játszanak a különböző okosketyeréiken különböző bugyuta játékokat, majd amikor az első szintet teljesítették, utána jön a második, a harmadik… és alig lehet leállítani őket. Mivel a győzelem, a siker megint csak növeli a dopamin szintet, boldogságot, fennáll a függőség veszélye.

Óriási szerepe van tehát a felnőttnek, hogy meghatározza, mennyit, mikor, hogyan netezhet illetve játszhat a gyerek.

Ha a gyermekeknél megfelelő magasságra helyezzük az „átugrandó”, azaz elérendő szintet az egyes feladatoknál, akkor ezekkel a kisebb sikerekkel hasonlóan tudjuk emelni a dopaminszintjüket. Ezt az eljárást alkalmazhatjuk saját magunknál is.

Érdemes itt beszélni a táplálkozásról, ugyanis a dopamin-szintet emeli a banán, a tökmag, a mandula, az avokádó fogyasztása is. Ja, és egy kis plusz: japán kutatók kísérleti eredményei szerint a zene is nagyon jó hatással van a dopaminszintünkre. A szerelembe esés hasonló dopaminnövelő hatással bír…

A harmadik barát: a szerotonin, büszkeséghormon

Mi a közös a csokiban, a napsütésben és a jókedvben? Emeli a szerotonin szintet. Az agyi szerotoninhiányt tartják a depresszió és a szorongásos, félelmekkel járó pszichiátriai kórképek legfontosabb összetevőjének.

Amikor a gyerekeinkre gondolunk, akkor a megfelelő feltételeket biztosítsuk számára, hogy büszke tudjon lenni – magára. Dicsérjük! Módjával, valódi, elért eredményeikért és nem mindenért. A dicséret nem azt jelenti, hogy akkor is fel kell magasztalni, ha valamit elrontott, mert akkor jószándékúan, az igyekezetét elismerve mondjuk el a hibáit. Ám bármilyen kisebb sikerét elismerhetjük, hiszen ezzel segítjük őt abban, hogy büszke legyen azokra az apró eredményekre is, amit elért. Kellő figyelemmel kísérjük a táplálkozását is, mert vannak olyan élelmiszerek, amelyek a megfelelő szerotonin szintet biztosítják: diófélék, sajtok, halak.

A negyedik barát: oxitocin, vagyis a szeretethormon

… a felnőtteknél szerelemhormon. Az oxitocint az agy egyik evolúciósan ősi központja, a hipotalamusz termeli. Azon kívül, hogy fokozza a nemi vágyat, segíti a szülést és a szoptatást, segít elaludni. Érdekessége az is, hogy amikor a kisbabát az apa megfogja, magához öleli, ezáltal fokozódik az ő oxitocin szintje is.

Megfelelő mennyisége enyhíti a stresszt, és növeli az alkalmazkodó képességet. A hormon szintje stresszes és társadalmi kötődéssel járó élmények esetében általában magasabb. A szeretet- szerelem irodalma, tudományos megközelítése, hatása, szerepe könyvtárakat tölt meg. Mégis, nem győzzük hangoztatni, hogy mindennek mekkora szerepe van családon belül, kívül társas kapcsolatainkban!

Egy (nagy) ellenség, a kortizol, stresszhormon

A kortizolt a hipotalamusz szabályozza, és fontos hormon, hiszen a menekülésre és a támadásra sarkall. Enélkül az életben maradás nehéz lenne vészhelyzetekben, amikor szinte ösztönösen cselekszünk. Megfigyelték, hogy a kortizol erőteljes stresszhelyzetekben melyik izomcsoportokhoz kötődik legjobban: vár-, kar,- és mellizomhoz. Hol is vannak a stresszcsomók, amelyeket egy ügyes masszőr azonnal kitapint? A vállban. Miből is lehet észrevenni, ha valaki izgul, szorong? A felhúzott vállakból. (A listát ki lehet egészíteni mással is…)

A kortizol túltermelődése – ami gyakran megeshet folyamatos szorongás, stresszhelyzet esetén – zavarokhoz vezethet. Ilyenek pl. a gyengülő szellemi teljesítmény, magas vérnyomás, csökkenő pajzsmirigy teljesítmény, az étvágy növekedésével hasi elhízás, csökkenésével egyéb emésztési panaszok léphetnek fel. A túl magas kortizol szintű ember hajlamosabb lesz egy egyszerű nátha „ megszerzésére” is, hiszen gyöngül az immunrendszere.

Mi az orvossága? Mindenek előtt a relaxációt javasolnám. Sportot, mozgást. És ha látjuk, hogy gyermekünk stresszes, izgul, akkor legfőképpen arról biztosítsuk, hogy bármi történik is, ha rossz jegyet kap az iskolában, ha ő nem olyan ügyes a tesi órán, mint a többi, ha gyengébben teljesít is, akkor is szeretjük.

Ezután jöhet csak bármilyen egyéb technika, gyógymód, tanfolyam.

A szerző: Tihanyi Rita, pedagógus, gyermekagykontroll-oktató